Dtum
Login with Facebookk
1902 | Január

Angliában gazdasági tényező lett a munkásszövetkezet

Az angol kereskedelmi hivatal munkaügyi osztálya most adott ki először hivatalos jelentést az angol munkásszövetkezetekről.

Ellentétben azokkal a kimutatásokkal, a melyek a szövetkezeti ügy állásáról évenkint megjelenni szoktak, ez a jelentés retrospektiv módon tárgyalja a munkások szövetkezetének kérdését és különösen ezért tart számot az érdekességre. A tárgyalt adatok 1874-ig nyulnak vissza. Ebben az évben a szövetkezetek 403.010 tagot számláltak Angliában, holott ma 1, 681. 342 tagja van a munkásszövetkezeteknek, a mi a népesség 4, 1 százalékát teszi. Még nagyobb fogalmának gyarapodása. 1874-ben ez a forgalom 15 millió font sterling értéket képviselt. 1900-ban már 68 millió font sterlinget, beleértve a manchesteri nagyban vásárló szövetkezet óriási bankforgalmát is.

 

A munkásszövetkezetek legnagyobb része fogyasztási szövetkezet.

A létező 1,858 szövetkezetből 1,446 ilyen természetü. A különféle szövetkezetek által előállított árucikkek értéke közel 11 millió font sterlingre rugott, a miböl egyharmad jutott a fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatos műhelyekre és egyharmad a szorosan vett termelőszövetkezetekre. Ez utóbbiak közül a gabonaőrlő szövetkezetek egymaguk több mint egy milllió font sterling őrleményt állítottak elő. 


A nyereségből 5 százalékot fizetnek ki a szövetkezetek üzletrészjegyek után.

A nyereségnek ezen osztalékon felüli részéből bizonyos összegeket fordítanak közcélokra és a többit mint megtérítést osztják ki a szövetkezeti tagok közt bevásárlásaik illetve fogyasztásaik arányában. Nem tagok, a mennyiben a szövetkezeti raktárakból vásárolnak, visszmegtérítésül félannyit kapnak, mint a szövetkezeti tagok. A skót szövetkezetek a nyereségben alkalmazottaikat is részeltetik, az angol szövetkezeteknél ez nem történik.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Munkásszövetkezetek
Szabóné Fricska Anna

Magyarországon az előző évtizedben (az 1890-es években) érzékelhetően szélesebb körben szerveződött a munkásság.

Példát ekkor Nyugat-Európa két országa, Anglia és Németország munkásszervezetei mutattak, s ezek nemcsak személyes kapcsolatokban, hanem a sajtóban is megjelentek.

 

Európa első munkásszövetkezete Angliában jött létre 1844. november 23-án; 28 takács fogyasztási szövetkezetet alapított később világszerte követett alapelveket megfogalmazva.
Ezek a szövetkezetek a jobb élet reményében, önkéntes belépéssel szerveződtek. Úgy vélték, hogy közösen előnyös feltételeket tudnak teremteni az árubeszerzésre, a termékek értékesítésére, esetleg a termelésre is. Leggyakrabban az önköltségi – ma úgy mondanánk: haszonkulcs nélküli – árusítást és az önsegélyezést alkalmazták , természetesen a szövetkezésen belül.

 

Magyarországon is leginkább a fogyasztási szövetkezetek honosodtak meg.

Elsőként 1904-ben nyomdai munkások egy csoportja hozta létre az Általános Fogyasztási Szövetkezetet. Növekedésére jellemző, hogy 1912-ben 20, 1914-ben már 30 fióküzlete működött.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98