Dtum
Login with Facebookk
1905 | Április

Az óczeán vándorai

A ki nem ismeri a tengert s elnéz tükrén egy hajó födélezetéről, azt hiszi, hogy bizton akadály nélkül mehet rajta a hajó, akár a levegőben a madár. Pedig a tengerészt folytonos veszedelmek környezik, útja irányát pontosan meg kell tartania s ha természeti események eltérítik útjáról s ismeretlen vizekre jut, lépten-nyomon leselkedik rá a veszedelem.

De még az ismert vizeken is mindig nagyon kell vigyáznia, mert ott is nem egyszer olyan akadályokra talál, melyek hajóját pusztulással fenyegetik. Mert a tenger hullámai gyakran ragadnak magukkal különféle úszkáló tárgyakat, melyek folyton veszélyeztetik a járt tengeri utakat.

 

A sarki vidékek felől néha hatalmas jégtömegek úsznak lefelé, melyekkel szemben a legnagyobb gőzös is csak alig több egy dióhéjnál: ha beleütközik, menthetetlenül odavész.

Tapasztalt tengerészek állítják, hogy a jéghegynek körülbelül egy hetedrésze áll ki a vizből s a többi hat hetedrésze a viz alatt van. Ebből fogalmat nyerhetni arról, hogy mily óriási tömeg az ily jéghegy, s hogy mennyire játékszer hozzá képest minden emberi alkotás.

 

Vele szemben csak egyet tehet a hajós: óvatosan ki kell kerülnie s elmenekűlni, a mily gyorsan csak lehet. A viz hőmérsékletén már messziről meg lehet érezni a jéghegy közeledését – ez is fogalmat nyújt az úszó jégtömeg roppant terjedelméről.

A hajósnak ezek a veszedelmei a dolog természeténél fogva az oczeánnak csak bizonyos helyein fenyegetnek, de vannak a tengernek olyan vándorai is, melyek mindenütt útjába akadhatnak a hajónak. Ilyenek az ide-oda uszkáló hajóroncsok. Bármennyire tökéletesedett a hajóépités és hajózás, a köd és a szélvész nem sokat vesztett veszedelmeiből s évenkint nagyon sok hajó szenved még mindig hajótörést.

Az ilyen árboczukat vesztett, többé-kevésbbé megsérült hajók aztán czél nélkül bolyonganak a tengeren s folytonos veszedelemmel fenyegetik a hajókat. Különösen akkor okozhatnak nagy bajt, ha a tenger nagyon hullámzik, mert akkor alig lehet őket észrevenni, különösen, ha nincs árboczuk.

 

Ha neki ütődnek a hajónak, olyan léket üthetnek rajta, hogy egy roncs helyett csakhamar kettő lesz a helyszinén. Amerikában kiszámították, hogy az utóbbi időkben tombolt viharok áldozataiként körülbelül 150.200 hajóroncs bolyong az Atlanti-tengeren.


Tudvalevő dolog, hogy a hajózás veszedelmesség emiatt éjjel minden hajónak lámpákat kell gyújtania, melyeknek értelme és jelentése nemzetközileg van megállapítva. A hajóronyokon természetesen nincs semmiféle lámpajelzés, éjjel nem láthatók s így az összeütközést sokszor a legnagyobb óvatosság mellett sem lehet elkerülni.

 

Szabály van arra is, hogy ha a hajós meglát valamely hajóroncsot, erről értesíteni köteles az illetékes hatóságot. A különböző jelentések alapján aztán megállapítják a roncs valószinű hollétét s ha lehet, partra vontatják, ha nem, elsülyesztik.

Legtöbb bajt okoznak az olyan hajók roncsai, melyek fával voltak megterhelve, mert ezek csak a legritkább esetben merülnek el. Így egyszer egy ily hajóroncsnak nekiment egy hadihajó s a szó szoros értelmében ketté szakította.

 

De egyik sem merült alá s két roncs lett az egyből. Nevezetes dolog, hogy mily soká úszkál néha egy ilyen hajóroncs. Így pl. „Wyer G. Sargent” nevű amerikai hajó roncsa 615 napig kóborolt a tengeren s vagy 5500 tengeri mérföld utat tett meg ez idő alatt.

Egy másik hajót az 1891-ik év utolsó napján hagyta el a legénysége s csak a következő év áprilisában sikerült elpusztítani. Ez idő alatt tizenegy hajóval ütközött össze, elvesztette minden árboczát, teste tele lett vizzel, úgy hogy csak négy lábnyira állott ki a vizből. Legtovább bolyongott egy „Fanny E. Wolston” nevű amerikai hajó roncsa: 1901 október 14-étől 1904 február 20-ikáig.

Előfordul az is, hogy egy hajót idő előtt hagy el a legénysége, a mikor még fenn birt volna maradni. A Földközi-tengeren nem rég találtak egy franczia bárkát, melynek vitorlái, kötélzete, stb. mind teljesen rendben volt, legénysége azonban hiányzott.


Több állam külön hajókat tart a roncsok fölkeresésére s elpusztítására, a mit rendszerint torpedóval eszközölnek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Képek a temesvári gyermek-poliklinikáról Képek a temesvári gyermek-poliklinikáról
Temesvárott a múlt év vége óta egy valóban nemes czélú jótákonysági...
Walko és Tardieu genfi tárgyalásainak nagy szenzációja Walko és Tardieu genfi tárgyalásainak nagy szenzációja
Walko külügyminiszternek genfi tartózkodása alatt többizben volt...
Keats - Az őszhöz
Halk párák s édes ízek évszaka Jössz s hű híved, a sárga nap örül ...
Könyv a lawn-tennisről
Az idei lawn-tennis szezon kezdetén egy könyv hagyta el a sajtót. A...
A hét hőse Hitler A hét hőse Hitler
A képről hüvös és kietlen szempár, megnyult, kemény és keskeny orr,...
Czigányegyszeregy Czigányegyszeregy
Valószinűleg Maróthy-tól származik s mint már a neve is mutatja, az...
A magyar csendőrség új fegyvere A magyar csendőrség új fegyvere
A csendőrségnél még most is a Kropacsek-féle ismétlő-fegyvert...
Berlin Berlin
Fehérhajú nagynéném homlokon csókolt: "Vigyázz magadra fiam!", mondta...
A MÁV. Gépgyári sportkör és az Újpesti IKK versenye A MÁV. Gépgyári sportkör és az Újpesti IKK versenye
A MÁV. Gépgyári sportkör és az Újpesti IKK közös versenyén a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98