A XX. század közepén egyre nagyobb hallgatásba merült a századelő egyik ünnepelt festője, Feszty Árpád. Ma az emberek úgy emlékeznek rá, mint a „Magyarok bejövetele” körkép egyik jelentős mesterére.

Amikor népünk a ’70-es évek közepétől szemérmesen nyerte vissza nemzeti identitását, összeszedték a világháború idején erősen megrongálódott vászondarabokat, és Ó-pusztaszeren újra rekonstruálták a körképet. A körkép zarándoklat középpontjába került. Feszty alapkoncepcióját követve Patkó Károly és Mednyánszky László is ott volt a mű születésénél. A századelő művészetében kétségtelenül dívott az akadémista művészeti felfogás.

A visszaálmodott reneszánsz és az ott lappangó barokk eredmények vezették igen sok jeles magyar festő ecsetjét. Így egyértelmű a magyar mesterek Itália imádata. Feszty is Itáliában dolgozik, itt festi meg a „Krisztus temetése” című hármas képét. Már maga mögött tudja munkásságában a Golgota, Bányászszerencsétlenség című jelentős műveit, valamint az Operaház előcsarnokában társaival létrehozott zenei tárgyú festményeit. A falkép munkálataiban Vágó Pál, Mednyánszky László, Spányi Béla, Olgyai Ferenc és Pállya Celestin is részt vesz.

A Csontváry által is áhítozott „nagy motívumra” vár (ez kétségtelen lelki rokonság!), hogy pályatársaival együtt megfesse a „Magyarok bejövetelét”. A körkép jelentős siker festői működésében; ezek után utazik Itáliába a „Krisztus temetése” hármas képének megfogalmazására.
Olaszországban jelentős időt tölt biblikus témák grandiózus mestereinek tanulmányozásával. Michelangelo számára túl dinamikus, így a líraibb lelkületű alkotók felé fordul. Vázlataiban nyomon követhető: Filippo Lippi, Raffaello erőteljes hatása.

A mű elkészül, az akadémista szemléletet átszövi a korban működő festőkre jellemző, lappangó melankólia, valamint a heroizmus hevülete. A január 25-i bemutató délutánján a Könyves Kálmán műkiadó gondoskodik a mű utóéletéről. Réznyomatokkal és színes akvarell nyomatokkal kívánja terjeszteni a műalkotást. A külföldi terjesztést a berlini Vereinigte Kunstinstitute végzi. Külön érdekesség, hogy a Műcsarnokbeli bemutató idejére a Könyves Kálmán kiadó magyarázó-elemző szöveget is kiadott. Az értő szöveget Gárdonyi Géza írta.