Dtum
Login with Facebookk
1901 | Augusztus

Budapest székesfőváros közművei

Budapest székesfőváros közművei között kétségkívűl egyik legkiválóabb lesz az a hatalmas és a maga nemében az egész földkerekségen párját ritkító híd, a mely gyorsan haladva befejezéséhez nem sokára egy uj kapcsolatot képez a fővárosnak a Duna által szétválasztott két fele között. Értjük Budapest hatodik Dunahídját, az épülő esküdtéri hidat.


Az épülő hídnak a Duna medre felett egyetlen egy - 290 méter nagyságu - nyílása van, a melyhez, a híd mindkét végén, a rakpartok felett még 42 méter nyilásu áthidalások csatlakoznak.
Ily nagy egynyilásu híd eddigelé még sehol sem épült s a többnyilásu hidak közül is csak az amerikai East-River hidak és az angolországi Forh-híd az, a melynek egyes nyilásai az eskütéri híd nyílásánál nagyobbak.


Ezt a nagy medernyílást lánczszerkezet hidalja át. A láncztagok hasonlók azokhoz, a melyek a régi Lánczhídon láthatók, de jóval nagyobb mértékkel bírnak. Egyébként azonban lényeges különbség van a két híd szerkezete között.


A leglényegesebb az, hogy az uj híd ugy a függélyes,valamint a vízszintes lengések ellen rácsos szerkezetekkel a lehető legtökéletesebben lesz erősítve, s az uj hídnál nem történhetik meg az ami a Lánczhídnál napirenden van, hogy nagyobb szélben, vagy nagyobb embersokaságnál a híd hullámzik s jobbra-balra inog, a szerint, a mint az egyik vagy a másik oldalon van jobban megterhelve.


A lánczokat a két rakodópartba épített pillérekre, vagyis tornyokra függesztették föl. A pillérek a rendes vizszint fölött kilencz méter magasságig kőből, azonfelül pedig vasból készültek.
A vaspillérek toronyszerű csucsban végződnek és hatvankét méter magasak.
Ezekbe a pillérekbe az alsó lánczot ötven méter magasságban, a felsőt még egy és fél méterrel magasabban függesztették föl.


Az uj hidon épen ugy, mint a többieken, egy kocsiut és két gyalogjáró lesz. A kocsiut 11 méter széles lesz, vagyis három és fél méterrel szélesebb a Lánczhídnál, a gyalogjárók szélessége három és fél méter, tehát kétszer olyan széles mint a Lánczhídon.


Az egész hídtest szélessége 18 méter, az oldalán elfutó lánczokkal együtt pedig husz méter.
A híd építését 1898. év tavaszán kezdették meg a hídfők és pillérek alapozási munkáival. Az idén pedig hozzáfogtak a hídépítés egyik legérdekesebb, de egyuttal legnehezebb részének, a Duna feletti láncztartók fölszerelésének végrehajtásához.


E czélból mindenekelőtt egy hatalmas, a partok közelében több mint 10 emelet magasságu állványt készítettek.   
Ebben az álványban négy, egyenként ötven méter széles nyílást hagytak abból a czélból, hogy e nyíláson át az építés tartama alatt is, a hajózási forgalom minden fennakadás nélkül folyhasson. Ezt a négy nyílást rácsozott vastartókkal hidalták át. Ezen tartók felett felépítették a lánczok magasságáig az állvány felső részét.


Az állvány elkészülte után azonnal hozzáfogtak a lánczok fölszereléséhez, még pedig egy idejüleg mindkét part felől a Duna közepe felé.
A lánczok szerelése ugy történik, hogy a vaspillérek körül 43 méter magasságban levő helyre villamos gépek segélyével huzzák fel az egyes lánczszemeket, melyeket fatalpra erősítve csusztatnak helyükre, daruk segélyével fölemelik, helyükre beilesztik a azután erős aczélcsapokkal kapcsolják össze egymással.


A híd építéséhez kizárólag hazai anyagot használtak a nálunk alkalmas minőségben nem található gránitkő kivételével, a melyet külföldi bányákból szereztek be.
A híd építés összes költségei, bele nem értve a híd környékének szabályozási költségeit, kerek számban tíz millió koronára rugnak.


Mint a munkák terjedelme iránt tájékoztatást nyujtó adat felemlíthető, hogy a híd falasztalhoz több mint 40,000 köbméter követ, a vaskezethez 110,000 métermázsa vasat, az állványokhoz pedig 12,000 köbméter fát használtak fel.
Megjegyezzük még, hogy a hatalmas művet magyar mérnökök tervezték és építik csupa magyar munkásokkal. A híd nagyjából még az idén kész lesz, s jövő évben pedig már átadják a közhasználatnak.


Két igen érdekes képet mutatunk be ezen épülőben lévő hídról. Az egyik a roppant tömegű faállványok nagyszerűségéről nyújt fogalmat, a budai oldalról tekintve. Maga a híd alig látszik a temérdek gerendától összerőtt szálfától, épen csak a fentebb említett csucsa látszik ki s a hatalmas lánczok egyrésze. A másik kép távolabbról van felvéve s egészben mutatja az épülő hidat.
E képen látható, hogy a Duna közepén 3 hídláb van. De ezek csak ideiglenesek s még az őszön lebontatnak. Arra valók ezek csak, hogy felettük a hidtesten dolgozni lehessen.

 

Ezen lábakon 4 kisebb vashíd nyulik végig, melyek szintén csak ideiglenesen vannak ott, hogy róluk a nagy lánczot össze lehessen állítani. Ha ez egészen kész lesz, akkor kiveszik majd a 4 kis hidat is, melyeket aztán majd az ország különböző részeiben fognak rendes híd gyanánt felállítani. Figyelmesen megnézve a képet, világosan észre vehetjük a kis hidat, a két szélső egyenes, a két középső pedig felfelé görbe.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az eskütéri hid épitése Az eskütéri hid
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98