A Nagyváradról kiinduló vasútvonal építésére az Alföld - Fiumei Vasúttársaság 1868-ban kapott engedélyt.
A megyét érintő szakaszokat 1869. november 11-én (Szeged-Zombor), 1870. június 16-án (Csaba-Hódmezővásárhely), illetve 1870. november 16-án (Hódmezővásárhely-Szeged) adták át. Nagyobb hidak épültek a Körösökön, a Tiszán és a Dráván. (A Dráva fahídja árvízi cölöp- kimosódás miatt 1882. szeptember 23- án egy személyvonat alatt leszakadt.)
Algyő határában a Tiszán elkészült az építésekor országos vasúti csúcstartónak számító 104 méter támaszközű, hatszoros rácsozású, hegeszvas meder- szerkezet. A híd szabad nyílása 100 méter volt.
A vonal másik hidász különlegessége, hogy Szeged határában a vonal a Cegléd- Szeged vasútvonalat vasúti felüljárón keresztezte.