Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1906 | Május

Rejtélyes tájék naprendszerünkben

1610-et írtak, a midőn a csillagászok atyamestere, Galilei, flórenczi csillagdájának megfigyelő tornyából először nekiszegte látócsövét az égnek. Csudás dolgokat látott az addig csak szabad szemmel észlelő öreg tudós.

Merőben uj erspektiva nyilt meg a „müszem” (igy nevezték a távcsövet) nyomán. A legelső és legszembeszökőbb dolog az volt, hogy a szabad szemmel egyeseknek tünő égi testekről kiderült, hogy három, négy sőt több részből, illetve csillagokból állnak.

De kiterjedt a figyelem a szorosan vett naprendszerre is.

Itt azután galilei volt az első, a ki az egyes bolygók különösebb megfigyelésekor azt észlelte, hogy a Saturnus tulajdonképen nem kerek gömb, hanem két oldalt két jókora „füllel” bir.

Ezeket a füleket nagy gondossággal irta le Galilei és ugy fota fel a dolgot, hogy a gigantilkus bolygónak ezen kinövései, helyesebben lefűződései, amelyekből a Kant-laplace elmélet szerint holdak készűlnek.

Jellemző, hogy az olasz tudós majd négyszáz év előtt körülbelül igazat is mondott, mert a jelenkor csillagászati távcsőóriásai, bárha megfejtették is, hogy a fülek tulajdonképen gyűrűk, a melyek a bolygót egyenlitőja táján veszik körül, mégis válasz nélkül hagyják azt a kérdést, mik hát ezek a gyűrűk tulajdonképen?

Saturnus, naprendszerünknek nagyságára nézve második bolygója, 93-szor akkora,mint a föld, anaptól 192 millió mértföld távolságra kering és 29 ½ év alatt járja be egyszer pályáját.

A csillagászok között, különösen az amerikai Lowe az, a ki a bolygót szoros megfigyelése tárgyává tette. Ezek során meg volt állapitható, hogy a bolygó minden évszaka 7 évből áll, klima tekintetében majdnem ugy oszlik meg a térsége, mint a földé.

Van egy forró, két mérsékelt és két jégöve. A Mars-sal szemben, a melyről pedig Shiaparelli csillogó logikával bizonyitotta lakott voltát, határozottan előnyben van.

Míg a Mars-on télente állandóan a sarkokat jéggel fedetteknek látjuk, addig a Saturnus sarkai sohasem, vagy ritkán mutatnak csak fel jegesedést. Bizonyos tekintetben a Saturnus éppenséggel megbecsülhetetlen előnyökkel is bir.

Igy például azok az emberek, a kiket a természet különös testi súlylyal áldott meg, nehéz földi terheiken hatalmasat tudnának könnyiteni, ha sikertelen karlsbadi kurájuk helyett egy a Saturnusra tehetnének kirándulást. Itt ugyanis a földön 200 kgm-ot nyomó egyén csak 88 kgm nehéz.

A mióta a bolygót állandó megfigyelés alatt tartják, egyéb érdekes felfedezéseket is tettek rajta. Igy többek között 1877-ben egy hatalmas kitörést észleltek a bolygó felületén, a mely arról tesz tanuságot, hogy a bolygó belseje még mais izzó, forró állapotban van. Ennek a kitörésnek nyoma is maradt a bolygón, egy óriás kiterjedésü folt alakjában.

Ennek a foltnak körülkeringése révén, a tengely körüli forgássebesség 10 óra, 14 percz és 6 másodperczben a tudósok állitása szerint állapittatott meg.

A tengely körül forgó gyűrűk nem szorosan illeszkednek a bolygóhoz, akettő között mintegy 1400 mértföldnyi űr van. Maguk a gyűrűk kozmikus proból állanak smaradványai a Saturnus ősállapotából mgával hozott világtéri kozmikus anyagnak.

Mis a Saturnus immár 10 holdja felfedezve nem volt, azt hitték, hogy e gyürükből füződnek le ezek. Megerősitette ezt a felfogást az a tény, hogy a gyűrűk nem mindig láthatók, sőt két évenként el is tünnek, a mi ismét bizonyos természeti alapokokra vezethető vissza.

A rendkivül érdekes bolygóról itt mutatunk be olvasóinknak három képet.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Saturnus bolygó gyűrűi A Saturnus bolygó abban az időben, mikor gyűrűi tünőfélben vannak A Saturnus gyűrűi a bolygó felületéről nézve
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A földmívesek tudakozó irodája A földmívesek tudakozó irodája
A gazdasággal foglalkozó embernek őszszel és télen sokkal több ideje...
A földek kötelező megmüvelése A földek kötelező megmüvelése
A népkormánynak a termés biztositása iránt kiadott rendelete szerint...
Visszanémetesedünk? Visszanémetesedünk?
Szekfü Gyula, aki történetírói munkája mellett szeret néha kitérni a...
Az Eiffel-tororny órája Az Eiffel-tororny órája
Azt tartja a közmondás, hogy mindig jó, ha tudjuk, hánat ütütt az...
 A fából faragott királyfi A fából faragott királyfi
A színpad két sarkában egy-egy hosszú keskeny vártorony ágaskodik,...
Láthatatlan fények Láthatatlan fények
„Uraim, most meg fogják látni, hogy nem látnak semmit” -...
Liszt Ferencz  levele - Vörösmarty Mihályhoz Liszt Ferencz levele - Vörösmarty Mihályhoz
Teleki Sándor gróf útján arról értesülök, hogy Tekintetességed azzal...
Európa ökölvívó bajnokságai Európa ökölvívó bajnokságai
Váratlan, de annál örvendetesebb szenzációval: nagy magyar...
Edison megemlékezése Puskás Tivadarról Edison megemlékezése Puskás Tivadarról
Lapunkban bemutatjuk Edison legújabb fényképét, melyet özv. Puskás...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98