Dtum
Login with Facebookk
1900 | Február

Kell-e nekünk hajóhad?

A hadügyi költségek jelentékenyebb emelése mint terhes felhő közeledik felénk.

Nagyon komoly hirek érkeztek erre vonatkozólag az osztrák fővárosból. A hadügyminiszter és a tengerészet főnöke igen tetemes tulkövetelésekkel állottak elő a közös költségvetésnek a bécsi miniszteri tanácsokban való megvitatása alkalmával. Harmincz millió, sőt ennél is nagyobb többletről beszélt a hir. A három napon át folyt tanácskozások alatt Széll Kálmán és osztrák kollegája, dr. Körber erős harczot folytatott a hadügyminiszter követelései ellen. S ugy látszik, nem eredmény nélkül, mert a legujabb hirek már kevésbé aggasztók.

Ezek szerint valószinümek látszik a következő:

A gyorstüzelő ágyukra vonatkozó költségeket, legalább nagyobb részt elhalasztották, s csakis néhány hegyi üteget fognak előállitani. A transzváli háború tanuságai már is abban mutatkoznak, hogy a hadügyi kormányzat – a mit csak helyeselni lehet – nagyobb sulyt kiván fektetni a katonaságnak a lövésben való oktatására s annak a néhány milliónyi többletnek, mely az 1901-iki hadügyi költségvetésben benne maradt, tetemes része lőporra és czéllövő térségek beszerzésére fog kivántatni. A pár száz milliós befektetés tehát épen nincs elejtve, hanem csak elodázva.

A haditengerészet szaporitását is követeli a hadügyi kormányzat.

A többi államok óriási fegyverkezései a tengeri erő terén nem hagyják nyugodni a mi katonai köreinket. Németország tudvalevőleg meg akarja kétszerezni hajóhadát. Oroszországban is újabban ötven millió rubelt, Amerikában hatvan millió dollárt kiván e czélra szánni a kormány.

 

A tengeri hatalmak közt valóban lázas versengés folyik a hajóhadak szaporitása tekintetében.

Az a körülmény, hogy a mi katonai ügyeinkben intézkedő köreink ebben a versengésben részt akarnak venni, egyike közéletünk legnehezebb és legaggasztóbb jelenségeinek. Az osztrák tőkepénzes és gyáros körök szeretnék, ha a monarkhia tengerentúli birtokokat szerezne és tért nyitna nekik a más világrészekben való vállalkozásra s az oda irányitandó ipari kivitelre.

 

Magyarország azonban a maga ipari szükségleteit sem tudja kielégiteni.

Miért mennénk hát mi Khinába piaczokat szerezni, mikor a saját piaczainkat sem birjuk visszahóditani az osztrák ipartól? Miért vigyük pénzünket tengerentúli országokba, hogy ott létesitsünk vállalatokat, mikor a saját vállalatainkat is idegen tőkével vagyunk kénytelenek létesiteni? Épen most tapasztaljuk, hogy mihelyt a külföldi tőke másfelé veszi irányát s kezd elfordulni a magyar papiroktól és a magyarországi vállalatoktól, azonnal pangás áll be nálunk s ezrekre szaporodik fel a munkanélküli munkások száma, míg eggyes megyékből tömegesen tódul a népség Amerikába.


Németország példája nemcsak miránk, de még a szerencsésebb helyzetben levő Ausztriára sem lehet irányadó.

Most folynak Németországban a hajószaporitásra vonatkozó tárgyalások s még ott sem biztos, hogy ezt az óriási befektetést megszavazzák. Márpedig Németországnak valóban nagy közgazdasági érdekei vannak a tengerentúli országokban. Tengeri kereskedelme pedig az angol után első a világon.

 

De mit szóljunk mi, mikor a helyett, hogy mi húznánk jövedelmet külföldön elhelyezett tőkék után, ellenkezőleg, mi vagyunk adósai a külföldnek mintegy 2000 millió forinttal.

Nemcsak mi magyarok nem hasonlithatjuk magunkat össze Németországgal, de az osztrák pénzügyi és nagyiparos körök, a melyek ma a hajóhadszaporitás mellett kardoskodnak, szintén nem tehetik ezt joggal a maguk részéről. Ez a nagy igényü osztrák üzletvilág sehol sem jár kezére a monarkhia hatalmi befolyásának. Hiszen ime itt van tőszomszédságunkban a Balkán-félsziget, még itt, vállalkozásának e közeli és kényelmes területén is mindenütt meghátrál az osztrák pénzügyi és nagyiparos világ más élelmesebb nemzetek előtt.
Ezért nem tarthatjuk jogosnak azt a kivánságot, hogy nagy költséggel kétes értékü tengerentuli vállalkozásokba bocsátkozzunk, melyeknek költségeihez Magyarország a kvóta arányában járulni kénytelen volna. A mi hajóhadunk feladata a partvédelem s ennek a czélnak mostani állapotában is képes megfelelni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az Erzsébet királyné gőzhajó Vitorlás tengerjáró hajók a fiumei kikötőben
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98