Bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, S. Ede hirlapíró testvérbátyja, szül. 1872. júl. 10. Gödrén (Baranyam.); középiskoláit Kaposvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori s 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és latin nyelvből és irodalomból; 1895. okt. a budapesti VII. ker. állami főgymnasiumban helyettes, 1897. máj. rendes tanár lett; azóta is ezen intézetben működik.

Már egyetemi hallgató korában több czikke jelent meg a Pesti Hirlapban; 1898 elejétől 1903 végeig a Magyarország cz. politikai napilap szinházi és irodalmi referense volt; 1904 óta a Budapesti Hirlap szerkesztőségének tagja.

Czikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban jelentek meg: M. Nyelvőr (1890. Kombináló szóalkotás és mondatfüzés, 1892. Rege, monda, 1896. Kozma Andor, humoros históriák, Somogyi nyelvsajátságok, Jakab Ödön elbeszélései, A nyelvujítók, 1896. A nyelvujítók és könyvism., 1897. Magyaros tárczaírók: Móra István és Gárdonyi Géza, Homeros-fordítások, 1901. A magyar szinpad nyelvéről: Herczeg Ferencz Ocskay brigadérosa, 1902. Eötvös Károly prózája, 1904. sat.); Élet (1891. Nemzeti szellem az elbeszélő költészetben, 1893. A realizmus Németországban, 1895. Gyulai Pál és a sajtó); M. Salon (1891. Martialis epigrammáiból, ford.); Nyelvtudományi Közlemények (1894. XXIV. Helyesírás és túlterhelés); Fővárosi Lapok (1894. Csiky Gergely proletárjai Kopenhágában); Egyet. Philol. Közlöny (1897. Az ephesosi Herakleitos); Ország-Világ (1897-98. költ.); Debreczeni Ellenőr (1898. 17. sz. A magyar dráma jövője); P. Napló (1898. 19. sz. Szójáték és nyelvészet); Magyarország (1899. 244. sz. Az új költészet és könyvism., 1900. 89. sz. Jászay Mari, 106. Jean Racine és Phaedrája, 314. Vörösmarty koszorúja, 1901. 140. sz. Nemzeti színház, 1903. 41. szám Shakespeare Téli regéje, 79. sz. Náday Ferencz jubileuma, 145. sz. Nemzeti színház 1902-1903., 215. sz. Gróf Teleki László); M. Géniusz (1900. Az új költészet: M. Maeterlinck); Budapesti Szemle (1900. CII. k. Sokrates és Platon); Budapesti VII. ker. főgymnasium Értesítője (1900. Az ephesosi bölcs); Budapesti Hirlap (1900. 100. sz. Madách, 1904. 65. sz. Eszkilosz, 210. sz. Az atheni Timon, 249. sz. Baráth Ferencz, 1906. 337. sz. könyvism. stb.); A Hét (1904. A magyar szerzők); Ethnographia (1904. Mellékl. Halotti deszka, Szegedi napsugárdíszes házvégek); Pápai Hirlap (munkatársa, 1904. 36. sz. Shakespeare szülőhelyén, németül: Pester Lloyd 1904. 200. sz.); Az Ujság (1904. 21. sz. Az útvesztő, Hervieu új darabja); Vasárnapi Ujság (1904. 47. Sarah Bernhard, 50. sz. Bernd Róza); Múzeumi Néprajzi Értesítő (1905. Székelyföldi kopjafák, A háromszéki szentföld székely háza) stb.

Munkái:
Hajnalodik. Versek. Budapest, 1895. (Ism. Vasárnapi Ujság 13. sz., Élet 16. sz., M. Szalon, M. Geniusz, Hazánk 56. sz.)
A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből. U. ott, 1895. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből.)
Ünnepi költemény 1848. márczius 15-ike félszázados évfordulójára. A Naschitz-féle nyilv. felsőbb leányiskola ifjúságának írta. U. ott, 1898.
A görög gondolkodás kezdetei Thalestől Sokratesig. Az összes töredékek fordításával. U. ott, 1898. (Előbb 1897. az Egyet. Philologiai Közlönyben is, Filozofiai Írók Tára XIV. Ism. Bud. Szemle XCIV. k., M. Kritika 10. sz., Prot. Szemle, Erdélyi Múzeum, Egyet. Philologiai Közlöny 1900.)
Julianus. Drámai költemény. U. ott, 1899.
A czinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből. U. ott, 1902. (Filozofiai Írók Tára XVI. Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből. Ism. 1901. Budapesti Hirlap 337. sz., Magyarország 285. sz., Vasárnapi Ujság 1902. 6. sz.)
A római irodalom története. Szemelvények magyar irók latin műfordításaiból. U. ott, 1902. (Ism. Hivat. Közlöny 14. sz.)
Ibsen, Peer Gynt, verses tragédia. Ford. magyarázatokkal. U. ott, 1903. (Olcsó Könyvtár és külön is.) Shakespeare Athéni Timonja. U. ott, 1905. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből.)
Az ó-kor története. Középiskolák használatára. Egy szinnyomatú melléklettel, négy térképpel és számos a szövegbe nyomott ábrával. U. ott, 1905. (Létmányi Nándorral együtt.)
A nemzeti színház megbizásából lefordította Donnay Maurice, Ujabb veszedelem cz. 4 felv. színművét (először adták a Nemzeti színházban 1903. nov. 6.; a Vigszínház számára Arronge Adolf, Doktor Klausz cz. vigjátékát és Pinore Artur, A tökéletes feleség cz. 4 felv. színművét Sztáray Margittal együtt, először adták a Vigszínházban 1906. nov. 3. Ism. Pesti Hirlap 301. sz.