Dtum
Login with Facebookk
1903 | Június

Bolygók fölfedezése

Miután a négy kis bolygót a Mars és Jupiter pályája közt fölfedezték, több mint 38 évig nem vettek észre olyan újabb bolygót, mely ehhez a csoporthoz tartoznék. Egy nyugalmazott német postahivatalnok, Hencke vette észre először ezt az újabb bolygót s két évvel később még egy másikat.

E fölfedezéseiben olyan módszert használt, melyet utána mások is sikerrel követtek. Jó látcsöve volt s a szerint a terv szerint járt el, hogy minden csillagot, melyet meglát, följegyez a mennybolt térképén. E munkája közben bukkant a két kis csillagra, melyek a többi csillagok közti mozgásukkal bolygóknak bizonyúltak.

Ezóta, a múlt század közepe óta alig múlt el év, hogy egy-két újabb bolygót föl ne fedeztek volna s nem egy csillagász, sőt a mennybolt jelenségei iránt érdeklődő laikus is, hirnévre tett szert ezáltal.

Legtöbbre egy Goldschmidt nevű párisi festő vitte, a ki padlásszobája ablakából tizennégy bolygót fedezett föl, egy izben egy este kettőt. Ez új bolygók legtöbbje gyönge fényű pont az ég sötétségén, mert természetesen a fényesebb csillagokat előbb fedezték fel. Ezért vált szükségessé, hogy mind nagyobb és nagyobb erejű messzelátókat készítsenek, melyekkel sikeresen lehessen új bolygókat kutatni.

Ez a munka mind nehezebb s mind kevesebb sikerrel járó lett. Könnyen el lehet ezt képzelni, ha meggondoljuk, hogy a messzelátóban látható parányi csillagok megszámlálhatatlan seregét csillagtérképekre pontosan, csillagról-csillagra föl kell jegyezni s ezeket a bejegyzéseket időről-időre összehasonlítani a mennyboltban, hogy valamelyik kis csillag nem változtatta-e meg azóta helyét. Mindazonáltal e fáradságos módszerrel 1891 őszéig nem kevesebb, mint 322 kis bolygót sikerült fölfedezni, melyek legnagyobb része, fényükről itélve, alig néhány földrajzi mérföld átmérőjű.

A mondott évben Wolf német tanár a bolygók kutatásának új módszerét kezdte alkalmazni az által hogy segitségűl vette a fényképezést. Nagy fényképező-lencsével lefotografálta az ég kisebb darabkáit; a lemezeket azonban sokszor teljes két óra hosszat kellett exponálnia. Mivel pedig az egész mennybolt minden nap látszólag megfordul a föld körűl, a fényképező-lemezeket is megfelelő mozgásban kellett tartani, hogy a csillagok megmaradjanak a lemezek egyugyanazon helyén.



Nyilvánvaló, hogy ez csak nagy nehézséggel s megfelelő elővigyázat mellett történhetett. Ha aztán sikerült ily úton jó felvételt kapni, ezen a leggyengébb fényű álló csillagok, mint apró pontocskák voltak láthatók, melyek nagyítóval nézve, köralakúaknak látszanak. Ha azonban mozgó bolygó van köztük, ez a felvétel két órai ideje alatt valamivel változtatta helyét s ezért a fényképen vonalalakúnak látszik. A lemezek pontos megvizsgálása útján tehát a csillagpontok külsejéből meg lehet itélni, bolygóval van-e dolgunk, vagy nem.

Ez a munka nehéz és roppant gondosságot kiván, ha a tévedést ki akarjuk zárni s ha elvégeztük, utána meg kell még nézni a mennybolt megfelelő helyén is, hogy csakugyan megvan-e ott az igy felismert gyönge fényű bolygó.

A régebbi eljáráshoz képest természetesen ez a fotográfiai módszer sokkal egyszerűbb és sikeresebb; tiz év alatt csaknem másfélszáz új bolygó fölfedezésére vezetett. Ezek legtöbbje oly gyönge fényű, hogy csak a legerősebb messzelátókkal lehet észrevenni s maga Wolf tanár azt mondja, hogy az általa fölfedezett 60 bolygó között egyet sem látott magán az égen, hanem csak a fényképezőlemezen. Más csillagok azonban megfigyelték ezeket úgy, hogy ki tudták számitani pályályukat a nap körűl s helyzetüket a kis világtestek tömegében.

A bolygók kutatása terén a legújabb haladás az, hogy olyan optikai készüléket szerkesztettek, melynek segítségével a fényképezőlemezek fáradságos és időrabló végig vizsgálását meg lehet takarítnai. Ezt a készüléket egy Pulfrich nevű jénai csillagász szerkesztette, neve stereo-comparatos s nem egyéb, mint oly stereoskop, melyen mindkét szemünk egy-egy nagyitó üvegen keresztül két megfelelően elhelyezett fénykép-lemezre néz.

Ismeretes, hogy a stereoskopon, bármi csekély eltérés van is a két lemez közt, ez rögtön szembeszökik. Ha például az egyik lemezről hiányzik valami tárgy, a mely a másikon megvan, a néző, a mint szeme erre a helyre jut, kellemetlen érzést érez, a csak egyik lemezen levő tárgy úgy látszik, mintha messzire előre állna a lemezről.

Ha a nevezett készüléken két oly lemezt nézünk, melyekre csillagok vannak fotografálva, akkor minden közben beállott változás azonnal szembetünik. Egy a lemezre fotografált bolygó, mely időközben, ha csak kevéssel is, változtatta helyzetét, rögtön magára vonja a szemet, mert előre áll a kép sikjából. E készülékkel Pulfrich több lemezen, melyeket Wolf tanár régebben nagy fáradsággal végig vizsgált s melyeken néhány új bolygót is fedezett föl rajtuk, a mely Wolf figyelmét elkerűlte. Ez a tény meggyőzőn bizonyitja készülékének hasznavehetőségét; segitségével bizonyára mind több és több új bolygót fognak fölfedezni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Bolygók felfedezése
Kántor Judit

A Naprendszer kilenc bolygója közül az ókorban még csak hatot ismertünk. A Földről látható bolygókat a csillagok egyenletes haladásától eltérő szokatlan mozgásuk alapján lehetett fölismerni. A bolygók megnevezésére használt görög planéta ( vándor ) szó is erre utal. Az ókorban ezt a megjelölést alkalmazták a Napra és a Holdra is. A többi bolygót - az Uránuszt (1781), a Neptunuszt (1846) és a Plútót (1930)- csak távcső feltalálása után fedezték föl.

Naprendszerünk hetedik bolygóját, az Uránuszt Herschel fedezte föl 1781-ben. Be is sorolták annak rendje és módja szerint a többi bolygó mellé, kiszámították várható mozgását, helyzetét. Az „új” bolygó azonban meglepetést okozott a tudósoknak: helyzete 1830-ban már 20 ívmásodpercnyi eltérést mutatott az előre kiszámítottól és ez az eltérés 1844-re már 120 ívmásodpercre emelkedett.

Kézenfekvő volt a magyarázat: az Uránusz mozgását egy távolabbi, addig még ismeretlen bolygó gravitációs mozgása módosíthatja. Levellier francia csillagász számításokat végzett a feltételezett égitest „hollétét” illetően, tőle függetlenül az angol J. Adams is kiszámította felfedezésének várható helyét.

A sors iróniája, hogy mindkét tudós pontosan jelölte meg a helyet, a Neptunuszt mégis véletlenül fedezte fel 1846. szeptmber 23-án Galle német csillagász.

A nagy eredmény ellenére a kutatást tovább folytatták, annál is inkább, mert az Uránusz mozgásának a kiszámítottól való eltérését nem lehetett teljes egészében a Neptunusz létével megmagyarázni; sőt ennek mozgásában is mutatkoztak eltérések.



A Neptunuszon túli kilencedik bolygó elméleti kutatásával először W. H. Pickering, P. Lowell és Grillug foglalkozott. Elsősorban az üstökösök pályáját vizsgálták, ebből próbáltak következtetni a kilencedik bolygó pályájára.


Lowell más utat választott. Ő a Neptunusz és az Uránusz pályaeétréseiből próbálta kiszámítani az ismeretlen bolygó helyzetét. Számításaival 1914-ben készült el. Bár az égboltot fényképezve addig is keresték az új bolygót, az igazi kutatómunka csak ezután kezdődött. Ennek oroszlánrészét a Lowell-obszervatóriuban végezték. Maga Lowell a bolygó felfedezését már sajnos nem érhette meg.


A Plútót végülis Clyde Tombaugh fedezte fel 1930. február 18-án. A felfedezést március 13-án, Lowell születésnapján hozták nyilvánosságra.


A feltételezések szerint naprendszerünkben létezik egy tizedik bolygó is. A számítások szerint ez a bolygó (ha létezik) kétszer akkora, mint a Föld.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
A vasúti alkalmazottak eddig fel nem fedezett betegsége A vasúti alkalmazottak eddig fel nem fedezett betegsége
Végre fényderült a rengeteg vasúti baleset okára. A legtöbb vasúti...
Magyarország 1930. évi súlyemelő bajnokságai Magyarország 1930. évi súlyemelő bajnokságai
A Törekvés SE Kőbányai-úti helyiségének dísztermében vasárnap...
A rádió diadalútja 2. rész A rádió diadalútja 2. rész
Beláthatatlan spektivát jelent a rádió a jövő fejlődésére nézve a...
Javuló eredmények, fokozódó érdeklődés az atlétikai bajnokságokon Javuló eredmények, fokozódó érdeklődés az atlétikai...
Kellemes „atléta időben” bonyolították le az atlétikai...
Az egri úszók remekeltek az úszóbajnokságokban Az egri úszók remekeltek az úszóbajnokságokban
A magyar úszósport nagy föllendülését elsőrangú eredményekkel...
A Regent-Street, az asszonyok londoni paradicsomának titkai A Regent-Street, az asszonyok londoni paradicsomának titkai
A Regent-Street, hölgyeim, valahogy a rue de la Paix, a Graben és a...
Újra támad a pestis? Újra támad a pestis?
Az európai államok közegészségügyi intézményeit esetleg egy nagy...
Szilágyi országos rekorddal győzött a 10.000-es bajnokságban Szilágyi országos rekorddal győzött a 10.000-es bajnokságban
A kettős ünnepen rendezte a MASZ az országos atlétikai bajnokságokat...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98