Május 29-én nagyon fontos törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé Plósz Sándor igazságügyminiszter, mely az eddig fennállott 1883-iki uzsoratörvényt részben kiegésziti, részben módositja.

Az eddigi uzsoratörvény ugyanis hiányosnak bizonyult.
Különösen a népre nézve nagyon káros gabona-uzsora burjánzott fel, a mely ellen a törvény hézagos volta miatt a biróságok nem léphettek fel kellő erélylyel, mert az uzsorát hivatalból nem lehetett üldözni, hanem csak magánvádra. Az uj törvényjavaslat e tarthatatlanná vált állapotokon kivánván segiteni, az uzsoratörvények szigoritásával első sorban is a népet, a tájékozatlanabbakat kivánja megvédelmezni a kiaknázó miveletek ellen. 

Az új javaslat sokkal keményebb büntetéseket szab ki az eddigieknél, hivatalból üldözendő büntettnek minősitit az uzsora legszokottabb nemeit.
Két évig terjedő börtönnel és 8000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel illeti a vétkest, ha kiskoru vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el tettét; ha váltóra, vagy más palástolt módon szerzett magának mértéktelen vagyoni hasznot; ha esküre vagy becsületszóra adott kölcsönt; ha aláiráshamisitásra, vagy egyéb bűnvádi cselekedetre ösztönözte a kölcsönkeresőt, s egyáltalában ha üzletszerűen foglalkozott uzsoráskodással, vagy ha a miatt már büntetve volt. Minden uzsoraszerződést a javaslat semmisnek jelent ki, az uzsorás csak a tényleg adott értéket követelheti vissza; ellenben minden időközben vett kamatot vagy egyéb hasznot megtériteni s a másik félnek okozott kárt helyrepótolni tartozik. S ha harmadik személyre átruházza a váltót vagy kötvényt, azzal sem bujhat ki.

Van még egy igen nevezetes intézkedés a javaslatban, mely különösen az uzsorával foglalkozó korcsmárosokat és zálogháztulajdonosokat sujtja keményen.
A kinek üzlete hatósági engedélyhez van kötve, legyen az iparos vagy kereskedő itéletileg megfosztható engedélyétől és 1-5 évig eltiltható foglalkozásának folytatásától.