A boerok és vezéreik

1900 | Február

A boerok győzedelmeiket főképen kitünően lövő gyalogságuknak köszönhetik.

Tüzérségük is igen jó ugyan, de azért a csaták legnagyobb részét eddig a gyalogság ellenállhatatlan puskatüze döntötte el, így pl. a magersfonteini nagy csatában a gyalogság golyói alig tiz percz alatt teljesen megsemmisitették az egyik leghiresebb angol ezredet, melynek tábornoka és két ezredese is a csatatéren maradt, a kolenzói ütközetben pedig nem telt bele több öt percznél, mialatt a boerok az angol tüzérség valamennyi lovát lelőték s így tizenegy ágyut zsákmányul ejtettek.

Ez a kitűnő boer gyalogság tulajdonkép lovasság is, a mennyiben a legtöbb boer lovon vonul ki a háboruba.

Csata előtt azonban lovaikat a táborba hagyva elsáncolják magukat s ugy várják az ellenséget. Szükség esetén eztán megint lóra kapva vonulnak odább. S ez magyarázza meg a boer sereg rendkivüli mozgékonyságát, minél fogva a veszedelmesebb pontokra gyorsan nagy haderőt birnak összevonni.

A boer katonának különben egyedüli fegyvere a messzehordó, kitünő ismétlő puska, a töltéseket pedig a vállán keresztül vetett töltéstartóban hordja.

Kardja, szuronya nincs a boernak, ezek csak a mozgásban akadályoznák, a szurony pedig a czélzást is nehezítené. S mind e mellett a rohamokban is megállja helyét a boer, a mint ezt Ladysmith alatt január 6-án végbement véres csata bizonyítja, hol a boerok egy magaslatot egymásután háromszor foglaltak el rohammal szurony nélkül, a kézi viadalban csak puskatust használván, a mit különbe tapasztalás szerint gyakran szokott tenni a magyar gyalogság is, bár puskája szuronyos.

A boerok győzelmeiben természetesen nagy része van a rendkivül ügyes vezetésnek is.

Pedig hát a boerokat nem katonai akadémiákat végzett tábornokok, hanem egyszerű polgárok vezetik, a kik békés időben papok, hivatalnokok vagy gazdaemberek, a kik még a harcztéren is megtartják rendes polgári ruhájukat. Ezekről a tábornokokról, - a kik nagyobb részének még csak a nevét is alig hallotta az európai közönség,- egy jellemző csoportképet van most alkalmunk bemutatni.

A legelső sor első képe az öreg Botha János tábornokot ábrázolja, kinek neve most lett világszerte ismeretessé.

Ő verte meg az angolokat a legutóbb lefolyt szörnyű véres spionkopi csatában.

A spionkopi győző mellett Henning tábornok arczképét látjuk, e mellett Erasmus Jánost, a ki a Ladysmith körüli csatákba többszörösen kitüntette magát. Aztán a Grove tábornok arczképe következik.

A második sorban középen a fővezért, Joubert Pétert pillantjuk meg, még pedig tábornoki egyenruhájában.

Azt azonban csak ünnepélyes alkalmakkor szokta felölteni, míg a táborban ő is csak rendes polgári ruháját viseki. Két másik Joubert nevű tábornok is van, az egyik a tőle balra féloldalt néző czilinder-kalapos öreg úr, a másik szintén ösz szakálu öreg, a ki a kép jobb oldalán, a lovas alak felett látható.
A fővezér mellett jobbról van Smit és Müller arczképe, míg a harmadik sorban legelöl Bezuidennound tábornokot látjuk, aki kedves, fehér czilinder kalapját a háboru kedveért sem tette le, hanem hogy mégis katonásabb kinézésü legyen, hatalmas strucztollat dugott mellé.
A derék Bezuidennound mellett a csodálatos kalapu Schoeman tünik szembe, szomszédjában pedig a vitéz Weilbach.

Az alsó sort Sleyn tábornok kezdi meg, az oranjei elnök testvére.

Mellette a hős Du Plessis de Beer, Krüger sógora következik, a ki a legfiatalabb tábornok.
Ezután a Koch arczképét látjuk, aki egyik legjelesebb tábornoka volt a boer seregnek, de mindjárt a háború elején a szerencsétlen elandslaagtei csatában súlyosan megsebesülvén, az angolok fogságába került, hol meg is halt.
A sort az idősebb Kronje lovas képe zárja be, (mert van egy ifjabb Kronje tábornok is). Ez a legtehetségesebb vezérek közé tartozik s tekintélyre mindjárt az öreg Joubert után következik. Ő a nyugati hadak fővezére s ő volt az, a ki Methuen lord seregét ugy megverte a magersfonteini nagy csatában. Különben nemcsak mint hadvezér, hanem mint egyházi férfiu is kiváló, amennyiben a transzváli reformátusoknak ő a püspöke.

A boer tábornokok még fegyverzet tekintetében is elütnek az európai rendes seregek vezéreitől.

Csapataik közt sem karddal, hanem puskával járnak s a tölténytartó közlött képünkön is majd mindenkinek ott látható a nyakában, sőt egy párnak még a kedves puskája is kezében van.