A nyolczvanas évek híres agitátorának, Verhovay Gyulának halálhíre érkezik Battonyáról, április 21-ikéről.

Az egykor híres politikus ott élt visszavonulva, jóformán elfeledve. Pedig valamikor régen, majdnem három évtizeddel ezelőtt, hatalmas jövőt jósoltak neki, nagy tisztelettel néztek föl rá és esküdtek országot rengető nagy talentumára.

És nem volt közönséges tehetőség. Erős írói tehetség, tüzes, óriás agitatórius képesség, ezek szereztek neki országos nevet, nagy népszerűséget képviselői mandátumot, egész sereg rajongó hívet. Mint a függetlenségi párt legizzóbb szenvedélyű írója persze hevesen támadta a mágnásokat. *Le a frakkos bandával* czímű czikke tele volt szenvedélylyel és gyűlölettel, a minek az lett a következése, hogy a Nemzeti Kaszinó egyik leghíresebb lövőjét küldte ki a megfékezésre.

Báró Majthényi Izidor párbajban keresztül is lőtte Verhovayt, a mely eset azokra a híres hatvani-utczai tüntetésekre adott okot, a mit csak katonasággal és sortűzzel lehetett elfojtani. De ettől fogva lefelé esett Verhovay Gyula, a czeglédi követ csillagzata.

Hányatott, izgalmas közpályája során sok szélső dolgot művelt, függetlenségi volta mellett egyik társvezére lett az antiszemita mozgalomnak. Ő indította meg a gyűjtést a bukovinai csángók javára, s ez is törte le derékban pályáját.

A gyűjtött pénz körül rendetlenségek fordultak elő, az ügyészség vádat emelt ellene s Verhovay, bár a vád alól felmentették, kénytelen volt visszavonulni a felesége birtokára. Azóta ott élt csöndesen és többé nem szerepelt. 58 éves korában hunyt el.