Sven Hedin Budapesten

1909 | Április

Sven Hedin a világhirü ázsiai kutató, a Magyar Földrajzi Társaság meghivására ellátogatott hozzánk és az Urániában előadást tartott. A hirneves tibeti kutató legutóbb Londonban tartott feltünést keltő előadást s most a magyar fővárost tisztelte meg – ezuttal harmadszor – látogatásával.

Talán kevés utazót ünnepeltek még ugy a müvelt Nyugaton, mint Sven Hedint, de a nagy tudós meg is érdemli ezt az ünnepeltetést. Ázsia szivében már több felfedező kutató-utazó járt, azonban egyiknek nevét sem emelte oly sokszor szárnyára a világ napisajtója, mint az övét.

A bátor utazó életének negyvennégy esztendejéből huszonnégy évet szentelt Belső-Ázsia felkutatásának. A hirneves svéd utazó Japánon keresztül tért vissza hazájába, a hol fényes ünnepségekkel fogadták. Királya: V. Gusztáv, Éjszak-csillaga rendjének nagykeresztjét, míg Éjszak-csillaga brilliánsokkal ékesitett jelvényét már meczénása, II. Oszkár király tüzte az ázsiai sivatagok kutatójának mellére, mikor első nagy utjáról érkezett.

Az oxfordi egyetem ép most fogadta Hedint tiszteletbeli doktorává földinkkel, dr. Stein Auréllal együtt. A franczia nemzet a becsületrend magykeresztesei közé sorozta, a német földrajzi társaság pedig a Nachtigal-éremmel tüntette ki.

A mi földrajzi társaságunk már hat évvel ezelőtt sorozta tiszteleti nagyjai közé.

Megosztás:

Hedin nyilatkozata Körösi Csoma Sándorról

Kántor Judit

Sven Hedin, a méltán világhirű bátor és tudós kutató a néhány nap alatt, a mikor fővárosunk vendégéül tisztelhettük, olyan nyilatkozatokat tett az ő nagy elődjéről, Kőrösi Csoma Sándorról, a mely a formájában épen úgy hasonlitott a hódolathoz, mint lényegében – a lesajnáláshoz.

Egy kegyeletes szemrehányás elmés köntösében sietett megállapitani, hogy a mi, nála bizonyára kevésbé szerencsés sorsú tudósunkról mi kevesebbet tudunk a kelleténél, a külföld pedig még kevesebbet, mint a mennyit mi tudunk.

Egyáltalában nincs rajta mit csodálkozni, ha Szven Hedin a maga tudományos eredményeinek a hatásáról tájékozottabb, mint Kőrösi Csoma Sándor bátor és nagyszerü kutatásainak a hatásáról, a minthogy az is nyilvánvaló, hogy őt nem a tudomány mindenki számára hozzáférhető mappájának ismerete, hanem sokkal nehezebben megközelithető világok térképének megállapitása tette világhirűvé és méltán ünnepeltté.

Ha Szven Hedin a nyilatkozatával talán a Kőrösi Csoma Sándor munkájának kisértéküségét kivánta volna megállapitani, ez legalább is túlságos óvatosság lett volna a részéről, mert hiszen bizonyára nem akad olyan ember, a ki azt állitaná vagy a kinek csak eszébe is jutna olyasmit hinni, hogy az a munkásság az övét feleslegessé tette vagy értékében csak egy vonalnyival is megcsökkentette volna.

Lojálisabb dolog föltenni, hogy a mi illusztris vendégünk nyilatkozata, ha nem is egészen alapos, de egészen jóhiszemü volt. Nem volt alapos, mert a Kőrösi Csoma Sándor nevét itt Magyarországon minden iskolát járt művelt ember ismeri és munkássága a külföld tudományos litteraturájának is értéke szerint szereplő eleme, de azért teljesen jóhiszemü lehetett a Szven Hedin nyilatkozata egyrészt az erről való tájékozatlanságában, másrészt abban a tiszteltreméltó meggyőződésben, hogy a mi nemes emlékű, lelkes tudósunk érdeme még többet, még több elismerést, még több babért érdemelne az utókortól úgy belül, mint kívül hazája határain.

És ebben az illetékességét is elfogadhatjuk a kiváló és szerencsés tudósnak, egyrészt azért, mert ő csakugyan a legjobban tudhatja, mit kellett mernie, tűrnie és szenvednie az ő magyar elődjének az eredményért, a melyet a tudmánynak gyűjtött, másrészt mert a munka jutalmának a megszabásában és learatásában határozottan nagyobb talentumot mutat, mint a mennyi erre való talentuma volt Kőrösi Csoma Sándornak.

Ettől azonban Kőrösi Csoma Sándor érdeme nem lesz kisebb. Sőt a Szven Hedin érdeme sem.