Külföldi művésztelepek
Néhány esztendő óta a külföldi művésztelepek mintájára hazánkban is egymásután keletkeztek az ország kies fekvésű vidékein a nagyobbára nyári jellegű művészotthonok, a hol festőink csendben elvonulva dolgozhatnak és értékes anyagot találhatnak ecsetjükre. A legismertebb művésztelep a nagybányai, utána a szolnoki következik, melyet a kultuszminiszterium létesített.
E két telep mellé az idén Kecskemét városa létesített egy harmadikat az ottani népkertben. A negyedik legrégibb művésztelepet egész csendben Strobl szobrásztanár a liptói Kriván hegyaljában Örtűzön 1890-ben kezdette építeni, a mely művésztelep csak mostanában készült el teljesen.
Az őrtűzi művésztelep a Magas-Tátra egyik legfestőibb pontján épült és teljesen a Strobl mester áldozatkészségének gyümölcse. A teleptervét gróf Zichy Géza pendítette meg, a kit a nyolczvanas évek végén a mester Tátrafüreden mintázott Stroblnak, a ki az egykori őrtűzi vashámorban született, hol édesatyja vasgyári tisztviselő volt.
Régi vágya volt, hogy megvegye a hetvenes évek végén beszüntetett vashámor háromholdas területét a magyar államtól. Gróf Bethlen András akkori földmívelési miniszter közbenjárására el is adták neki a szülőföldjét, a hol 18—20 év leforgása alatt Ferencz József, a bolgár király, Coburg Fülöp és Izabella főherczegnő nagyobbszabású rendelései révén megtakarított filléreiből több mint 160 ezer korona költséggel felépítette szilárd anyagból a művésztelepet, a mely úgy van berendezve, hogy az összes műtermek kályhákkal ellátva még télen is használhatók.
Ez a remek fekvésű, még a művészek által is alig ismert művésztelep Királylehota és Liptóújvár vasúti állomások között a Fekete és Fehér Vág folyók összefolyásánál fekszik. Meszszire kimagasló, impozáns, ötemeletes, erkélyes őrtornya, a melyben a műtermek vannak elhelyezve, a tizennegyedik század vártornyainak stilusában épült és külsőleg a vajda-hunyadi vár és gömörrozsnyói városi őrtornyokhoz hasonló.
Négy tágas, szellős és világos műterem van ebben az őrtoronyban, a melybe 170 fokos csigalépcső vezet fel a melléje épített kerek toronyból. A főbejárat északi oldalán Dobó István, az egri hős síremlékének másolata van felállítva, míg a liptói vár felé néző toronyfalba tíz méter magasban.
Mátyás királynak Porosz-Sziléziában, az ortenburgi várban levő nagyméretű domborművének másolata van elhelyezve. Ezalatt hűséges íródeákjának, Galiotti Marcius pompás ülőszobra, oldalt pedig a Hunyadiak hollós czimere látható.
A torony délnyugati részén van befalazva Nagy Lajos király egy csodás szépségű ülőszobra, a melynek eredetije a rheimsi székesegyház egyik pillérjén van elhelyezve. A szobor hárfáján játszva ábrázolja a nagy királyt, míg a szobrot tartó pillér alatt látható Király-Lehota nagyközség ékes vadászczímere, a melyet Nagy Lajostól nyert a község népe, kiket, mint híres íjászokat (nyilas vadászokat) ő nemesített Király-Lehota környéke tudvalevőleg Nagy Lajos idejében kitűnő vadászterület volt, hol bölényeket, zergéket, medvét, szarvasokat lehetett lőni.
A tornyos műterem tetején egy több méter nagy, kovácsolt vasból készült szárnyas pegazus ágaskodik az üstökössel, a mely az időjós szerepét játssza sokszor Őrtűzön. Strobl mester ritka kitartással, évtizedes eredményes munkásságával valóságos paradicsomot létesített Őrtűzön.
A földszinti műteremben gazdag könyvtár van berendezve, telve becses történelmi, vadászati és halászati művekkel, a melyeket a mester igen gyakran olvasgat és tanulmányoz. Ebben a műteremben áll Szent Ferencznek a Bazilika számára már teljesen elkészített romok életnagyságú szobra.
Ugyanitt találjuk az ifjúkorában oly tragikusan elhúnyt László főherczeg, Fraknói püspök és más mellszobrok másolatait A műterem egyik legértékesebb műtárgya a XIV. századbeli kandalló, valamint egy flórenczi tükör. Ez az utóbbi valódi remeke az olasz műiparnak, mely régente a szász-meiningi herczeg számára készült.
Itt látjuk Strobl Zsófiának, az ismert festőművésznőnek sikerült csendéleteit és a bécsi történelmi múzeum remekeiről készült pompás másolatait, így Mátyás király, I. Miksa római császár képét és sok más értékes műtárgyakat.
Az egész telep csupa művészet, csupa hangulat. Most még csak egy vágya van az áldozatkész mesternek, hogy a park jobboldalán emelkedő mészkősziklába egy Mária-kápolnát és alatta egy sírboltot építhessen.
A mestert a hosszantartó és költséges művésztelep létesítésénél azon elv vezérelte, hogy idővel a telepet az állam vegye át és a későbbi művésznemzedék ingyenesen használhassa, pihenésre és újabb benyomások gyűjtésire. A kies fekvésű telepet, mini értesülünk, legközelebb Ferdinánd bolgár király, valamint Izabella főherczegnő és leányai is készülnek megtekinteni.
Markó Miklós
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!