Celtic – Southampon 1:0.
A második napon megnyilvánult óriási érdeklődést méltán kiérdemelte a két proffesszionátus csapat fényes küzdelme. A Celtic vasárnapi játéka után a Southampton sulyos vereségét várták. Az első perczek lefolyása azonban csakhamar kiábrándította azokat, kik a Southampton képességeit lebecsülték. A Celtic bizony, egyszersem használta fel azokat a szép trükköket, amelyek a M.T.K. elleni játékban annyira bámulatba ejtették a publikumot, hanem egészen uj és football játékosaink előtt sokszor ismeretlen cselekhez kellett fordulnia, hogy a fényesen védekező s nem egyszer veszélyesen támadó Southamptonnal szemben sikerrel megállja helyét. Az első félidő valóban gyönyörű sportot nyujtott. A lapos adogatásokkal dolgozó Celtic kiválóbbnak bizonyult ugyan, de tehetetlen volt a lelkesen és tűzzel dolgozó Southampton ellen.
A két csapat kiváló klasszisát élénken jelezte különben az a körülmény is, hogy amelyik csapat a labdát meg tudta szerezni, az magánál hosszabb ideig meg is tartotta s az egymásnak való precziz adogatás által az ellenfelet kimeríteni igyekezett. Az első félidő támadásának javarészét a Celtic vezette s a kornerek aránya is bizonyította, hogy a Celtic fölénynyel játszott. Míg a Celtic kapuvédjének csak ritkábban kellett néhány veszélyes támadást leszerelni, a Southampton kapuvédje nagy bravurral védte a legsüvítőbb lövéseket s a kapu előtti kavarodásból nem egyszer bámulatos önfeláldozással sikerült a veszélyt elhárítania.
A Celtic, a match egyetlen goalját az első félidő 13. perczében érte el a balszélső egy lerohanásából és czenterezéséből kifolyólag. A kapu előtti kavarodásból keletkezett helyzetet s balösszekötő kihasználván, a labdát a védőjátékosokkal valósággal benyomta a kapuba.
Az első félidő változatos mozzanatai gyönyörű küzdelmek folyományai voltak, melyeket a szépen támadó Celtic, a briliáns Southampton védelem ellen intézett. Hogy a küzdelem nem akadémikus, hanem igazán komoly volt, annak bizonyítékául megemlíthetjük, hogy a két csapat játékosai oly erősen koccantak némelykor össze, hogy komoly sérülésektől lehetett tartani. S ezeknél az összeesküvéseknél is láthattuk, hogy egymás testi épségét is szem előtt tartják s tudják azt, hogy az ellenfél harczképtelenné tétele egy lenne, a kenyérkeresés megfosztásával. A meglökést csak utolsó eszközként vették igénybe s egész játékukat inkább a labdának a megengedett eszközökkel való megszerzése és továbbadása jellemezte. E jellemvonások az első félidőbeli remek játékban fényesen kidomborodtak s elragadtatták a kezdetben egy csapathoz nem pártoló nézőközönséget.
A második félidőben, amikor a Celtic nagy fölénynyel játszott s valósággal kapujához szögezte a Southamptont, a közönség szimpátiája kezdett a gyöngébb Southampton irányában megnyilvánulni. A publikum izgatottabb része hangos szóval kezdte biztatni a piros-fehéreket; így egy támadási kísérletet zajos tapssal és éljenzéssel honorálta. A buzdítás nem használt s a Celtic támadásai állandóvá lettek s a szinte egész csapattal védő Southampton torlasza ellenében képtelen volt az első félidőben szerzett goalját szaporítani.
A második félidő lefolyását az egyoldalu játék némelykor egyhanguvá tette s közel sem volt oly szép mint az első félidőé. A match tehát 1:0 arányában a Celtic győzelmével végződött. A bírói szerep Shyres Edward (M.T.K.) kezeibe volt letéve. Kötelességét jól teljesítette s fölösleges lefütyülésekkel nem zavarta meg a match érdekes lefolyását.
A mérkőzés emlékére Budapest székesfőváros tanácsa tizenegy ezüst- és tizenegy bronzérmet ajánlott fel. A Celtic – Southampton által bemutatott labdarugómérkőzés után, mielőtt a közreműködött két csapat kivonult volna a pályáról, Márkus Jenő dr. tanácsjegyző, Budapest főváros képviseletébe rövid beszédet intézett a körben álló vendég footballistákhoz, amelyben hangsulyozta, hogy a székesfőváros a mindig szívesen látott vendégeknek felajánlja az érmeket azzal, hogy visszaemlékezzenek az itt lejátszott mérkőzésre.
A beszédet Muzsa Gyula angolul tolmácsolta, mire a játékosok egyenként járultak Márkus Jenő dr.-hoz, aki a győztes Celtic minden egyes játékosának értékes, szép kivitelű ezüstérmet, a legyőzött Southampton játékosainak ugyanolyan bronzérmet nyujtott át, mit a vendégek háromszoros hatalmas hip-hip-hurráh-val köszönték meg.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!