Dtum
Login with Facebookk
1901 | Március

Santelli vivóakadémiája

Budapest, 1901. márczius 5.

Santelli Italo lovag vívóakadémiája az idén is szép számu közönség előtt folyt le Vigadó nagytermében, mely rendkívüli érdeklődés nem csekély részben Merignac Lucien kiváló franczia mester hírnevének volt köszönhető.


A millennáris évben rendezett nagy nemzetközi vívóversenyen tőrvívásban ő vitte el az első díjat a nagyszámban jelen volt hazai és külföldi mesterek elől.


Már akkor is alkalmunk volt csodálni benne a testtartás és mozdulatok páratlan szépségét s azon hihetetlen szemmértéket, melylyel miliméternyi pontossággal ki tudja számítani, vajjon eléri e ellenfelének tőre vagy sem. Bámulatos egyszerűséggel dolgozik, de a finomság, hideg vér, melylyel a pengét kezeli, támadásainak gyorsasága, ripostjainak biztonsága elragadó.

 

A küzdelelem hevében sem feledkezik meg az udvariasságról s ha tehetné is hébe-korba nem védi ki az ellenfél szúrását, hogy a következő pillanatban egymásután védtelen támadásaival lepje meg a közönséget ép úgy, mint ellenfelét. Csak úgy játszik a törrel s oly finoman teszi a penge hegyét ellenfele mellére, hogy pl. Santelli néha el sem akarta hinni, hogy az az ördöngős jószág már megint hatalmas mellkasának kellő közepén akadt meg. Ez többször előfordult s szemmel láthatólag izgatottá tette Merignacot, ki aztán már nem is vívott a szokott higgadtsággal s így néha nem védte ki Santellinek mértföldes kitörésekkel vegyített támadásait.


A kiváló olasz mester többször oly dühvel támadott, hogy majdnem elgázolta a fürge francziát, sőt egyszer előre is bukott, egyenesen Merignac lábaihoz, ki nagy sietséggel segítette újra talpra állítani.

 

Mintha Santelli hírnevét féltette volna, pedig az nem csorbulhatott, hiszen mindenki tudja, hogy Santelli mint tőrvívó nem mérkőzhetik Merignackal, mert neki a kard az eleme s a francziának nagy fölényén kívül még az is az előnye, hogy balkezes s így sokkal inkább zavarja az ellenfelet, ki ehhez nincs hozzászokva. Épen ezért szebb is volt a Merignac-Prucher assaut, mert ez utóbbi helyzetének tudatában csak arra törekedett, hogy mentül szebb vívást produkálhassanak s nem nézte azt, vajjon melyikük kap több touche-t.

Az assaut-k sorrendje ez volt:
1. Nemeskéri Kiss Sándor (Santelli isk.)- Santelli Italo mester tőriskola.
2. Akay Alajos (W. V. C. – Pórteleky László dr. (M.A.C.) tőr.
3. Nagy Béla dr. (Santelli isk.) – Szántay Jenő th. (M.A.C.) kard.
4. Pejacsevich Elemér Gróf (Santelli isk.) – Teleki Domokos gróf (Santelli isk.) kard
5. Armentani Edoardo mester (Szeged) – Berti László fhgy. (M.A.C.) tőr.
6. Hein István (Santelli isk.) – Krencsey Géza (W. V. C.) kard.
7. Kovács László (Santelli isk.) – Salamon Aladár mester kard.
8. Alfi Gennaro mester – Hekler Antal (M.A.C.) kard.
9. Galante Giuseppe mester (Fiume) – Szarvassy Győrgy fhgy. (M.A.C.) tőr.
10. Lovag Arlow Gusztáv mester – Doucet Charles mester (Belgrád) kard
11. Merignac Lucien mester (Páris) – Prucher Rone mester tőr.


Szünet után:
12. Mészáros Ervin hadn. (M.A.C.) – Orbán honv. s. vívóm. kard.
13. Klupp Lajos hadn. – Krencsey Géza (W. V. C.) kard.
14 Nagy Béla dr. (Santelli isk. ) – Pórteleky László dr. (M.A.C.) kard.
15. Bartoli Luigi mester – Berti László fhgy .(M.A.C.) tőr.
16. Galante Giuseppe mester (Fiume) – Pruher Rone mester kard.
17. Alapi Frigyes – Hein István kard.
18. Alfi mester – Doucet tőr.
19. Horváth Sándor mester – Szarvassy György fhgy. (M.A.C.) kard.
20. Merignac Lucein mester (Páris).- Santelli Italo lovag mester tőr.


Kiemelendők: az Akay – Pórteleky, Nagy - Szántay, Armentani - Berti, Galante – Szarvassy, Mészáros – Orbán assaut-k, azonkívül Bartoli – Berti mérkőzése, hol Berti fhgy. fölényes nyugalma és higgadsága igen kellemesen hatott Bartoli mester vad kiáltozástól kisért művészetével szemben, mely Berti keresetlen, de annál hatásosabb vívásának még sem tudott ellenállani.


Végre megemlítendő a Galante-Prucher assaut, inkább azért, mert bámulatos ügyességgel kímélte egymást a két mester, ki ha ellenfelének védetlen részét érte volna a vágás inkább útközben megállította kardját, csakhogy mentül több parade s ripost kövesse egymást lehetőleg gyors egymásutánban, mert hiszen ez a hatásos. Sajnos, hogy több volt a póz, mint a komoly. Na de azért volt taps bőven.

 

Igen kellemetlen hatása volt a nézőkre, hogy több vívó sehogysem akarta a kapott szúrást vagy vágást bemondani, olyannyira, hogy báró Bothmer, ki a mérkőzéseket vezette, több ízben kényszerítve volt a vívókat a pontos bemondásra figyelmeztetni. Egyáltalában kár volt az egész akadémiának kétségtelenül magas színvonalát, néhány igazán oda nem való assaut-val alacsonyabbá tenni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Santelli Italo
Pálinkás Judit

1866. augusztus 15-én született az olaszországi Cariquenoban és 1945. február 8-án halt meg Budapesten. 1896-ban megnyerte a budapesti milleniumi vívóverseny mesterkardversenyét és ennek köszönhetően meghívták a Magyar Atlétikai Clubba vívómesternek. Hamarosan iskolát teremtett és mintegy három évtizedes sport tevékenysége során nagy lelkesedéssel és szakértelemmel oktatta vívóink egész sorát. Számos európa-, világ- és olimpiai bajnokunk sajátította el iskolájában a vívás fortélyait. Robbanékony temperamentum, tökéletességig csiszolt stílus és gyorsaság jellemezte. Habár Magyarországon élt és magyar ifjakat tanított, soha nem tanult meg Santelli tökéletesen magyarul. Egyfajta olasz-magyar keveréknyelven beszélt, melyet tanítványai titokban maguk között is használtak. Gerevich Aladár későbbi olimpiai bajnokunk így emlékszik a mester vívótermi mókásan hangzó instrukcióira:


„- Kerem fiúcska – mondta a tizenhat éves Gerevichnek – állni terc. Én adni tempo. Mágán támadni. Rájtá!
És Gerevich mint a villám támadott.
- Neeem fiúcska – mondta a mester -, mágán lenni libamádár, nem tudni repülni. Mágán lenni kell hattyú mádár és kell repülni.”
Képzelhetik, milyen nyelvi kifejezéseket tanulhattak a vívás mellett még a tanítványok a páston!


Santelli a vívásból élt és jócskán megkérte vívóleckéinek árát. Így biztosította azt, hogy a kevésbé tehetős, de tehetséges gyerekek is kiváló vívókká válhassanak, köztük az előbb említett Gerevich Aladár is.
A nyomdokaiba lépő ifjak 1955 óta vehetik át a Santelli-vándordíjat.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
A Brit Birodalom szilárd marad
Az I. világháború alatt a német és török politika megpróbálkozott a...
A műselyem, az égésipróba A műselyem, az égésipróba
A műselyem ellenzői különösen tűzveszélyes voltát és a mosásakor...
Példátlanul nagy sikert hozott a Vásár első vasárnapja Példátlanul nagy sikert hozott a Vásár első vasárnapja
Reggeltől estig repülőgépek zúgnak Budapest felett. A vásár...
Nemzetközi jéghockey-mérkőzések Nemzetközi jéghockey-mérkőzések
A BKE. agilis vezetősége páratlan sportszeretettel és szakértelemmel...
Történetek egy temetőből. - Elbeszélés – Irta Ady Endre. Történetek egy temetőből. - Elbeszélés – Irta Ady Endre.
Miklós úr ott porladt ötven esztendő óta az ó-temetőben. Az ó-temetőt...
Botrányba fúlt az országos futballbajnokság döntő viadala Botrányba fúlt az országos futballbajnokság döntő viadala
Az MTK nem tudta legyőzni a Szombathelyi AK-ot 1:1 (1:1) – A...
Az író anyagi helyzetéről Az író anyagi helyzetéről
Az író anyagi helyzetéről nemcsak nálunk folynak viták. Most kerültek...
Az első magyar napilap New-Yorkban!
A kivándorlásnak egyik eredménye, hogy szeptember elseje óta...
Az angol védkötelezettség Az angol védkötelezettség
Anglia történelmének egyik legnagyobb eseménye az, hogy a parlament...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98