Dtum
Login with Facebookk
1908 | Január

Uj otthonok

Magyarország a legújabb időben is kénytelen volt telepítésekkel foglalkozni.
A török által elpusztított népesség birtokából óriási területek jutottak a kincstár kezére. Ezeket a területeket a pénzügyi kormány hol nagy és középbirtokoknak megfelelő tagokban, hol pedig egészen új községeket hozva létre, kisebb birtoktestekben földmívelő embereknek adta el.

Ez állami földeladások utján hatvanhárom község jött létre mint telepítvény, és pedig legnagyobb részt a telepítvényekről szóló 1873. évi XXII-ik törvényczikk szabványai között. A hivatalos szójárás ugyan ezeket az állami birtokokon alakult községeket is telepes községeknek nevezte, de létrejöttüket inkább egyszerű földeladásnak, mint modern értelemben vett telepítésnek kell mondanunk. 

A czéltudatos, az emberek egyéniségével és a szerepet játszó viszonyokkal számot vető modern telepítés hazánkban tulajdonképen az 1894. évi V. törvényczikkbe foglalt telepítési törvény végrehajtásával indult meg.

Ez a törvény nemcsak a föld vételárának méltányos meghatározására szorította úgy az államot, mint a magántelepítőt, hanem gondoskodott is, a telepeseknek az első esztendőben legalább, ne kellessen az állami, községi és egyházi terhekkel küszködniök, és hogy a telepesek gazdasági boldogulásához szükséges közintézmények megterhelésük nélkül létesüljenek. Végül, hogy a telepítés minden izében a kisgazdák viszonyainak figyelembe vételével vitessék keresztül.

Ugyanez a törvény hatmillió koronát bocsátott telepítési alapként a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére. Szélesebb alapot adott azonban a telepítésnek a a földmívelési kormány az az intézkedése, hogy az ország déli részén Bácsbodrog, Temes, Torontál és Krassószörény vármegyék területén levő nagyobb birtokokat, erdőirtásokat és mezőgazdasági mívelésre alkalmas irtás alá kerülő erdőterületeket telepítési czélokra rendelte. 

A földmívelési kormánynak mindenütt gondja volt arra, hogy a meglevő községekben a hozzátelepítéssel a magyarság túlsulyát érvényre juttassa, az új községekben pedig magyar kulturális középpontokat alkosson.

Egyrészt az egyházi terhek könnyebb viselése, másrészt a kulturális suly érdekében lehetőleg egy valláson levő embereket telepített együvé. És bőségesen gondoskodott arról is, hogy elegendő földje legyen az egyháznak, iskolának, községnek és az egyházi, oskolai meg községi funkczionáriusoknak.

A telepesek mindenütt ingyen jutottak piacztérhez, vásártérhez, temetőhöz, faiskolához, epreskerthez, nemes füzfatelephez, anyaszőlőtelephez, vályogvető gödrökhöz és dögterekhez. A hol szükséges volt, a földmívelési kormány az utakat és utczákat is szabályozta, hidakkal és áteresztőkkel ellátta.

Gondoskodott a középületekről.
Eddig tizennégy iskolát épített harminczhét tanteremmel és huszonöt tanítói lakással, három községházat és ugyanannyi jegyzői lakot, két templomot és négy lelkészlakot a földmívelési kormány. Négy templom építéséhez pedig kilenczvenkétezerötszáz korona, három lelkészlakhoz harminczkétezernyolczszáz korona segítséggel és egy épület ajándékozásával, egy községháza és egy jegyzői lak építéséhez tizenötezer korona segítséggel járult. 
A birtokok vételárát a házzal együtt rendszerint ötven esztendő alatt négy százalékos kamattal fizetik meg a telepesek. 

Hogy az uj otthonok szépen haladnak a gazdasági megerősödés utján és jelentékenyen segítenek visszafoglalni a magyarság saját hazájában elvesztett terét, anyagilag az mutatja, hogy a telepesek eddig megfizették a tartozásaikat, erkölcsileg pedig az, hogy a telepes községek népe szépen gyarapodik, művelődik és mind nagyobb szolgálatokat tesz a magyar nemzeti állam teljes kiépítésével kapcsolatos nagy czéloknak.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Uj otthonok - székely telepes szobája szövőszékkel Bálinczi telepes udvara Stancsófalvai telepesek gulyája A nagysármási református templom és paplak Telepesek szántóföldje és közös kútja Facseten Igazfalvai telepesek tenyészállatai és istállója Nagysármási telepes család háza Telepes székely család és háza Marosludason Igazfalvi telepesek közös karámja Telepes ház Alsó-Detrehemben Telepesek gyermekeinek szalmafonó tanfolyama Nagysármáson
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Szent István szobra Szent István szobra
Május huszonnegyedikén, ugyanazon a napon, a melyen Magyarország...
Hodzsa miniszterelnök Csehszlovákia egységéről Hodzsa miniszterelnök Csehszlovákia egységéről
A csehszlovák agrárpárt Pozsonyban pünkösd hétfőjén nagygyűlést...
Nyilatkozott a Fogyasztó Őfelsége Nyilatkozott a Fogyasztó Őfelsége
Külföldön már régen igyekeznek kipuhatolni a fogyasztóközönség...
A póz A póz
Egy vidéki szinész öngyilkos lett a minapában. Mielőtt azonban a...
Vetési varju az asztalon
Most, amikor a világháboruval járó árdrágulás miatt a szárnyasok és...
Merénylet Clemenceau ellen Merénylet Clemenceau ellen
A XX. Század nagy imperialistája, Clemenceau György francia...
Az első magyar motoros tricikli Az első magyar motoros tricikli
A lassan fellendülő magyar gépipar fokozatosan rátér olyan cikkek...
Ambrus Zoltán síremléke Ambrus Zoltán síremléke
Magas kősztéla tetejéről szelíden és megbékülten néz le reánk Ambrus...
Pokolgép a kolozsvári postán Pokolgép a kolozsvári postán
Bizonyára emlékeznek még olvasóink arra a megdöbbentő szenzácziós...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98