Dtum
Login with Facebookk
1902 | December

A téli játékok

Olyan országokban, hol az enyhe időjárás tulnyomó, az ifjusági játékok számosabbak, míg a zordonabb éghajlat alatt egy-egy játék az uralkodó, de ez aztán általánosan gyakoroltatik. – Nálunk is elég kedvelt ifjusági játékot játszanak, de főleg mind olyant, melyet csak jó időben, melegben kedves játszani. Igy természetesen télen a játék országszerte szünetel. – Holott ekkor is sok vidámságot, sok egészséget szerezhetnének a gyermekek maguknak, ha tudnák a módját.


Minden falu gyermekének a legkedvesebb játéka a szánkázás. – Ezt tartjuk mi is a leginkább felkarolandónak. A szánkázáshoz először hó, másodszor szánkó kell, ezen kívül olyan kellemesen lejtő út, melyre a feljutás nem nagyon nehéz és a szánkázás nem életveszélyes. Ezt a játékot nagyon könnyen lehetne az iskolai tanulók által tömegesen is gyakoroltatni, csak kellő számu szánkák mellett legyen elég felügyelet is. Ugyanis a tornatanár indítsa, ha kellő széles a lejtő, a tanulókat verseny módjára csapatosan.


A szánkázásban meg kellene honosítani a mi rövid szánkónk mellett a hosszu norvég szánkót, melylyel a fordulás nem olyan veszedelmes mint a mi szánkónkkal. Nálunk több vidéken régen szokásos volt a kis szán talpon hosszu bot segítségével állva ereszkedni le a lejtőn. De az e fajta szánkázás csak a nagyobb fiuknak való, de ezek számára nagyon edző és mulatságos. Pontos dolog a kereszkedésnél, hogy a térdeket behajlítva tartsuk. A kis szántalpat szijjal a lábfejhez is lehet erősíteni, különösen az ugrásnál. Ugyanis a lejtőn lehet hóból ugratót csinálni. Erre nézve oly helyen, hol az emelkedés nem nagyon meredek, felhányjuk a havat körülbelül 3 láb magasra és innen ugratunk le.


A hosszu szánka kormányzására nézve egy kis kötelet kötünk az orrára és ezzel huzzuk jobbra-balra. Hogy könnyen lehessen kormányozni, jól hátra kell ülni. – Gyors fordulásnál sarkunkkal belevágunk a hóba, vagy a nálunk levő szeges végű bottal lódítjuk magunkat el. – Ha egyszerre többen szánkáznak egy lejtőn, ugy jó elővigyázatból egymás mellett maradni és nem egymásután ereszkedni le.


A szánkázásnál a legkellemesebb a szánkák felczipelése a hegyre. Hogy e bajon némileg könnyítsünk, jó lesz a lejtő lankásabb oldalán keresni egy kevéssé meredek feljárót, vagy a szánkákat sikló módjára felhuzatni. Erre nézve a lejtő tetején két egymástól pár lépésre álló fa derekára akasztjuk a szánkákat párjával egybekötő kötelet. Most a lefelé menő terhelt szánka felhuzza az üresen a kötél másik végére akasztott szánkát. – Az összeütközéstől nem félhetünk, mert a szánkák nem jönnek egymás mellett fel és le.


A hódobálást úgy tekinthetjük, mint labdázást és nincs semmi okunk miért akár a gyermekeket tőle eltiltanánk, akár magunk is ne szórakoznánk vele. A játék leírását szükségtelennek tartjuk, csak pár rendező szabályt jegyzünk ide. – Minden ily tömeges játéknál különösen vigyázni kell, hogy ne váljék czéltalan dulakodássá, azért legjobb már a játék elején bizonyos rendszerrel kezdeni a dobáláshoz. A játszók oszoljanak két pártra s vegyenek maguknak határozott állást, illetőleg egyik foglalja el az együttesen épített hósánczot.

 

Az adott jelre megkezdődvén a harcz, a ki egyszer vagy kétszer megdobatott, a harczból félre áll. De hogy a kiállítottak ne várjanak sokáig a küzdelem végére, jó lesz megállapítani, hogy 5-10 sebesült után a harcz eldőltnek tekintetik. Az a csapat, melyik a várban van, kevesebb sebesülttel is levertnek tekinthető, mert az itt levők fedve vannak.

A várépítést mindenesetre lapáttal s nem kézzel kell végezni. A várat csak oldalfalakkal építsük fel és ne igyekezzünk magasabbat csinálni egy méternyinél.


A tél sportjában kétségkívül legnagyobb népszerüségnek örvend a korcsolyázás s lehet mondani, hogy mérsékelt égöv alatt Felső-Olaszországtól Hollandiáig korcsolya majdnem egyenlő kedveltségnek örvend a téli mulatságok között a tánczczal.


E vidéken felül azonban, hol sima jég képződését a rendkívül nagy mértékben eső hó megakadályozza, ott a korcsolya hasznavehetetlenné válik s helyét elfoglalja a hó-czipő (vagy mint némelyek nevezik jég-czipő).

 

Az északi vidéken, de különösen Norvégiában a hó-czipő – mit ski-nek neveznek – ép ugy szolgál közlekedési eszközül, mint sport-mulatság üzésére.


A mi tanulóink azonban általában szegények arra, hogy a drága hóczipőket mindenkivel megvétethetnők.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Szánkózók Lány síléccel
Cikk-ajánló
Nekünk Mohács kell! De Trianont kaptuk! Mindenkinek Világos?
A történész munkájának egyik legfontosabb morális és taktikai...
A jó élet - Kosztolányi Dezső A jó élet - Kosztolányi Dezső
Én csüggedt lelkem, én csüggedt szívem, Daloljatok és mondjátok:...
Óriási vihar Triesztben Óriási vihar Triesztben
Az idei rendetlen időjárás szomoru következményei máris kezdenek...
Békét, kenyeret és jogot a népnek Békét, kenyeret és jogot a népnek
Vasárnap délben tartota gróf Károlyi Mihály Cegléden beszámoló...
Vádak egy milliomos fakereskedő ellen Vádak egy milliomos fakereskedő ellen
Emlékezetes még a Hevesi fakereskedő cég által elkövetett nagyszabásu...
Lukács Béla fölolvasása a világkiállításról Lukács Béla fölolvasása a világkiállításról
A fővárosi iparosok körében Lukács Béla, a párisi kiállitás magyar...
A nemes dohány eredete A nemes dohány eredete
ANASTASIA G. EMILIO a dohányfajok tanulmányozásának eredményei...
Finnország uj kormányzója Finnország uj kormányzója
A fehér oroszok czárja, a mint intézkedései mutatják, végleg le...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98