Dtum
Login with Facebookk
1910 | Március

Egy különös mutatványról

Egy fiatal versíró, így hirdetik az újságok, odaül valamely konczertterem pódiumán az asztal mellé és negyvennyolcz óra leforgása alatt, így nyílt szinen, megkölt háromszáz verset. Erről a belépődíjas produkczióról már eleve sok szó esik, több olyan, a mely elítéli, sőt megbotránkozik rajta, mint a melyik magasztalja. Vannak, a kik egyenesen a költészet megcsúfolását, profanizálását látják benne és ezért fakadnak ki ellene.

 

Hogy nem ünnepi magasságba és misztériumába emelése a lantpengetésnek, az bizonyos. A mint hogy a czirkuszi akrobata-mutatványok és halálugrásos produkcziók se számítanak az erő és a hősiesség nagyszerű föllángolásai közé, noha erő és bátorság kell hozzájuk. A hirdetett akrobata-költői mutatványról még az se bizonyos, hogy ennyi és ilyen közössége lenne a költészettel.

 

Lehet, sőt nagyon lehet, hogy az a háromszáz rigmus messzebb áll majd mindattól, a mi költészet, mint az északi sark a déli sarktól. Ebben az esetben valóban profanizálása lesz a költészetnek, de nem azért, mert belépődíjas produkczió formájában, tömegben és egyvégtében termett, hanem csak azért és annyiban, mert minden rosz vers sérelme a költészetnek.

 

Sajnos azonban rosz verseket konczert-terem, nézőközönség és záros terminus nélkül is szabadon lehet írni és a mi mindezek nélkül nem büntetendő cselekmény, ezekkel a járulékokkal se válik büntetendővé. Viszont azután az is lehet vagy legalább is nem abszolut lehetetlenség, hogy a végkimerülésig folyó költés zuhatagában — jó versek is teremnek.

 

Már pedig a jó vers nem profanizálása a költészetnek akkor se, ha tótágast állt a költő, mikor dalolta, a mint hogy a rosz vers profanizálása a költészetnek akkor is, ha Minerva templomában, hófehér lepelben faragta az alkotója. De, úgy véljük, ezt az egész vállalkozást nem az irodalom vagy a költészet, hanem csak az üzlet szempontjából lehet birálni vagy mérlegelni.

 

Ha akad közönség, a mely nem sajnálja a belépődíjat, hogy egy urat lásson, a ki háromszázat költ egyvégtében, akkor rendben van a dolog; ha az emberek nem bizonyulnak kellő mennyiségben kiváncsiaknak a spektákulumra, akkor az idea rosz üzleti gondolatnak bizonyult. A költészet profanizálásáról azonban nem igen lehet szó, mert a hol profanizálnak, ott a költészet soha sincsen jelen.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Komjáthy Aladár -  «... Futásomat elvégeztem...» - Évszakok Komjáthy Aladár - «... Futásomat elvégeztem...» -...
Apám nem élvezett öreg kort börtönbe került bűntelen egy céda,...
Skikjöring Skikjöring
Skikjöring a neve a téli lóversenynek. Az ügetőket ilyenkor külön e...
Kényszerszabályokkal szoritják munkára a napszámosokat Kényszerszabályokkal szoritják munkára a napszámosokat
A budapesti teherpályaudvarokon torlódva állanak a vasuti kocsik,...
Amerikai vendégek egy magyarországi fogolytáborban Amerikai vendégek egy magyarországi fogolytáborban
John Callan O’Laughlin, a ki Amerikában mozgalmat indított,...
Steinheilné regénye Steinheilné regénye
Legutóbb beszámoltunk olvasóinknak arról a nagy bűnügyi...
Földrengés Magyarországon Földrengés Magyarországon
A természeti tünemények egyik legborzasztóbbja, a földrengés...
A „bomladozó Oroszország” A „bomladozó Oroszország”
Ilyen czimmel jelent meg egy rajz Amerikában, egyik nagy képes...
Pesti mese a sminkelt Jocker-ről Pesti mese a sminkelt Jocker-ről
A dolog előzményei még a nyárra nyúlnak vissza. Hullámpezsgés,...
 Négy magyar festőnő Négy magyar festőnő
Aszerint tenni különbséget művész és művész között, hogy ki melyik...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98