Dtum
Login with Facebookk
1909 | Január

A balkáni események

A Balkánon, eltekintve derék szerb szomszédaink kurjongatásaitól s nehány vitézkedő határőrtől, minden csendes valójában a diplomáczia intézi most a szálak ki és összegombolyodását.
A legnagyobb fontosságú esemény e kérdésben a héten Ízvolszky orosz külügyminiszter beszéde, melyet decz. 26-kán tartott az orosz dumában a külpolitika helyeztéről. Izvolszky részletesen foglalkozott mindazzal a nemzetközi viszonylattal, a melyben Oroszország érdekelve van s nagy részletességgel szólt Bosznia és Herczegovina annexiójáról. Kijelentette, hogy Oroszország nem tiltakozhatik az annexió ellen, mert arra nem volt valóságos joga, fegyverhez nyulni pedig nem akart. A konferenczia eszméje azonban győzött és Oroszország sikere, hogy programjába a Szerbiának és Montenegrónak adandó kompenzácziók is fölvétettek.


A nagy fontosságú beszédből az alábbi bő kivonatot közöljük.
Nagy elégtétellel konstatálta a miniszter, hogy a Francziaországgal való szövetséges viszony megszilárditására irányuló állandó törekvéseit siker koronázta. Oroszország és Francziaország a világpolitika valamennyi kérdésében teljes összhangban járnak el. Ez azonban Oroszországot egyáltalában nem akadályozza abban, hogy más hatalmakkal is barátságos viszonyt tartson fenn és teljesen csatlakozzék Bülow herczeg azon nézetéhez, hogy oroszország politikájának nincs Németország ellen irányuló éle, sőt ellenkezőleg, Oroszország és Németország között a régi barátságos viszony megmaradt. A miniszter megerősítheti Bülow birodalmi kanczellár azon biztosítását is, hogy Oroszország és Anglia között sem nyilvános, sem titkos, Németország érdekei ellen irányuló megállapodások nem állanak fenn.


Az Oroszország és Olaszország közötti legutóbbi közeledés természetes következménye annak az érdekközösségnek, a mely mindkét országra nézve a balkáni statusquo fentartása, valamint a Balkán államok politikai és gazdasági függetlenség tekintetében fennáll. A vélemények eme megegyezése a Balkán vasutak kérdésének felmerülésekor lépett előtérbe, a midőn Olaszország ép úgy, mint Oroszország, erélyesen az Adria-vasut érdekében foglalt állást. A miniszter Olaszország közeledésének nagy értéket tulajdonít; meg van győződve, hogy a napirenden lévő fontos kérdések békés és igazságos megoldását jelentékenyen elő fogja mozditani. (Bravó-kiáltások.) Ezen megállapodásra való törekvésnél a minisztert az a meggyőződés vezérelte, hogy Oroszországnak békés erőgyűjtésre van szüksége. (Bravó-kiáltások). Egyúttal azon szilárd meggyőződés is, hogy Oroszország nem mondhat le a nagy európai hatalom szerepéről. (Helyeslés).

 

A legutóbbi évek bebizonyították, hogy Oroszország fontos tényezője az egyensúlynak és hogy még időleges gyöngülése is egyáltalán nem felel meg a béke érdekeinek. Különös veszedelemmel fenyegetné – mondj a miniszter – Oroszország gyöngülése a szláv törzseket és államszervezeteket. Egyik bizonyítéka annak, hogy az orosz társadalom Oroszország hagyományait nem felejtette el, az az általános érdeklődés, a melyet az orosz diplomácziának a maczedóniai reformkérdésben való szerepe felé fordított.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98