Dtum
Login with Facebookk
1905 | Február

Kossuth Ferencz a perszonál unióról

Január 24-ikén 28-dik évfordulója volt annak, mikor Czeglédről száztagu küldöttség utazott el Olaszországba, Baracconéba Kossuth Lajoshoz, hogy fölkérje a czeglédi mandátum elfogadására. A czeglédiek most is megülték ennek emlékét és a város képviselője Kossuth Ferencz is oda utazott gróf Apponyi Albert társaságában, és ez alkalommal mindketten beszédeket tartottak.


Kossuth Ferencz beszédében reményét fejezte ki, hogy nem sokára vége lesz annak az előitéletnek, mely csak az 1867-iki alapon álló pártokat tekinti kormányképesnek. Az 1867-iki törvények szerint Magyarországot már évek óta nem birják alkotmányosan kormányozni. Ez a helyzet az 1723-iki törvényben kimondott perszonál unióhoz vezet.

 

Ez a törvény a király közös személyén kivűl más közös ügyet el nem ismer. Kimondta e törvény, hogy Magyarországnak semmi köze az örökös tartományokhoz és azok rendeihez és csakis mint magyar királylyal intézheti el ügyeit: nem enged meg tehát semmi közös viszonyt. Magyarország gondoskodik a magyar király védelméről s a király gondoskodik Magyarország védelméről. Ez a perszonál uniónak legteljesebb kimondása volt Károly király által, a mai uralkodó őse által, abban az ünnepies perczben, a mikor az örökösödési jog a nőágra is átruháztatott. Nincs oka tehát az uralkodónak idegenkedni uralkodási jogának megalapítója, felfogása és határozata iránt.

A függetlenségi párt kormányképességéről Kossuth Miskolczon, január 29-én tett nyilatkozatot.
„Ha igazi alkotmányos országban élnénk, - mondá Kossuth – ma természet szerint a függetlenségi pártnak kellene kormányra jutni. Épen olyan jogosult reá, mint bármely más párt. Programja nem dinasztia-ellenes, sőt az ugynevezett hagyományokkal sincs semmi ellentétben. És én azt hiszem, hogy nincs messze az idő s a mi többségünket fogja megilletni a kormányzás. Én hatalomra sohase vágytam, de ha egyszer a sors valakinek s igy esetleg nekem is valaha ezt a sorsot szánná, senki s igy én se térhetnék ki előle, de elveim szentségét, életemnek rászánt munkásságát akkor sem felejteném el soha!”

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Észak-franciaországi válogatott – Budapest 2:1 (1:1) Észak-franciaországi válogatott – Budapest 2:1 (1:1)
Vasárnap délután 17.000 néző előtt mérkőzött Budapest válogatott...
Az orosz-japán háború Az orosz-japán háború
Az orosz hadsereget ismét hatalmas kudarcz érte a Humho folyónál. A...
Párbaj képviselők között
A tavalyi költségvetési vita idejéből ismeretes szász nemzetségi...
Radvány megvédte az elsőségét Radvány megvédte az elsőségét
Radvány fölényes győzelme Péter fölött Korábbi számunkban kifejtett...
Apróságok Apróságok
A budapesti nagybank ügyvezető igazgatója meglátogatta intézete...
Bárdossy Lásló miniszterelnök beszéde Bárdossy Lásló miniszterelnök beszéde
A mininszterelnök mindenekelött a magyar értelmiségi ifjuság...
Középiskoláink Középiskoláink
Az állami főgimnázium (ma reálgimnázium) régi nyolcadikos...
Kossuth Lajos szobra a Párisi nagy szalonban Kossuth Lajos szobra a Párisi nagy szalonban
Tizenöt évi párisi időzés nem változtatott egy magyar szobrász,...
Balázs Béla -  Emil, Alphons Rheinhardt Balázs Béla - Emil, Alphons Rheinhardt
Ha új ember tűnik fel az irodalomban, legelőször azt kérdezzük,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98