Dtum
Login with Facebookk
Zsebenciklopédia
Súgó
A cikkekben szereplő személyek és fogalmak betűrendes mutatója. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a rovat tartalmával nem szeretnénk egy lexikon vagy a Wikipedia részletességét megközelíteni, inkább az általános tájékoztató információkat közöljük. Az adattár folyamatosan bővül.
Jekelfalussy József

Jekelfalussy József (1849-1901)

Azok a nagy reformok és alkotások, a melyek hivatalos statisztikánk ügyét az utolsó évtizedben nem remélt gyorsasággal és biztonsággal előbbre vitték, Jekelfalussy nevéhez fűződnek. Ide kell számítanunk már az 1890. évi népszámlálást is, a melynek munkálatai ugyan legnagyobb részben még Keleti Károly életében történtek, de előkészítése, szervezése és végrehajtása már Jekelfalusssy kezét dicséri; s tudvalevő, hogy ez a népszámlálás a statisztikai hivatalnak ez ideig legnagyobb szabású munkálata, méltó elismerésre, és részben utánzásra is talált a külföldön is. A most történt népszámlálást már csak kezdetén intézhette Jekelfalussy; az ő nagy tevékenységének és munkakedvének utolsó nyilvánúlása volt a népszámlálás előkészítése és szervezése.
Az 1890. évi népszámlálás befejezése után Jekelfalussy a statisztikai hivatal felgyülemlett hátralékainak elintézéséhez, azután az intézmény továbbfejlesztéséhez és tökéletesítéséhez látott. Egyéniségében meg volt az a kiválóság, a mit ilyen nagy feladatok megkivánnak emberektől : a fáradhatatlan tettvágy, a kitűnő szervező tehetség és az emberismeret. Hosszú hivataloskodása alatt szerzett gazdag tapasztalatait biztos ítélettel és szerencsésen tudta érvényesíteni.
Reformjait azzal kezdte, hogy a statisztikai hivatal közleményeit átalakította olyképen, hogy azok a statisztikai adatoknak tudományos rendszerrel összefoglalt, áttekinthető képét adják, s mind nagyobb hasznára legyenek úgy a szakembereknek, mint a statisztikát kedvelő közönségnek. Sikerűlt is ezzel fölkeltenie az érdeklődést a statisztikai hivatal munkálatai iránt, s megnövelni a statisztikai adatgyűjtéseknek akkor még igen gyönge lábon álló népszerűségét. Jekelfalussy József igazgatói működése alatt majdnem valamennyi statisztikai ág képe megváltozott, s fejlődő viszonyaink kivánalmaihoz képest úgy alakúlt át, hogy az adatszolgáltatók munkája lehetőleg megkönnyebbűlt, a statisztikai hivatal pedig megbihatóbb és részletesebb adatokhoz jutott, a melyekből a tanulságoknak és eredményeknek sokkal gazdagabb kincseit lehetett kiaknázni. A magyar árúforgalmi, népmozgalmi, hitelügyi, közoktatásügyi, igazságügyi, mezőgazdasági statisztika – a kisebb adatgyűjtéseket nem is említve – mai új alakjukban mind Jekelfalussy József szervező tehetségének emlékei.
Legnagyobb alkotása a magyar kir. Központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvényczikknek előkészítése, a mely törvénnyel a statisztikai adatgyűjtések sikerét akarta biztosítani minden vonakodás, ellenszegülés eshetőségeitől, s a statisztikai hivatal hatáskörét oda fejleszteni, hogy az az ország közállapotait érdeklő minden adatközlésnek a fő gyűjtőhelye legyen. Egyszersmind buzgólkodott, hogy a sokáig bérelt helyiségekben szorongott hivatal állandó hajlékot kapjon, s ma már a budai Oszlop-utczában csakugyan kényelmes és czélszerű otthona van.
Mióta Jekelfalussy a statisztikai hivatal igazgatója lett, minden tevékenységét hivatalának szentelte, s közgazdasági irányú tudományos működése, a mely már korábban is meghozta neki az Akadémia elismerését és tagsági díszét, ez idő óta gyérebb lett. Mint a „Közgazdasági Szemle” szerkesztője azonban folyvást megtartotta összeköttetését a közgazdasági irodalommal, s az Akadémiában tartott felolvasásai bizonyítják, hogy hivatalfőnöki nagy elfoglaltsága mellett is örömest áldozta szabad idejét a tudomány művelésére.
Halála nagy veszteség a magyar statisztikára, és általában a magyar tudományra nézve, melynek még sokáig hasznos szolgálatokat tehetett volna, ha életét a korai halál ki nem oltja.
Jekelfalussy József, ki még csak 52-ik esztendejében volt, 1849-ben született Lontón, Hontmegyében. Szülei kívánságára jogot végzett a budapesti egyetemen, hol 1874-ben jogtudori, majd még ugyanazon évben ügyvédi oklevelet is szerzett; de már korábban az újonnan szervezett országos statisztikai hivatalban keresett alkalmazást s a hivatal első igazgatójának, Keleti Károlynak csakhamar egyik legkedveltebb tanítványa lett; állandóan megmaradt e hivatal kötelékében s kiváló tehetségével, és szorgalmával gyorsan emelkedett fokról-fokra. Az 1880. évi népszámlálás végrehajtásában már kiváló szerepet vitt. 1884-ben a községi pénzügy statisztikájával akadémiai díjat nyert; ezt megelőzőleg „Magyarország statisztikája” czímen Láng Lajossal egy három kötetes nagy munkát írt. 1886-ban osztálytanácsosi czímmel a statisztikai hivatal aligazgatójává nevezett ki, 1887-ben ő volt Magyarország képviselője Rómában a nemzetközi statisztikai intézet megalakításánál. Keleti Károly halála után igazgatóvá léptették elő s miniszteri tanácsosi czímet kapott. Számos év óta szerkesztette Vargha Gyulával a méltán mintaszerűnek tartott „Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv”-et; 1889 óta pedig a „Nemzetgazdasági (most Közgazdasági) Szemle” czímű folyóiratot szerkesztette. 1888 óta az Akadémiának levelező, 1893 óta pedig rendes tagja s ugyanott a nemzetgazdasági bizottság előadója volt. Irodalmi munkásságának eredményei egész könyvtárat tesznek. Munkáival sok elismerést aratott nemcsak itthon, hanem külföldön is.
Halálát neje, Podhoroszky Ella, gyermekei és kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja.

Kapcsolódó cikkek
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
 
Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal tal&aacu...
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent....
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó...
Blog
Horthy és Kádár Horthy Miklósról 1945 óta, Kádár Jánosról a rendszerváltás után, de főképp az elmúlt néhány évben számos dolgozat született, publicisztikai,...
Egy cikk margójára, azaz a hazudozás mesterfoka Született egykoron egy találó vicc a TASSZ, a szovjet távirati iroda jelentéséről: „Tegnapi jelentésünkbe...
Bűnösök vagyunk mi… …akár a többi nép. Ez igaz, de nem jogosít fel bennünket, magyarokat az elhallgatásra, a letagadásra, még akkor sem, ha Cseres...
F�rum
Nincs k�p
Nády Árpád
2018.03.26 - 21:46
Nincs k�p
tanerobacsi
2017.07.18 - 14:17
Nincs k�p
fülöp56
2017.02.24 - 10:38
Nincs k�p
Kiss Zoltán
2017.02.18 - 00:11
Nincs k�p
boldi
2017.02.15 - 20:48
Nincs k�p
boldi
2017.02.15 - 20:48
agraros1
2017.01.29 - 11:48
Nincs k�p
lacimadár
2016.06.15 - 23:04
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
1946. október
47 %
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98