Dtum
Login with Facebookk
1900 | Július

Petroleumforrás Zemplénmegyében

Nagy közgazdasági eseményt jelentenek a zemplénmegyei Izbugya-Radványból. Ott akadtak Magyarországon az első petroleumforrásra. Régen kutatnak már a felvidéken petroleum után, mert hisz a határon túl Galicziában bőven szedik a petroleumot. A legtöbb birtokos felhagyott az eredménytelen és költséges kutatásokkal, csak Andrássy Antal budapesti mérnök folytatta.

 

Adda Kálmán magyar geológus tavaly Radványt jelölte meg oly helynek, a hol reménységgel lehet kutatni, s november hóban csakugyan petroleumra akadtak, s a furást folytatták, szivattyuzó gépeket szereztek. A pénzügyminiszter Richter Géza selmeczbányai bányamérnököket küldte ki jelentéstételre, s most Máday József miniszteri főmérnök vezetése alatt folytatják a munkát.

Naponkint 2-3 hordónyi erős petroleumot nyernek, de bizonyosra veszik, hogy ha a furás áttöri a homokréteget, naponkint 30-40 hordó petroleumot kapnak. Most az egész környéken kutatáshoz fognak a birtokosok, ezek közt Reuss herczeg is, kinek ott nagy birtokai vannak.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Olajkutatások
Lóczy István

Az olaj iránti érdeklődés világszerte is újnak számított 1900-ban, bár az 1860-as évektől már folyt a kutatás és a kitermelés, és sokat fejlődött a technológia. Az olaj felszíni előfordulásait (többnyire egy iszapszerű, elég gusztustalan anyagot) már ismerték és használták korábban is, világítottak sőt gyógyítottak is vele.

Magyarországon is sokfelé találkoztak az ásványolaj nyomaival, főleg a Kárpátok környékén, valamint a Muraközben. A felhasználás első stádiumában nem a ma ismert mélyfúrásos technológiát alkalmazták, hanem különböző aknákat mélyítettek le, és a bitumenes-olajos kőzetből lepárlótelepeken nyertek olajat.


1894-től az állam szubvenciókkal ösztönözte a fúrásokat, de a következő tíz év csak kevés eredményt hozott. Általános probléma volt, hogy a fúrásokat sok vállalkozó szinte csak spekulációs céllal végezte el, sokszor kellő szakértelem nélkül. 1903-ig mintegy 350 ezer koronát költött így az állam a kutatásokra. Ettől függetlenül az 1905-ben elvégzett összesítésből az tűnt ki, hogy a meglehetősen szerény olajkitermelés 92%-át továbbra is a lepárlótelepek adják. Ezután több szakértő javaslatára a kormány végül úgy döntött, hogy állami kézbe veszi az olajkutatást, bevonva a tudomány elismert képviselőit is.

Az 1906-tól kezdődő új korszakban emiatt sokkal lendületesebben és főként eredményesebben folytak a feltárások. A cikkben említett felfedezés a szubvenciós időszakban történt, amikor a Kárpátok területén összesen 42 komolyabb fúrást végeztek. Az izbugya-radványi fúrásról (is) feljegyezték, hogy a helyi lakosság óriási érdeklődése kísérte a munkát.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98