Dtum
Login with Facebookk
1905 | Február

Kossuth Ferencz a perszonál unióról

Január 24-ikén 28-dik évfordulója volt annak, mikor Czeglédről száztagu küldöttség utazott el Olaszországba, Baracconéba Kossuth Lajoshoz, hogy fölkérje a czeglédi mandátum elfogadására. A czeglédiek most is megülték ennek emlékét és a város képviselője Kossuth Ferencz is oda utazott gróf Apponyi Albert társaságában, és ez alkalommal mindketten beszédeket tartottak.


Kossuth Ferencz beszédében reményét fejezte ki, hogy nem sokára vége lesz annak az előitéletnek, mely csak az 1867-iki alapon álló pártokat tekinti kormányképesnek. Az 1867-iki törvények szerint Magyarországot már évek óta nem birják alkotmányosan kormányozni. Ez a helyzet az 1723-iki törvényben kimondott perszonál unióhoz vezet.

 

Ez a törvény a király közös személyén kivűl más közös ügyet el nem ismer. Kimondta e törvény, hogy Magyarországnak semmi köze az örökös tartományokhoz és azok rendeihez és csakis mint magyar királylyal intézheti el ügyeit: nem enged meg tehát semmi közös viszonyt. Magyarország gondoskodik a magyar király védelméről s a király gondoskodik Magyarország védelméről. Ez a perszonál uniónak legteljesebb kimondása volt Károly király által, a mai uralkodó őse által, abban az ünnepies perczben, a mikor az örökösödési jog a nőágra is átruháztatott. Nincs oka tehát az uralkodónak idegenkedni uralkodási jogának megalapítója, felfogása és határozata iránt.

A függetlenségi párt kormányképességéről Kossuth Miskolczon, január 29-én tett nyilatkozatot.
„Ha igazi alkotmányos országban élnénk, - mondá Kossuth – ma természet szerint a függetlenségi pártnak kellene kormányra jutni. Épen olyan jogosult reá, mint bármely más párt. Programja nem dinasztia-ellenes, sőt az ugynevezett hagyományokkal sincs semmi ellentétben. És én azt hiszem, hogy nincs messze az idő s a mi többségünket fogja megilletni a kormányzás. Én hatalomra sohase vágytam, de ha egyszer a sors valakinek s igy esetleg nekem is valaha ezt a sorsot szánná, senki s igy én se térhetnék ki előle, de elveim szentségét, életemnek rászánt munkásságát akkor sem felejteném el soha!”

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Óriási hőség Amerikában Óriási hőség Amerikában
Az Egyesült Államokban türhetetlenné fokozódott a hőség. Valamennyi...
A Művészház új palotája és felavató kiállítása A Művészház új palotája és felavató kiállítása
Három évi fennállás után saját palotájába költözködött a Művészház,...
Petőfi a színpadon Petőfi a színpadon
A legnagyobb magyar dalköltő rövid vándorszínészi útja alig volt...
A német császár az orosz és a japán hadseregről A német császár az orosz és a japán hadseregről
Sok szó folyt mostanában az egész európai sajtóban a német császár...
A villámgyár A villámgyár
Alig valamit, vagy csak keveset tud a közönség arról, hogy milyen...
A nemzetgyűlés határozott pénzügyi lépései A nemzetgyűlés határozott pénzügyi lépései
Kállay Tibor pénzügyminiszter beszédében azt domborította ki, hogy az...
Köszöntötte a vidék Windischgraetz herceget rehabilitációja alkalmából Köszöntötte a vidék Windischgraetz herceget rehabilitációja...
A sárospataki Rákóczi- vár lobogódíszben. Az ősi, nagy tradíciójú...
Növekedik a pénzszűke Növekedik a pénzszűke
Már az októberi ultimó idején is erősen érzékelhető volt a pénzhiány,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98