Dtum
Login with Facebookk
1910 | Február

Az üstökösök esztendeje

Csillagászok, a kiknek számvetéseit és pontos megfigyeléseken alapuló előremondásait méltó csodálkozással fogadja a laikus, az idei évet szomoru végzetünek állitják. Ez évben május 18-án érkezik ugyanis földközelbe a Halley-üstökös, ugyanaz, a mely minden hetvenhat évben visszatér, hogy végpusztulással fenyegesse meg a földtekét. Legutóbb Flammarion azt jósolta, hogy a Halley-üstökös a mostani találkozás alkalmával nem fog köszönés nélkül tovább rohanni, hanem metszi a föld pályáját.

Hogy ekkor mi történik? arról sokféle hirek keringenek, de egyik hir sem valami megnyugtató. Vannak csillagászok, kik azt jósolják, hogy a Halley-üstökös magja fog a földnek neki rohanni. Mások enyhitik a jövendő katasztrófát és azt állitják, hogy a föld csak az üstökös gáznemű uszályán fog áthaladni, a mikor a gyilkos széngázak, szénoxidok egy pillanat alatt megölnek minden földi életet és temetővé válik az egész földgolyóbis.

A legenyhébb magyarázat szerint földünk csak egy igen csekély mértékben érinti majd az üstökös uszályát, a miből bajok nem fognak származni, mert a légköri villamosság majd közömbösíteni fogja a légkörbe jutó kevés mérges gázak hatását. Hogy lesz? mi lesz? nem tudjuk. Persze az volna a legajánlatosabb, ha a Halley-üstökös ugyanazt cselekedné, mint eddig, vagyis: nem csinálna bajt és szépen tovább rohanna.

A Halley-üstököst még nem láthatjuk, de azért már felfedeztek a csillagászok egy másik akkora üstököst, amelyet „1910 A”-nak neveztek el. Az új üstököst először a johannesburgi obszervatórium tudós férfiai pillantották meg pompás távcsövükön keresztül. Az uj üstökös a nap közelében tünt fel ez év január 17-én, azóta pedig folyton távolodik a naptól. A mikor legközelebb volt a naphoz, ez a közelség megfelelt hatmillió kétszázezer kilométernek, ami épp elég volt arra, hogy az üstökös a nap hevétől izzóvá váljék.

Az uj üstökös csóvája a nap közelében keletkezett; a rettenetes hőségtől gázzá alakult át a mag egy része s valószinűen a villámos hatások hátralóditották. A gáznak ez a kilökése olyan nagy sebességgel történt, hogy a mag mögött üres tér maradt. Ezért föl lehet tenni, hogy az üstökös csóvája nem egységes, hanem belül üres hengerhez hasonlítható. Ez az üresség, mert nincs benne anyag, a mit megvilágíthatna a nap, olyan, mintha a csóva ketté vált volna.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Üstökösök
Kántor Judit

A régi időkben tulajdonképeni üstökösbabonáról szó sem lehet. Hiszen a mikor még nem ismerték ezeknek az égitesteknek kozmikus eredetét s egyáltalában az egész világegyetem mibenlétéről téves felfogások uralkodtak, az emberi képzelődésnek tág tere nyílott s mindenki kénye – kedve szerint nyilatkozhatott róluk.

Ma azonban, a mikor az üstökösök kiléptek a mesék országából és a valóságok világában tudományos vizsgálatok tárgyául szolgálnak, joggal csodálkozhatunk a tévhitek változatosságán és az indokolatlan rémület gyors elterjedésén. E jelenség lélektani okait keresve, másra,mint a természettudományi iskolázatlanságra nem is gondolhatunk.

Bizonysága ennek, hogy míg a Halley-féle üstökös előre jelzett érkezte sokakat nyugtalansággal tölt el, addig a január 17-én Johannisburgban felfedezett üstököst nemcsak kiváncsisággal, hanem érthető lelki gyönyörűséggel szemlélik, mert erről nem rendelkezvén pozitivus megfigyelési adatokkal, a félműveltség balga magyarázatai tisztánlátásunkat meg nem zavarhatták.

A történelem által felsorolt üstökösök váratlanul feltűnt égi jelenségek voltak, mert ha hirdették is megjelenésüket, azt általában valami rendkívüli eseménynyel hozták kapcsolatba. Valamennyi között a legnevezetesebb a Halley-féle, mert Newton gravitácziós törvényei alapján nevének viselője róla mutatta ki először kozmikus eredetét. A XVIII. század ez örökké emlékezetes felfedezése után több mint száz évig, egyéb segédeszközök hiányában a csillagászok az üstökösök pályaszámitásain túl alig jutottak.

A Halley-féle üstökös mostani megjelenésekor, ez évi április 20-ikán lesz napközelben s mint a mellékelt ábrából látható, május második felében pedig földközelben. Április végén a kora hajnali órákban már szabad szemmel is láthatjuk, de sajnos csak rövid ideig, mert folyton közeledve Földünkhöz, a Nap elé kerül, tehát csak a nappali órákban fog a horizont felett tartózkodni. Juniusban azonban a Nap teljes megkerülése után az alkonyfényben újból feltűnik, azonban ismét csak rövid időre, hogy azután tőlünk nagy gyorsasággal távolodva a világegyetem térségein emberölrőnél hosszabb időre eltűnjék.

A transzvaali 1910 A (a mostani) üstökös pályaelemei mamég ismeretlenek. Eddig mindössze annyit tudunk róla, hogy januárius 17-én volt napközelben, azóta pedig csökkenő sebességgel a Naptól éjszakkeleti irányban távolodik. A mellékelt csillag.tárkép szerint mostanában a Pegasus csillagképében tartózkodik.

Az üstökösök legnagyobb része parabolikus pályán mozog, közel 42 km. másodperczenkénti sebességgel. Azok az üstökösök, a melyeknek a sebessége ennél kisebb – mint például a Halley-féléé is - elliptikus pályán mozognak, mert a Nap vonzóerejét leküzdeni nem birják s kénytelenek ennélfogva ismét visszatérni. Vajjon ez az uj üstökös is visszajön-e, ma még nem tudjuk, ezt a mostan folyó megfigyelések döntik majd el.

Alakjukat illetőleg z üstökösök két részből állnak, u. .m. akerek, néha több részre osztott magból és a csóvából, a mely viszont lehet egyenes vagy ivelt, homogén vagy sávos és legyezőszerüen kiterjedt. A csóva kivétel nélkül a Naptól elfordult, ezért látjuk ezt a mostani üstököst is magjával a már lenyugodott Nap felé hajolva, míg a csóva a zenit felé tart. Eleinte kis ködfoltoknak látszanak s csak a Nap felé közeledve kezd a csóva kialakulni.


A legfontosabb kérdés, a mire laikusaink a legkiváncsibbak, az, vajjon az üstökösök miféle anyagból állanak s mi történik ezzel a csóva képződése közben. E tekintetben sem tudunk ma még igen sokat, hiszen a mióta a fotografálás és a spektrálanalízis tudománya a rendelkezésünkre áll, aránylag igen kevés üstököst volt módunkban megfigyelni. Csak gyanitjuk, hogy a Halley-féle üstökös is, úgy mint a többi, kezdetben majd folytonos, tehát szilárd anyag jelenlétére valló szinképet ad. Hogy azonban tényleg a meteorok kisebb-nagyobb tömegéből áll-e, az még nyilt kérdés.

A világegyetem térségeiben uralkodó alacsony hőmérséklet folytán minden anyag szilárd halmazállapotú, de a mi hőmérsékleti viszonyaink közepette ugyanazok légneműek vagy cseppfolyósak is lehetnek. Ha mármost ezt a feltevést alapul alfogadjuk, akkor az üstökösökben a következő folyamat mehet végbe:

A mint az a Naphoz közeledik, akkor szilárd alkatrészei megolvadnak, majd izzó gőz- és gázállapotba kerülnek. A tulajdonképemi mag körül tehát legburok keletkezik, a mely a Nap fokozódó hatása alatt mind jobban és jobban elnyúlik. Képződik a Naptól elfordult önvilágító, tehát már nem szilárd halmazállapotú csóva.

Meg kell említenünk, hogy a csóva önvilágitó képességét elektromos hatásokban keresik és Arrhenius hipotezise szerint a Napból minden irányban kiáramló negativ elektromos töltésű apró testecskék az üstököst érve, gáznemü anyagát világitóvá teszik; a Napnak taszitó ereje azután ezeket a csóvaképződés irányában tovább löki.

Az eddigi tudományos vizsgálatok szerint tehát az üstökösök nem is oly félelmetes természetü égi jelenségek s ha tényleg azok lennének, akkor a tudós kutatók szfalaksza alig őrizhetné meg nyugodtságát és hidegvérét, lévén annyi üstökös az égen, a mennyi épen tetszik.

Dr. Massány Ernő


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Halley-üstökös legutóbbi megjelenésekor, 1835 október 30-án Az uj üstökös. Ez év január 17-én fedezték fel a johannesburgi csillagvizsgáló intézet híres távcsövével A Föld és a Halley-üstökös pályái 1910-ben A Yerkes-csillagvizsgálóban készült fényképfölvétel. A Halley-üstökös helyét és mozgásának irányát a kis nyilak jelzik Az uj üstökös a cambridgei obszervatórium teleszkopján nézve Az uj üstökös pályája Az uj üstökös vázlatos rajza Budapesten, 1910 január 28-án Halley, a ki egy üstökös pályáját először számitotta ki 1682-ben Ezen a képen az uj üstökös pályafutása látható a felfedezés napjától kezdődőleg
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A nemzetközi korcsolyázóversenyen a külföldiek győztek A nemzetközi korcsolyázóversenyen a külföldiek győztek
A BKE vasárnapi nemzetközi versenyén a külföldi versenyzők az egész...
Rosszabbodott a gazdatársadalom helyzete! Rosszabbodott a gazdatársadalom helyzete!
Az Országos Mezőgazdasági Kamara január havi jelentése ismét hű...
Edison accumulatora Edison accumulatora
Edison accumulatorát feltalálója annyira tökéletesítette és...
Hogyan élnek ellenségeink? Hogyan élnek ellenségeink?
Az angolok a háboru kitörésekor a központi hatalmakat egy körülzárt...
A házi nyulak Ausztráliában
A házi nyulak Ausztráliában már ezelőtt több évvel annyira...
A fénysugarak nyomása A fénysugarak nyomása
Térjünk vissza – rövid időre – a fény úgynevezett...
Hitler és Mussolini ujabb találkozója Hitler és Mussolini ujabb találkozója
A Führer és a Duce hétfői megbeszélésnek külsőségeiről a következő...
Irak-a petróleum-ország Irak-a petróleum-ország
Az angol világpolitikának egyik legnagyobbszabású elgondolása volt a...
150 versenyző és 150 néző a hölgyatlétikai bajnokságon 150 versenyző és 150 néző a hölgyatlétikai bajnokságon
A női atlétikai bajnokságok mindkét napja remek sportot hozott. Régen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98