Tudjuk, hogy ha egy elektromágneses sarkai előtt egy vékony vaslemezt helyezünk el, az elektromágnes annál erősebben vonzza magához, minél erősebb az áthaladó áram. Ha tehát az áram ereje változik, ugyancsak változás követekezik be a vaslemezen, az ugynevezett „membran”-on. Az áram erejének változását azonban könnyen lehet a hanghullámoktól függővé tenni, a mit egy kisérlet igazol.

Vegyünk egy telefont – hisz az elektromágnes a membrannal csakugyan egy telefon – és iktassuk be egy elemnek az áramkörébe. Valahol vágjuk át a vezetéket és mindkét vezetékvéget csavarjuk egy-egy szegre. Ha a végeket egymásra helyezzük, akkor egy nagyon bizonytalan, de érzékeny érintkezési pontot kapunk. A legcsekélyebb megrázkódtatásnál változik az érintkezés ereje és egyuttal az áram ellenállása és ereje, a mely a telefon elektromágnese körül folyik.

Ha a megrázkódtatásokat hanghullámok válták ki, akkor a telefon membranja megfelelő rezgéseket végez, a melyek átszármaznak a levegőre és azon át a fülünkbe. A megrázkódtatásokat olykép is lehet csinálni, hogy a legcsekélyebb zaj erősen hallhatóvá váljék, pl. a légy szaladása az érintkezési felület közelében lódobogásnak hallatszik. Ezért nevezik ezt a felvevő készüléket mikrofonnak (kisbeszédünek).

A gyakorlati élet azonban más megoldást kiván, vagyis azt, hogy az ugynevezett mellékhangok ne zavarják a telefon müködését. Minél több érintkezési felületet csinálunk, annál jobb eredményt érünk el. Elérhetjük pedig ezt az ugynevezett Ader-féle szénrudak kombinácziójával, a hol az ugynevezett szemcsés mikrofon, a hol az érintkezési felületek száma csaknem végtelen sok. Ezen az elven indulva el, most legutóbb Berlinben olyan mikrofonnal ellátott telefont készitettek, a melynek kagylóját nem kell fülünkhöz tennünk, mert a telefon hangosan szól.

A készülék, a melyet képben bemutathatunk, még tökéletesités alatt áll, de máris rámutathatunk arra, hogy a hangosan szóló telefon elterjedése hihetetlen nagy változásokat fog előidézni a mindennapi s az üzleti érintkezések terén.