Dtum
Login with Facebookk
1903 | Június

Bolygók fölfedezése

Miután a négy kis bolygót a Mars és Jupiter pályája közt fölfedezték, több mint 38 évig nem vettek észre olyan újabb bolygót, mely ehhez a csoporthoz tartoznék. Egy nyugalmazott német postahivatalnok, Hencke vette észre először ezt az újabb bolygót s két évvel később még egy másikat.

E fölfedezéseiben olyan módszert használt, melyet utána mások is sikerrel követtek. Jó látcsöve volt s a szerint a terv szerint járt el, hogy minden csillagot, melyet meglát, följegyez a mennybolt térképén. E munkája közben bukkant a két kis csillagra, melyek a többi csillagok közti mozgásukkal bolygóknak bizonyúltak.

Ezóta, a múlt század közepe óta alig múlt el év, hogy egy-két újabb bolygót föl ne fedeztek volna s nem egy csillagász, sőt a mennybolt jelenségei iránt érdeklődő laikus is, hirnévre tett szert ezáltal.

Legtöbbre egy Goldschmidt nevű párisi festő vitte, a ki padlásszobája ablakából tizennégy bolygót fedezett föl, egy izben egy este kettőt. Ez új bolygók legtöbbje gyönge fényű pont az ég sötétségén, mert természetesen a fényesebb csillagokat előbb fedezték fel. Ezért vált szükségessé, hogy mind nagyobb és nagyobb erejű messzelátókat készítsenek, melyekkel sikeresen lehessen új bolygókat kutatni.

Ez a munka mind nehezebb s mind kevesebb sikerrel járó lett. Könnyen el lehet ezt képzelni, ha meggondoljuk, hogy a messzelátóban látható parányi csillagok megszámlálhatatlan seregét csillagtérképekre pontosan, csillagról-csillagra föl kell jegyezni s ezeket a bejegyzéseket időről-időre összehasonlítani a mennyboltban, hogy valamelyik kis csillag nem változtatta-e meg azóta helyét. Mindazonáltal e fáradságos módszerrel 1891 őszéig nem kevesebb, mint 322 kis bolygót sikerült fölfedezni, melyek legnagyobb része, fényükről itélve, alig néhány földrajzi mérföld átmérőjű.

A mondott évben Wolf német tanár a bolygók kutatásának új módszerét kezdte alkalmazni az által hogy segitségűl vette a fényképezést. Nagy fényképező-lencsével lefotografálta az ég kisebb darabkáit; a lemezeket azonban sokszor teljes két óra hosszat kellett exponálnia. Mivel pedig az egész mennybolt minden nap látszólag megfordul a föld körűl, a fényképező-lemezeket is megfelelő mozgásban kellett tartani, hogy a csillagok megmaradjanak a lemezek egyugyanazon helyén.



Nyilvánvaló, hogy ez csak nagy nehézséggel s megfelelő elővigyázat mellett történhetett. Ha aztán sikerült ily úton jó felvételt kapni, ezen a leggyengébb fényű álló csillagok, mint apró pontocskák voltak láthatók, melyek nagyítóval nézve, köralakúaknak látszanak. Ha azonban mozgó bolygó van köztük, ez a felvétel két órai ideje alatt valamivel változtatta helyét s ezért a fényképen vonalalakúnak látszik. A lemezek pontos megvizsgálása útján tehát a csillagpontok külsejéből meg lehet itélni, bolygóval van-e dolgunk, vagy nem.

Ez a munka nehéz és roppant gondosságot kiván, ha a tévedést ki akarjuk zárni s ha elvégeztük, utána meg kell még nézni a mennybolt megfelelő helyén is, hogy csakugyan megvan-e ott az igy felismert gyönge fényű bolygó.

A régebbi eljáráshoz képest természetesen ez a fotográfiai módszer sokkal egyszerűbb és sikeresebb; tiz év alatt csaknem másfélszáz új bolygó fölfedezésére vezetett. Ezek legtöbbje oly gyönge fényű, hogy csak a legerősebb messzelátókkal lehet észrevenni s maga Wolf tanár azt mondja, hogy az általa fölfedezett 60 bolygó között egyet sem látott magán az égen, hanem csak a fényképezőlemezen. Más csillagok azonban megfigyelték ezeket úgy, hogy ki tudták számitani pályályukat a nap körűl s helyzetüket a kis világtestek tömegében.

A bolygók kutatása terén a legújabb haladás az, hogy olyan optikai készüléket szerkesztettek, melynek segítségével a fényképezőlemezek fáradságos és időrabló végig vizsgálását meg lehet takarítnai. Ezt a készüléket egy Pulfrich nevű jénai csillagász szerkesztette, neve stereo-comparatos s nem egyéb, mint oly stereoskop, melyen mindkét szemünk egy-egy nagyitó üvegen keresztül két megfelelően elhelyezett fénykép-lemezre néz.

Ismeretes, hogy a stereoskopon, bármi csekély eltérés van is a két lemez közt, ez rögtön szembeszökik. Ha például az egyik lemezről hiányzik valami tárgy, a mely a másikon megvan, a néző, a mint szeme erre a helyre jut, kellemetlen érzést érez, a csak egyik lemezen levő tárgy úgy látszik, mintha messzire előre állna a lemezről.

Ha a nevezett készüléken két oly lemezt nézünk, melyekre csillagok vannak fotografálva, akkor minden közben beállott változás azonnal szembetünik. Egy a lemezre fotografált bolygó, mely időközben, ha csak kevéssel is, változtatta helyzetét, rögtön magára vonja a szemet, mert előre áll a kép sikjából. E készülékkel Pulfrich több lemezen, melyeket Wolf tanár régebben nagy fáradsággal végig vizsgált s melyeken néhány új bolygót is fedezett föl rajtuk, a mely Wolf figyelmét elkerűlte. Ez a tény meggyőzőn bizonyitja készülékének hasznavehetőségét; segitségével bizonyára mind több és több új bolygót fognak fölfedezni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Bolygók felfedezése
Kántor Judit

A Naprendszer kilenc bolygója közül az ókorban még csak hatot ismertünk. A Földről látható bolygókat a csillagok egyenletes haladásától eltérő szokatlan mozgásuk alapján lehetett fölismerni. A bolygók megnevezésére használt görög planéta ( vándor ) szó is erre utal. Az ókorban ezt a megjelölést alkalmazták a Napra és a Holdra is. A többi bolygót - az Uránuszt (1781), a Neptunuszt (1846) és a Plútót (1930)- csak távcső feltalálása után fedezték föl.

Naprendszerünk hetedik bolygóját, az Uránuszt Herschel fedezte föl 1781-ben. Be is sorolták annak rendje és módja szerint a többi bolygó mellé, kiszámították várható mozgását, helyzetét. Az „új” bolygó azonban meglepetést okozott a tudósoknak: helyzete 1830-ban már 20 ívmásodpercnyi eltérést mutatott az előre kiszámítottól és ez az eltérés 1844-re már 120 ívmásodpercre emelkedett.

Kézenfekvő volt a magyarázat: az Uránusz mozgását egy távolabbi, addig még ismeretlen bolygó gravitációs mozgása módosíthatja. Levellier francia csillagász számításokat végzett a feltételezett égitest „hollétét” illetően, tőle függetlenül az angol J. Adams is kiszámította felfedezésének várható helyét.

A sors iróniája, hogy mindkét tudós pontosan jelölte meg a helyet, a Neptunuszt mégis véletlenül fedezte fel 1846. szeptmber 23-án Galle német csillagász.

A nagy eredmény ellenére a kutatást tovább folytatták, annál is inkább, mert az Uránusz mozgásának a kiszámítottól való eltérését nem lehetett teljes egészében a Neptunusz létével megmagyarázni; sőt ennek mozgásában is mutatkoztak eltérések.



A Neptunuszon túli kilencedik bolygó elméleti kutatásával először W. H. Pickering, P. Lowell és Grillug foglalkozott. Elsősorban az üstökösök pályáját vizsgálták, ebből próbáltak következtetni a kilencedik bolygó pályájára.


Lowell más utat választott. Ő a Neptunusz és az Uránusz pályaeétréseiből próbálta kiszámítani az ismeretlen bolygó helyzetét. Számításaival 1914-ben készült el. Bár az égboltot fényképezve addig is keresték az új bolygót, az igazi kutatómunka csak ezután kezdődött. Ennek oroszlánrészét a Lowell-obszervatóriuban végezték. Maga Lowell a bolygó felfedezését már sajnos nem érhette meg.


A Plútót végülis Clyde Tombaugh fedezte fel 1930. február 18-án. A felfedezést március 13-án, Lowell születésnapján hozták nyilvánosságra.


A feltételezések szerint naprendszerünkben létezik egy tizedik bolygó is. A számítások szerint ez a bolygó (ha létezik) kétszer akkora, mint a Föld.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Bethlen angol cikkben háritja el magától a reakció vádját Bethlen angol cikkben háritja el magától a reakció vádját
A „Hungary Of Today” cimü, változatos tartalmu,...
Arad a pénzintézeti betétek községi adója ellen Arad a pénzintézeti betétek községi adója ellen
Az országnak már második nagy városa tört pálczát a polgármesterek...
Agyonvert görög-keleti esperes Agyonvert görög-keleti esperes
Kupsafalva szolnok-dobokamegyei községben a nép meggyilkolta Kupsa...
A Nation tudósítója beszélgetést folytatott Tildy Zoltánnal A Nation tudósítója beszélgetést folytatott Tildy Zoltánnal
A Nation című svájci hetilap közli tudósítójának, beszélgetését Tildy...
Magyar jéghoki győzelmek Magyar jéghoki győzelmek
Jéghokizó sportunkat szombaton és vasárnap külföldön a BKE és az FTC...
Háború és háború Háború és háború
Tisza István bizonyosan bátrabb ember, mint sem akárhogyan azért...
A kaméleon és a légy A kaméleon és a légy
A gyikok második alrendjébe tartozik a kaméleonfélék családja, mely...
Megkezdte működését a lábbeli-központ Megkezdte működését a lábbeli-központ
Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter felhatalmazást kapott, ...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98