Nagy vállalkozás Tibet meghódítása, mert csodálatos és titokszerű akarat szabja meg útját vándorának. Mármúlt év február havában szemközt találja magát Hedin ez ismeretlen hatalommal, mely Lhaszából, Tibetnek az angolok beleegyezésével a világtól ismét elzárt fővárosából adja ki rejtelmes parancsait.

„Néhány napja titokzatos látogatóim voltak, irja Hedin 1907 február 22-ikén Sigaczeból, déli Tibetből küldött levelében. Két ember érkezett Lhaszából s azt mondották, hogy Devaseng és az Ambán küldötték utánam őket kisérettel Ugangcze-czo-ba, hogy megállitsanak és kényszeritsenek visszatérésre éjszak felé.

Elkéstek, mert márnem találtak ott. De nincs jogom itt maradni Sigaczeban sem. Vissza kell fordulnom azon az úton, a melyen jöttem.

Mintha csak a mesében olvasnám, úgy üztek és kergettek éjszakon, mint a vadat, s örökösen sarkamban voltak fegyveres nyomozóim. Mindvégig remélték, hogy utolérnek, de nem volt idejök, hogy valami más csapat segitségével körülkeritsenek és feltartóztassanak, mielőtt Sigaczeba érkeztem.

Hosszú, viszontagsággal teljes vándorlás utánkeskeny egérúton érkeztem ide, ám gész utazásomban úgy éreztem, mintha csak tétlen résztvevő volnék: egyszerü eszköz valami erős kéz hatalmában.

Nyugalommal vándorolok tovább és tovább ezernyi veszély közepette, melyekről nem hogy tudomásom nincs, de sejtelmem is alig; mintha az a láthatatlan kéz vezetne és vinne magával: Épen nem az én érdemem, hogy minden olyan simán bonyolódik.”

Mégis e viszontagsáok után érte el felfedező utjának legnagyobb sikereit, úgy látszik a tasi-lámának, Tibet e második hatalmasságának segitségével. Mert az angolokra nem számithatott. Politikai okok miatt ők őrzik a legféltékenyebben az utazóktól a lhaszai területet.

Nem engednek oda sem angol, sem svéd, sem más fölfedezőt, csak azért, hogy orosz se tehesse oda a lábát. Ázsia czivilizátorai igy görditenek akadályt a tudomány és a felvilágosodás útjába – hatalmi érdekek miatt.

Hedin Szven 1907 április havában kelt újabb felfedező útjára Sigaczeból s ez utazása a legnevezetesebb, minden eddigi fölfedezését fölülmúló eredményekkel járt.

„Ha visszatekintek az utazásomra – irja egyik kiadójához 1907 október hetedikén útnak bocsátott levelében – úgy tetszik nekem magamnak is, ki az eseményekközéppontjában álltam, mintha regés történetet és regényt éltam volna át.

Azt hiszem, Jules Verne képzelete sem találhatott volna ki ehhez foghatót. Az angolok minden képzelhető akadályt és nehézséget görditettek utamba, de azért a most lefolyt tizenöt hónap alatt mégis beutaztam Tibetnek ismeretlen tájait és több nagy korszakalkotó felfedezést tettem, mint minden eddigi utazásom közben együttvéve. De a legnagyobb és földrajzi tekintetből legfontosabb fölfedezésem oly természetű, hogy ahhoz foghatót többé nem lehet tenni a föld kerekségén.”

Ez utazásnak részletes leirását Hedin Szven már elküldötte európai és amerikai kiadóinak, s bármi sors érte vagy éri még a bátor utazót, a földrajzi tudomány nem remélt gazdagodás fűződik nevéhez. A titokzatos országnak edig teljesen ismeretlen képei tárulnak elénk Hedin Szven jelentéséből, mely most jelent meg: temérdek fölfedezés ésföldrajzi ismereteink roppantul jelentékeny kibővülése.