Dtum
Login with Facebookk
1907 | Augusztus

Az új kiegyezés

A magyar és az osztrák kormány tagjai julius 14-én egyelőre befejezték a kiegyezési tárgyalásokat. A kiegyezés még nem kész minden részletében, de a legfontosabb kérdésekben a két kormány már megállapodott.

Az új kiegyezés tartalmáról a „Budapesti Hirlap” ezeket irja:
A két állam vám és kereskedelmi szerződést köt 1917-ig, semmi czélzást az 1917 éven tul következő állapotra ez a szerződés nem tartalmaz.

A szerződés közjogi alapelve az 1868. XXII. 1899 XXX. törvényczikk értelmében az önálló magyar vámterület, a melynek elismerését és érvényre jutását e szerződés minden pontjában megtaláljuk. Így abban a czikkelyben, a mely arról szól, hogy mily módon kötendők a szerződések külföldi államokkal, sok vita volt és ha visszaemlékezünk arra, hogy a svájczi szerződés beczikkelyezése után mily vihar támadt Ausztriában, meg fogjuk érteni, hogy mily jelentősége van a czikkelynek.

A Széll–Körber-féle kiegyezés harmadik czikkelye, a mely ezt a kérdést rendezte, úgy szólott, hogy a szerződéseket a két állam törvényhozásának utólagos jóváhagyása föntartásával a külügyminiszter köti ama megállapodások alapján, a melyeket a két kormány szakminiszterei létesítenek. A most megállapított szerződés ezt a határozatot megfelelő módon módositotta, a szerződés meghatározza azt is, hogy a külállamokkal ily módon létrejött szerződésekhez miképpen viszonylik a másik állam. 

A szerződésnek egy pontja a vámtörvény és a vámeljárás egyöntetűségét mondja ki. Egy másik pont a vámkezelésre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a többi közt azt, hogy a vámkezelést felügyelők utján kölcsönösen ellenörzi mind a két állam. 

A tengerhajózás kérdéseit szabályozó szakasz részletes intézkedéseket tartalmaz a tengerészeti hatóságok, a tengeri kikötők használata, a hajózási illetékek és a kereskedelmi zászló dolgában.

A folyamhajózás kérdését az európai Duna szerződés alapul vételével egyfelől az államok, másfelől a magánhajózás és a hajózási társaságok között való viszony egyöntetű szabályozása alapján rendezi a szerződésnek egy másik czikkelye. 

Fontosak a vasutakra vonatkozó szakaszok.
Ezek egyike meghatározza, hogy a fővasutak forgalmi szabályzata a két államban egyöntetű alapelvek szerint állapítandó meg.

A vasuti tarifák kérdését szabályozó szakasz Széll-Körber-féle kiegyezés sokat vitatott kilenczedik szakaszát módosítja ugyan, de alapelveiben megtartja; biztosítja tehát a paritásos eljárást, a maximális tarifa megkötését és az átfutó forgalomban való egyenlő elbánást és eltiltja a titkos tarifákat. A szerződés e szakaszai alapján külön mellékszerződést kötnek. 

A két állam közt kötendő vám és kereskedelmi szerződés külön intézkedést tartalmaz a konzuli intézményről és a külkereskedelmi statisztikáról.

A legfontosabb szakaszok egyike az indirekt adókról, vagyis a fogyasztási adókról szól, a mely kérdéseket a legutóbbi napok tárgyalása alapján a közvélemény eléggé ismer. E kérdések egyik legfontosabbika a czukorkérdés, még elintézetlen.

A szerződés további szakaszai közt találjuk a mértékrendszerről szóló megállapodást, továbbá egyezményt a magyar és osztrák kereskedők egyenlő elbánásáról, a házalás és vásárlátogatás dolgában, továbbá külön megegyezést a szabadalmak és a védőjegyek dolgában.

Mint a külállamokkal kötött szerződések úgy ez a szerződés is tartalmaz czikkelyt a posta-, táviró- és telefonintéznényekről. Külön szakasz gondoskodok a szerzői jog védelméről. A kereskedelmi és pénzügyi világot érdekli a részvénytársaságok és biztosítási társaságok jogviszonyáról szóló egyezség.
A földművelési érdekeket érinti az állatforgalmi egyezség, a melynek alapján külön mellékszerződést állapítanak meg.

A két kormány ezenfelül a bankokról szóló törvényhozás egyöntetűségére nézve is külön egyezményt vett föl a vám és kereskedelmi szerződésbe.

Igen fontos szakasz az a mely Boszniára tartalmaz intézkedéseket. A külkereskedelmi szerződések előkészítésére és a két állam közt vámkezelési dolgokban esetleg fölmerülhető vitás kérdések elintézésére szolgál az a határozat, a mely a vámkonferenczia intézményét állandósítja.

A szerződés egyik pontja végül a szerződés tartalmát tiz évben állapítja meg.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Schanka Ferencz miniszteri osztálytanácsos, Dr. Derschatta vasuti miniszter, Bernatzky miniszteri tanácsos és Dr. Forscht kereskedelemügyi miniszter Rakovszky István képviselőházi alelnök, báró Beck miniszterelnök  és Auersperg osztrák földművelésügyi miniszter Báró Beck osztrák miniszterelnök Báró Beck és felesége, Javry udvari tanácsos és Korytowsky pénzügyminiszter Báró Aerenthal külügyminiszter
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98