A verseny lefolyása a következő volt:
A magyar csapat május 8-án reggel érkezett meg Velenczébe, ahol egy elég kényelmes kaszárnyában kapott elszállásolást. A város már akkor ünnepi hangulatban volt; az utczákon rengeteg embertömeg hullámzott s a tornászok száma már akkor meghaladta az ötezret.

Megérkezésünk napján felkerestük a St. Elene szigetén levő pályát. A pálya 250 m. hosszu és 150 m. széles szép, gyepes pálya, a futópálya kemény agyagból van, hossza körben 600 méter.

Az athletikai versenyek megtartására a pálya kevésbbé alkalmas s az eredményeken meglátszott, hogy az olaszok az athletikában sokkal gyöngébbek a magyaroknál. Az ünnepségek a május 9-ki ünnepi megnyitással vették kezdetüket. A megnyitáson a királyt az olasz kultuszminiszter képviselte, aki tartalmas beszéddel üdvözölte a megjelent külföldi szövetségek képviselőit. Azután a képviselők beszéde következett, mely után a zenekar a nemzeti hymnust játszotta. A magyar szövetség nevében dr. Wein Dezső mondott magyar, majd olasz nyelven lelkes beszédet, mely után az összes szövetségek meghajtották zászlajukat a MOTESz. zászlaja előtt.

E napon kezdődtek meg a játék-versenyek és az olasz nemzeti bajnokságok.

Május 11-én kezdődtek az egyéni összetett versenyek és pedig a senior versenyek (30 éven felüliek versenye) a senior tornászati és athletikai, a junior tornászati és athletikai versenyek.
A magyar tornászok fényesen szerepeltek itt is. Erődy Béla a senior tornaversenyben 105 ponttal II.-od osztályu minősítéssel a 8-ik helyre került. A 30 éven felüliek versenyében Bozó József 53 p., Bajor Károly 51 ponttal II.-od osztályba kerültek.

A junior tornászati versenyben Antos Mihály, Kmetykó János 65 p., Szilts Vilmos 63 ponttal az első osztályba, Bak Sándor és Helvey Géza a II. osztályba kerültek. A junior athletikai versenyben Dáner Béla 98 1/2 p., Helvey Géza 94 p., Erődy Béla 93 p. első osztályba kerültek. E versenyben Dáner Béla, minthogy a legelső helyre került, az ezüstérmen kívül aranyérmet is kapott.

A senior athletikai versenyben Kovács Nándor 83 ponttal II. oszt. minősítést nyert. A versenyzők száma az összetett versenyekben 1827 volt. Ebből 1025 az athletikai, 802 pedig a tornászati versenyekben vett részt.

Az utolsó napon volt az ünnepély legszebb, legimpozánsabb része a felvonulás és a közös szabadgyakorlatok. E napon a király is megjelent a versenypályán egész kíséretével. A tribünöket óriási közönség foglalta el, kik között az olasz arisztokráczia és a társadalom színe-java jelen volt.

A tornászok délután egy órakor gyülekeztek a Szt. Márk-téren, honnan a Piazettán a Riva dei Schiavonin, a via Garibaldin és a Gardino Publicon keresztül óriási embertömeg között vonultak ki a versenyek színterére.

Délután négy órakor érkezett meg az udvar, mire kezdetét vette a felvonulás. A csapatok élén a női csapatok mentek, utánuk következtek a legtarkább változatban a többi csapatok, mindegyikük zászlóval az élen.

A felvonulás után először az ifjusági csapatok és a leánytornászok mutatták be gyakorlataikat. Utána a leányok zeneszóra bemutatott közös szabadgyakorlata következett. Ennek befejeztével az összes tornászok együttes szabadgyakorlata következett, mely feledhetetlen szép látványosságot nyujtott. A gyakorlatokat a tornászok zeneszóra végezték s a befejezés után perczekig tartó zugó tapsvihar hangzott fel, míg a tornászok sapkáikat dobálták a levegőbe.

A gyakorlatok befejezése után díjkiosztás következett, melynél a győztes csapatokat zajos ováczióban részesítették társaik.
Este a Theatre Feniceben díszelőadás volt, melyen a király is megjelent egész kíséretével.