A gallér- és kézelőgyártás meghonositása

1902 | Október

A gallér- és kézelőgyártás meghonositása tekintetében már sok kisérlet történt.
Vagy harmadfél évvel ezelőtt a kormány Philipson & Lechzinger berlini cégnek 72,000 frt szubvenciót ajánlott fel gallér- és kézelőgyár létesitésére, de ez sok huza-vona után elállott a tervtől.

Legutóbb Freund Vilmos fővárosi gőzmosó- és gőzfürdőtulajdonos rendezkedett be gallér- és kézelőgyártásra.
Azonban nem tudta még a vasalási teknikában annyira vinni, hogy gyártmányainak megadja azt a fényt, melylyel az uj áru bir s igy állitólag garmadában fekszik az áru raktárában, anélkül hogy azt forgalomba tudná hozni.

Ujabban Lénárt (Löwinger M.) gőzmosó-tuladjdonos ajánlkozott a kormánynak.
Kellő állami segélyezés mellett gallér- és kézelőgyárat alapit.

Megosztás:

Szubvenció

Szabóné Fricska Anna

A szubvenció állami támogatást jelent.
Tágabb értelemben idetartozik a gazdálkodó szervek és a lakosság részére nyújtott mindenfajta pénzbeli és természetbeni juttatás és kedvezmény.

Szűkebb értelemben a gazdálkodó szervezetek visszafizetendő vagy vissza nem fizetendő pénzjuttatása, illetve pénzügyi kedvezménye, amely az állami költségvetésből származik.
Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása, adókedvezmény (adóvisszatérítés, adómérséklés), kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel, az előállított termék után felár vagy prémium fizetése, árkiegészítés, dotáció.

Az állam azért szubvencionál egy-egy gazdasági tevékenységet, hogy valamilyen gazdaság- vagy szociálpolitikai célt megvalósítson.
Ha az állami támogatást veszteségtérítő céllal nyújták, akkor tulajdonképpen gazdaságtalan termelést tartanak fenn. A fejlesztési célú támogatás a hatékonyság növelését, a gazdasági struktúra korszerűsítését, a versenyképesség fokozását szolgálja. A XX. század elején elsősorban ez utóbbi motiválta az állami támogatások odaítélését. A szubvenciót csak meghatározott ideig nyújtják.

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!