A német eredetű szó elterjedtebb alakja volt a beszédben a krájzleros, jelentése: szatócs.

Azokat a kiskereskedőket hívták így, akik vegyeskereskedések tulajdonosai voltak. Boltjaikban élelmiszer, rövidáru és egyéb közszükségleti cikk árusításával foglalkoztak.

A kiskereskedelemnek ez a fajtája főleg falusi vagy kisvárosi üzletekben, ún. szatócsboltokban zajlott, s a vevőkör igényeihez alkalmazkodva az áruk köre kiterjedt italra, vasárura, dohányra, növényvédőszerre stb., azaz a ház körül naponta használatos dolgokra.