Dtum
Login with Facebookk
1905 | Április

Az óczeán vándorai

A ki nem ismeri a tengert s elnéz tükrén egy hajó födélezetéről, azt hiszi, hogy bizton akadály nélkül mehet rajta a hajó, akár a levegőben a madár. Pedig a tengerészt folytonos veszedelmek környezik, útja irányát pontosan meg kell tartania s ha természeti események eltérítik útjáról s ismeretlen vizekre jut, lépten-nyomon leselkedik rá a veszedelem.

De még az ismert vizeken is mindig nagyon kell vigyáznia, mert ott is nem egyszer olyan akadályokra talál, melyek hajóját pusztulással fenyegetik. Mert a tenger hullámai gyakran ragadnak magukkal különféle úszkáló tárgyakat, melyek folyton veszélyeztetik a járt tengeri utakat.

 

A sarki vidékek felől néha hatalmas jégtömegek úsznak lefelé, melyekkel szemben a legnagyobb gőzös is csak alig több egy dióhéjnál: ha beleütközik, menthetetlenül odavész.

Tapasztalt tengerészek állítják, hogy a jéghegynek körülbelül egy hetedrésze áll ki a vizből s a többi hat hetedrésze a viz alatt van. Ebből fogalmat nyerhetni arról, hogy mily óriási tömeg az ily jéghegy, s hogy mennyire játékszer hozzá képest minden emberi alkotás.

 

Vele szemben csak egyet tehet a hajós: óvatosan ki kell kerülnie s elmenekűlni, a mily gyorsan csak lehet. A viz hőmérsékletén már messziről meg lehet érezni a jéghegy közeledését – ez is fogalmat nyújt az úszó jégtömeg roppant terjedelméről.

A hajósnak ezek a veszedelmei a dolog természeténél fogva az oczeánnak csak bizonyos helyein fenyegetnek, de vannak a tengernek olyan vándorai is, melyek mindenütt útjába akadhatnak a hajónak. Ilyenek az ide-oda uszkáló hajóroncsok. Bármennyire tökéletesedett a hajóépités és hajózás, a köd és a szélvész nem sokat vesztett veszedelmeiből s évenkint nagyon sok hajó szenved még mindig hajótörést.

Az ilyen árboczukat vesztett, többé-kevésbbé megsérült hajók aztán czél nélkül bolyonganak a tengeren s folytonos veszedelemmel fenyegetik a hajókat. Különösen akkor okozhatnak nagy bajt, ha a tenger nagyon hullámzik, mert akkor alig lehet őket észrevenni, különösen, ha nincs árboczuk.

 

Ha neki ütődnek a hajónak, olyan léket üthetnek rajta, hogy egy roncs helyett csakhamar kettő lesz a helyszinén. Amerikában kiszámították, hogy az utóbbi időkben tombolt viharok áldozataiként körülbelül 150.200 hajóroncs bolyong az Atlanti-tengeren.


Tudvalevő dolog, hogy a hajózás veszedelmesség emiatt éjjel minden hajónak lámpákat kell gyújtania, melyeknek értelme és jelentése nemzetközileg van megállapítva. A hajóronyokon természetesen nincs semmiféle lámpajelzés, éjjel nem láthatók s így az összeütközést sokszor a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet elkerülni.

 

Szabály van arra is, hogy ha a hajós meglát valamely hajóroncsot, erről értesíteni köteles az illetékes hatóságot. A különböző jelentések alapján aztán megállapítják a roncs valószinű hollétét s ha lehet, partra vontatják, ha nem, elsülyesztik.

Legtöbb bajt okoznak az olyan hajók roncsai, melyek fával voltak megterhelve, mert ezek csak a legritkább esetben merülnek el. Így egyszer egy ily hajóroncsnak nekiment egy hadihajó s a szó szoros értelmében ketté szakította.

 

De egyik sem merült alá s két roncs lett az egyből. Nevezetes dolog, hogy mily soká úszkál néha egy ilyen hajóroncs. Így pl. „Wyer G. Sargent” nevű amerikai hajó roncsa 615 napig kóborolt a tengeren s vagy 5500 tengeri mérföld utat tett meg ez idő alatt.

Egy másik hajót az 1891-ik év utolsó napján hagyta el a legénysége s csak a következő év áprilisában sikerült elpusztítani. Ez idő alatt tizenegy hajóval ütközött össze, elvesztette minden árboczát, teste tele lett vizzel, úgy hogy csak négy lábnyira állott ki a vizből. Legtovább bolyongott egy „Fanny E. Wolston” nevű amerikai hajó roncsa: 1901 október 14-étől 1904 február 20-ikáig.

Előfordul az is, hogy egy hajót idő előtt hagy el a legénysége, a mikor még fenn birt volna maradni. A Földközi-tengeren nem rég találtak egy franczia bárkát, melynek vitorlái, kötélzete, stb. mind teljesen rendben volt, legénysége azonban hiányzott.


Több állam külön hajókat tart a roncsok fölkeresésére s elpusztítására, a mit rendszerint torpedóval eszközölnek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98