Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

A magyar mezőgazdaság statisztikája

Az 1895:VIII. törvénycikk alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás eddig négy terjedelmes kötetet szolgáltatott azoknak a közgazdáknak, a kik a kérlelhetetlen és cáfolhatatlan számokból és számcsoportokból vonják le következtetéseiket. Most megjelent ennek a statisztikai összeírásnak ötödik, mindenek felett érdekes kötete. Míg amazok a mezőgazdaság egyes részeire, egyes ágaira, mint a villamos reflektor, vetettek megvilágító sugarakat, addig a mostani befejező kötet a mezőgazdasági termelés végeredményeit mutatja be nekünk, a mezőgazdaság egész táját befogó plein air világításban.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Mezőgazdasági statisztikai felmérés
Lóczy István

A mezőgazdasági statisztika végeredményei

  Az 1895:VIII. törvénycikk alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás eddig négy terjedelmes kötetet szolgáltatott azoknak a közgazdáknak, a kik a kérlelhetetlen és cáfolhatatlan számokból és számcsoportokból vonják le következtetéseiket. Most megjelent ennek a statisztikai összeírásnak ötödik, mindenek felett érdekes kötete. Míg amazok a mezőgazdaság egyes részeire, egyes ágaira, mint a villamos reflektor, vetettek megvilágító sugarakat, addig a mostani befejező kötet a mezőgazdasági termelés végeredményeit mutatja be nekünk, a mezőgazdaság egész táját befogó plein air világításban. Nemcsak a nemzetgazda kutató szeme, minden laikus, a ki csak érdeklődik ennek az országnak viszonyai iránt, befejezett, kerek, mesterien kidolgozott képét nyerheti ebben a munkában annak, a mi közgazdaságunknak még mindig gyökerét is, törzsét is képezi: mezőgazdaságunknak.
Az 5-ik kötet 6 fejezetből, táblázatokból. Grafikai mellékletekből és a magyar mezőgazdasági irodalom bibliografiájából áll.


  Az első fejezet a mezőgazdasági statisztikai összeírás
főbb eredményeit mutatja be, melyben mindenek előtt a területnek művelési ágak szerint való részletezésével foglalkozik. Az egész magyar birodalom területe 56,186 327 kat. Hold, vagyis 41.43% a szántóföld. A szántóföldnek ez a nagy terjedelme adja meg a jellegét mezőgazdaságunknak, ez tesz minket par excellence fölmivelő állammá. Az ország egyes részeiben, mint a Tisza jobb partján és Erdélyben is az erdőgazdálkodás fölülmulja, a fölvidéken szinte utoléri a földmivelést, de az ország területének zöme a földmivelés alatt áll, az Alföldön, a Dunántul, a Tisza balpartján és a Tiszának a Marossal alkotott szögében a szántóföld a domináló. A ki ezt a táblázatot nézi, az maga előtt láthatja Magyarország egész helyrajzi és szinte egész népességi helyzetét is. A Kárpátok koszoruzta megyékben az erdőterület az uralkodó, a völgyekben, a folyók közében, az alföldeken a szántóföld. A fölvidéken az erdőgazdálkodás ad a szláv lakosságnak foglalkozást, a Dunántul völgyei és Erdélynek legelős lejtői és alpesi rétjei az állattenyésztésnek alkalmas területei sváb, oláh és magyar lakosságának az állattenyésztés nyujtják a megélés főfeltételeit. A nagy folyók közében, a sikságokon, a tulnyomóan magyar népnek a földmivelés adja meg a kenyeret. A szántóföld területe, terményeinek csökkenő áralakulása dacára is az utolsó évben tetemesen, 857 ezer holddal növekedett.

 

Évek során át tartó kedvezőtlen viszonyok nem tudták a földmivelő lakosság lelkébe gyökeredzett foglalkozás iránt való hitet megingatni. A szántóföld területe nőtt, ha jó árak voltak, nőtt a rossz áraknak a nagyobb mennyiséggel való kiegyenlítése okáért. De ha kimutatja is ez a kötet a szántóföldnek nagymértékü növekedését, hiányosságának kell betudnunk, hogy nem mutatja ki, ez a növekedés az erdő, vagy nem termő területek művelhetővé tételéből származik-e, vagy a legelők és rétek feltöréséből-e? Mert ha az első határozottan előnyös is, a második a mostani termelési viszonyok között inkább hátrányos.


Kimutatja az első fejezet még a szőlőterületnek eloszlását, a gyümölcsfák számát, mindkettőt a legérdekesebb részletezéssel. Kimutatja a gazdaság intenzivitását illusztráló igaerő megoszlását országrészenként. Nagyon érdekes az ország állatállományának kimutatása. Óriási érték az, a mi jószágállományukban van. 6 és fél millió szarvasmarha, közel 3 millió ló, 7 és fél millió sertés és 8 millió juh, 1 milliárd 735 és fél millió értéket képvisel. Az állatorvosi közszolgálat államosítása bizonyára nagyban fogja emelni az állategészségügy biztonságát és közvetve az állomány szaporodására, a haszon és az érték emelésére jótékonyan fog hatni.
Mindenesetre egyik legérdekesebb része a statisztikának a birtokok megoszlását föltüntető rész. Ez a megoszlás nálunk, Németországhoz viszonyítva, kedvezőtlen.


  Mindenesetre jó lenne, ha még részletesebb adataink lennének, ha az adatok nem lennének ugy általánosítva, mert, hogy csak egy példát hozzunk föl: Erdélyben 100 holdas birtokot már középbirtoknak, 1000 holdas birtokot már nagybirtoknak tartanak, de az adatoknak a legapróbb részletekbe való beosztása óriási munkát és késedelmet okozhatott volna. Tömérdek olyan részletet lehetne fölhozni, a mi nincs benne, de az, a mit kimutat, az is gazdag anyagot nyujt a megfigyelésre. Törpebirtokaink területe csekély, mert nálunk az intenziv kertgazdálkodás még csaknem teljesen hiányzik és mezőgazdasági munkásaink zömének nincs meg az a tartalékbirtoka, a mi mindenféle viszonyok közt biztosíthatná megélhetésüket. Föltünően kevés középgazdaságaink szám- és területaránya, míg kisgazdaságaink és nagybirtokaink számra és területre is dominálnak. Kétségtelenül ez utóbbiak nyertek a középbirtok terhére.

Azt szerettük volna látni, hogy mennyi a haszonbéres birtok a nagy-, a közép- és kisbirtokokból. Mert mikor azt látjuk, hogy Erdélyben a legtöbb, 33,50%, a tulajdon és legkevesebb, 3,82% a haszonbéres gazdálkodás, ebből a gazdálkodás jó állapotára, kedvezőbb helyzetére következtethetnénk, holott tudjuk, hogy ez nem épen igy van és hogy a kimutatás szerint legkedvezőtlenebb Dunántul gazdasági viszonyai tényleg jobbak.
A 2. fejezet a közös erdők, legelők és a közös legeltetés arányát mutatja ki, melyből különösen a közös legeltetés érdekes, mert a közös legelők feltöréséből eredő bajok az ország legtöbb részében egyik főbaját képezi gazdáinknak. Az 1895-iki összeirás szerint a közös legelők a magyar birodalom összes legelőinek 50,34%-át tették. Ha meglennének az 1900-iki adataink itt is, akkor világosan kitünnék, hogy a közös legelők területe nagymértékben csökkent és az intenziv állattenyésztés miatt csökkent a közös legelőn tartott jószág létszáma is.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A távirat-levél A távirat-levél
A kereskedelmi miniszternek táviratlevelek feladásáról a belföldi...
A bor ötvenedszer! A bor ötvenedszer!
Nemzeti Szinházban az ünnepi héten kerűlt ötvenedik előadásra...
A porticii néma reprize a Városi Színházban A porticii néma reprize a Városi Színházban
Őszintén szólva, amikor Scribe megírta a „Porticii néma”...
Farkas Zoltán - Az Ernst-múzeum kiállítása
Czóbel Béla a mai magyar festészet élén haladóknak egyik...
Malomiparunk új világgazdasági szerepe Malomiparunk új világgazdasági szerepe
A magyar malomipar mai helyzete és jövő problémái rendkívül fontosak...
Az eltűnt doktor Widder Bélát San Remóban látta egy budapesti nászutaspár Az eltűnt doktor Widder Bélát San Remóban látta egy budapesti...
Vasárnap délelőtt Schnur Henrik budapesti kereskedő levelet kapott...
Versenytárgyalás Versenytárgyalás
Budapest székesfőváros tanácsa 91.397/1929. sz. alatt nyilvános...
A Gummifa A Gummifa
Nálunk is ismeretes és nagyon kedvelt szobanövény ez, de itt nálunk...
A szüffrazsettek generálisnője A szüffrazsettek generálisnője
A londoni szüffrazsettek nagyon komolyan veszik a mozgalmukat. Nem...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98