Dtum
Login with Facebookk
1907 | Június

Az építőmunkások szakszervezetének föloszlatása

Június 11-én Andrássy Gyula gróf belügyminiszter szabálytalanságok miatt föloszlatta a kőmíves munkások szakszervezetét. A föloszlatás roppant izgalmat és óriási felháborodást keltett a szervezett munkásság soraiban.

Híre terjedt, hogy a munkásnép nagy utczai tüntetésre készül és a rendőrség minden előzetes intézkedést megtett. De a tüntetés elmaradt.

E helyett azonban a budapesti szakmák szervező-bizottsága tartott június 12-én este értekezletet, a melyen 49 szakma 285 kiküldöttel volt képviselve. 

A munkásvezetők hangulata az általános sztrájk kimondása mellett nyilatkozott meg.
A nagyobb szakmák képviselői azonban ellenezték ezt, mert szerintük a sztrájknak az egész országra kell kiterjednie és a munkásság erre még nincs kellőképen előkészítve. 

Ezekután a következő határozati javaslatban állapodtak meg:
A szervezett munkásság a kőmíves-szakosztály föloszlatását minden igaz ok nélkül valónak tartja, a mely hazug ürügyek alapján csak azért történt, hogy egyrészt a szervezett munkáltatók kizsákmányoló dühének tétessék vele szolgálat, másrészt a munkásság a végső elkeseredésre provokáltassék általa. Ezt az eljárást, a mely a legridegebb osztályuralom brutális megnyilvánulása s mint ilyen arczul csapása a legelemibb közszabadságnak, megbélyegzi és átadja az egész művelt világ megvetésének. 

Kijelenti egyúttal, hogy a provokatív szándéknak föl nem ül.
Annál kevésbé teszi ezt, mert a föloszlatás ama czélzatát, hogy a kőmívesek szervezkedését megtörje, el nem érheti. Nem érheti el, mert a kőmívesek az építőmunkások szövetségének alapszabályai alapján azonnal megalakítják az új szakosztályokat és működését azonnal meg is indítja.

Másrészt pedig, mert szabad szervezetük a szakosztály felfüggesztése után is működésben van és a kőmívesek kulturális és anyagi érdekeit szolgálta eddig is és szolgálja a jövőben is.

És föl nem ül a provokácziónak azért sem, mert ilyeténkép meghiusulván a föloszatás közvetlen czélja, az egyesülési és gyülekezési jog, valamint a sztájk szabadságaért megindítandó harcz időpontjának megállapítását saját elhatározásának tartja fönn. 

Kijelenti azonban azt is, hogy e harcz elkerülhetetlenségéről meg van győződve. Meg van győződve egyuttal arról is, hogy ezt a harczot csak a legmesszebbmenő fegyverekkel és mindenre való elszántsággal lehet megvívni és csak a tömegsztrájkkal lehet diadala juttatni. 

A mostani provokatív támadás ezt a harczot közvetlen közelbe hozza, annyira, hogy a rá való készülődés most már elkerülhetetlen. Halaszthatatlan föladata ez a szervezett munkáságnak. 

Kötelessége tehát elsősorban arról gondoskodni, hogy az esetleg föloszlatás alá kerülő szervezetek az egész országban bármely pillanatban helyettesíthetők legyenek a szabad szervezetekkel. Ennek érdekében haladéktalanul ki kell építeni mindenütt a házi agitáczió révén az utczai és a házi bizalmiférfi-rendszert.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98