Sipos Márton 1921-ben tűnt fel a MUE keszthelyi úszóversenyén, ahol a Keszthelyi MUE színeiben 1 perc 23 mp. alatt tette meg a 100 méteres mellúszás távját. Ez akkoriban nagyszerű teljesítmény volt és a budapesti egyesületek érdeklődése azonnal az új tehetség felé terelődött.

Alig három hét múlva a MUE felhozatta a MUSz bajnoki versenyére, ahol szombaton megnyerte a vidékiek mellúszó versenyét, vasárnap pedig legyőzte Barta Istvánt a nagy favoritot és bajnok lett. Rövid idő múlva Sipos állandó tartózkodásra Budapestre jött, ahol a MAFC színeiben versenyzett és másfél év alatt szédítő sportkarriert futott be.

1922-ben legyőzte a félelmetes Rademachert 1 p. 17,6 mp.-es idővel, majd Nagyváradon 1 perc 16,2 mp.-es idővel új mellúszó világrekordot állított fel, amelyet később a nemzetközi úszószövetség is hitelesített.

Már 1923-ban gyomorbaj támadta meg és ez a tréningjében erősen befolyásolta. Ennek ellenére tovább trenírozott, hogy az olimpiászon dicsőséggel képviselje a magyar színeket. Hiába. Párisban már csak árnyéka volt önmagának.

Még egyszer, Barcelonában felcsillant őstehetsége, jó eredményt ért el 200 méteren 2 perc 59 mp.-et, de ezután lassú visszaesés következett. Sipos még mindig nem adta fel a reményt, hogy visszanyeri régi, nagy formáját. Új egyesületet választott, belépett az MTK-ba, de itt már alig szerepelt.

Utolsó startja ez év június 29-én volt, amikor az MTK versenyén elindult a 100 méteres mellúszó főversenyben és 1 p. 24,4 mp.-es idővel győzött. Nemsokára kórházba került és ezzel befejeződött egy szenzációsnak indult és üstökösként eltűnt sportkarrier története.