Olcsó kábel-táviratok

1904 | Május

A távirat a mai üzleti életben, mikor egy-egy hír gyors megkapása a kereskedőkre, gyárosokra sok ezerre menő nyereséget jelenthet, mind nagyobb szerepre jut. A mult század hetvenes éveitől fogva kezdett az üzleti távirat nagyobb lendületre jutni s azóta folyton fokozódik a használata.

Mivel pedig a táviratozás, különösen tengerentúli országokba, kábelen, igen drága, egy-egy messzeeső országban egy szó ára 4-5 korona, - már régebben fölmerült, különösen Angolországban és Amerikában az eszme, hogy u.n. távirat-kulcsokat kell csinálni, vagyis olyan szótárakat, melyekben ha egy megtáviratozott szót kikeresünk, ez ott egy egész mondatot jelent.

Tudósok, kereskedők, hajósok, iparosok, gazdák közreműködésével több ilyen kulcsot állitottak össze, a melyek a szükségleteknek meglehetős tökéletességgel felelnek meg. Egy-egy ilyen könyv ára 30-40-50 vagy több korona, de ha tekintjük, mennyit takarít meg használatával az ember, ez az ár nagyon olcsónak bizonyúl.

Természetesen mindig két példány kell egy ilyen kulcskönyvből: egy annál, a ki küldi s egy annál, a ki kapja a táviratot.

A legkedveltebb ily angol kulcskönyvek egyike az „Acb Telegraphic Code” czímű, melyet más országokban is sokan használnak. Ebben nem kevesebb mint 103,084 különböző szó van, melyek a berni nemzetközi posta- és távirda egyezménynek megfelelnek, vagyis nem mondva csinált, értelmetlenűl összerakott szók, hanem mindegyiknak megvan az értelme. Tegyük fel, hogy egy kereskedőnek Londonból Jokohamába ezt a mondatot kellene táviratoznia: ”Foglaltassa le a hajót zálogba, míg a kérdéses összeget megfizetik, vagy kellő biztosítékot adnak.”

Ez így többe kerülne bizonyára száz koronánál. A kulcskönyv segélyével sokkal olcsóbban lehet elkülden, mert a czimen kívül csak ezt a szót kell táviratozni: „adjuratura”. A czímzett megnézi a szót a könyvben s a fentebbi mondatot találja mellette.

Más példa. Egy európai czéget japáni levelezője értesiteni akar az oroszok elleni háború fenyegető veszélyéről. E hír a czégre nagyon fontos, mert ép valami árúkat akar nagy mennyiségben Japánba küldeni. A jokohamai levelező fölkeresi a kulcskönyvben a „háború” czímszót. E rovat alatt több mint száz mondatot talál, melyek mind háborús hírekre vonatkoznak.

Ezek közűl kiválasztja, mint neki megfelelőt, ezt:”Riasztó hírek vannak a háború kitöréséről elterjedve s táplálékot nyernek kétségtelen, komoly hadikészűletekből.” Ezt az egész mondatot az angol kódex alapján egyetlen szóval fejezi ki, ezzel, hogy: „walzer”. A czímzett kikeresi az abc-rendbe szedett szók közt a „walzer” szót s a megfelelő mondatot megtalálja mellette.

A „Fecond” szó e könyvben az osztrák-magyar, a „Fecondava” az angol, a „Fecondeis” a franczia, a „Fecondia” a német flottát jelenti. Ez a távirat pl. „Fecondeis Federwerk” ezt jelenti: „Franczia flotta ép most erre elvonult s dél felé siet”.

Nagyon elmés e könyvben a titkok megőrzésére szolgáló berendezés. Minden szó számmal is el van benne látva. Az „adjuratura” szónak 02938, a „walzer”-nek 43877 a száma. Minden szó legkevesebb öt és legfeljebb tíz betüből áll, mert tiznél több betüből álló szót nem fogad el egy szónak a táviró.

Már most: a kereskedő a titok megőrzése végett a következőben állapodik meg a levelezőjével: ő nem azt a szót táviratozza meg, a mely előtt a megfelelő szám áll, hanem pl. nyolcz számmal alacsonyabb vagy magasabb jelzésü szót, vagyis azt, a mely a kódex sorozatában az előtte vagy utána álló nyolczadik szó.

Ez is meglehetős védelme a titoknak, de még tovább is lehet menni. Közös megállapodás alapján még egyéb, bár némileg bonyolult intézkedésekkel is lehet óvni a kodex segélyével az üzleti titkot.

Vannak aztán üzletágak, melyek az ily általános használatra szolgáló kulcskönyvekkel nem érhetik be, hanem maguknak külön kulcskönyv kell, a melyeket ezzel foglalkozó kulcskönyvcsinálókkal készittetnek. Ilyen foglakozásu emberek csak Angliában és Amerikában akadnak; mesterségükhöz igen alapos üzleti képzettség és leleményesség kell s emellett még az illető üzletnek legalább félévi tanulmányozása, hogy a legapróbb ügyeit is pontosan ismerje.

Nálunk természetesen, a magyar üzleti világnak nem lévén oly élénk összeköttetése a tengerentúli országokkal, nem igen használják az ilyen kucskönyveket, de az angol, amerikai s részben a német nagy czégek számára ma már nélkülözhetetlenek.