Dtum
Login with Facebookk
1905 | Szeptember

Állatorvosok nemzetközi kongresszusa

Az állatorvosi tudomány az utolsó évtizedekben átlépte azokat a szűk határokat, a melyek között a régi időben mozgott, a mikor még csak a beteg állatok orvoslását tartották feladatának.

Az a széleskörű és sikeres tevékenység, melyet az állatorvosi búvárok az általános érdekű orvosi és természettudományi kérdések, de különösen a fertőző betegségek és az ellenük való védekezés megállapítása terén kifejtettek, sokban hozzájárultak a tudományos kérdések és a gyakorlati feladatok megoldásához.

De maga a szoros értelemben vett állatorvosi tudomány is óriási haladást tett és olyan fokra fejlődött, hogy ma már jogosan párhuzamba állítható az emberi betegségek gyógytudományával.

E rohamos fejlődés eredményei a legszembeötlőbb módon a járványos állati betegségek ellen való sikeresebb védekezésben nyilvánulnak, a mi az állattenyésztés fokozatos föllendülését és a közgazdasági viszonyok tetemes javulását eredményezte.
Az állatorvosi tudomány ma már az általános egészségügyi viszonyok javitására hathatósan közreműködik.

Elég e tekintetben táplálékaink egyik legfontosabbikának: a húsnak egészségügyi szempontból való ellenőrzésére hivatkozni, a mely feladat ma már mindenütt az állatorvosokra háramlik. Azonkívül a tejgazdaságok s általában a tej és tejtermékek is az állatorvos elbirálása alá tartoznak egészségügyi szempontból a legtöbb államban. És nem kicsinyelhető az a szolgálat sem, melyet az állatorvosok az emberekre is átragadó állati fertőző betegségek leküzdése közben magának a közegészségügynek is tesznek.

Mind e szempontból kiváló fontossággal bir az állatorvosok nemzetközi kongresszusa, mely e héten tartotta üléseit Budapesten. A kongresszus programmjába egész serege van fölvéve a fontos kérdéseknek úgy az állategészségügy, mint az állatkórtan és a biológia köréből s ezért az eddigi kongresszusok szervezetétől eltérően három szakosztályra osztották:

állategészségügyi, kórtani és biologiai szakosztályokra s ezenkívül a dél-afrikai angol gyarmatok állategészségügyi értekezletének kívánságára tropikus szakosztályt is állítottak.


A kongresszusra oly nagy számmal – 1236-an – jelentkeztek a tagok, mint az eddigiek közül egyikre sem. A tárgyalásra kitűzött 28 kérdés előadására 58 szakembert sikerült a bizottságnak megnyerni. A kongresszus költségeinek födözésére a kormány 20,000, a főváros 10,000, a magyar országos állatorvos-egyesület 4000 s az országos magyar gazdasági egyesület 500 koronát adott. A tárgyalások magas tudományos szinvonalon állottak s az állatorvosi tudomány haladását nem egy tekintetben előmozdították.

A kongresszus a kegyeletnek szép nyilvánulásával kezdődött: a magyar állatorvosi tudomány úttörőjének, Azary Ákosnak emlékszobrát leplezték le az állatorvosi főiskola kertjében.

Azary Ákos (1850-1888), bár időnek előtte húnyt el, jelentékeny munkát végzett az állatorvostan érdekében, mint az állatorvosi akadémia tanára és mint szaktudományi iró.

Hirneve, franczia és német szaklapokban megjelent mukái révén a külföldön is általánosan ismeretes volt s ezért a kongresszus külföldi vendégei is kegyelettel állottak új emlékszobránál s ez érzést fejezte ki a magyarok részéről Hutyra Ferencz az állatorvosi főiskola rektora, a külföldiek részéről pedig Piot bég kairói állatorvosi felügyelő.

A sikerült szobor Telcs Ede műve.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Azary Ákos Azary Ákos szobra
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98