A Füvészkert neve mindannyiunknak ismerősen cseng. A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény egyik fontos színhelye volt, itt fázott át a vízben Nemecsek – és maga a „füvészkert” nyelvújítás-kori elnevezés is e regény alapján terjedt el.

Valójában ez volt Magyarország első botanikus kertje. Talán furcsának tűnik, de az 1769-ben alapított Orvosi Kar kezdte működtetni; ekkoriban Európa-szerte az orvosi karok ölelték fel ugyanis a természettudományos kutatások teljes spektrumát.

Alapítója Winterl Jakab volt, aki az orvos- és gyógyszerészképzés mellett a hazai növényvilág kutatását is a kert fontos feladatának tekintette. 1788-ban adta ki az első magcsere-katalógust, amiben a kert – akkor már – 1600 növényfaja is szerepelt. Emellett a növények tudományos leírását is közzétette a kötetben, amiket rézmetszetekkel illusztrált.

1807-ben Kitaibel Pál, majd halála után 1807-ben Haberle Károly vette át a kert vezetését. Munkájuk eredményeképp ekkor már a botanikus kert világhírűvé vált, közel 10 000 fajt mutattak itt be, s a világon elsőként szerveztek botanikai tanulmányi krándulásokat.

1847-ben József nádor javaslatára – ő volt az, aki igen sokat tett a főváros parkjaiért, például a Margit-szigetért – az ELTE jogelődje, a Pázmány Péter Tudományegyetem megvásárolta a Festetics család 10 hektáros birtokát a Józsefvárosban. Ekkor került a kert jelenlegi helyére.