Dtum
Login with Facebookk
1911 | Július

Van munka most mindenfelé

Aratás idején arról beszélni, hogy a földmíves munkás miként szerezhet munkát, – teljesen szükségtelen szófia beszéd. Hiszen – a hogy szokták mondani – ha száz keze volna is a gazdasági munkásembernek, mindnyájának tudna munkát adni! S ha mégis ebben az időben jóakaratú tanácscsal vagyunk azokhoz, a kik tanácstalanul fognak állani, mikor majd csakugyan bekövetkezhetik az, hogy nem lesz dolguk, munkájuk, foglalkozásuk, – teszszük ezt tiszta indulattal a magyar nép iránt, melynek szive minden dobbanásával együtt ver szivünk és a mi nekik fáj, nekünk is fáj, a mi nekik öröm, nekünk is az.

Még csak nehány napja előtt történt, hogy szerkesztőségünkbe levél érkezett. Az volt beleírva, vajjon nem tudjuk-e, hogy hol van nagyobb vasuti építkezés? és hogy hol van hosszabb ideig tartó gazdasági munka? mert a faluból több munkásember szeretne munkát vállalni. 

Az e fajta levélből azt kell megállapítanunk, hogy igen sok földmívelő munkásember máig nem tudja azt, hogy részére egy igen alkalmas és ingyenes intézmény áll rendelkezésére. Pedig valami tizenkét esztendeje már, hogy a földmívelésügyi miniszter elrendelte, hogy az ország minden falujában és részében a községházán, vagy városházán kell lenni olyan elöljárósági tagnak, a kinek feladata a nála jelentkező és munkát kereső munkásokat számba venni azoknak, ha tud, olyan gazdák neveit megmondani, a kik viszont munkást keresnek, ha pedig nem tud, bejelenteni a törvényhatósági munkásközvetítőnek, (a ki a vármegyeházán az egész vármegye munkásügyeit lajstromozza), hogy az segítsen valahogy a szegény ember súlyos baján. 

A munkásnak lehetőleg csoportban, a maga munkátlan czimboráival kell jelentkeznie a faluhazán. Hogy miért csoportban, bokorban, bandában, azt a munkásember hamar megérti. Mert idegenben nem egyesével fogadják a munkásokat, hanem csapatban. 

Tudnunk kell, hogy a munkásközvetítést, vagy a jegyző, vagy valamelyik esküdt végzi ingyenesen, csak abban az esetben, ha a munkások egyenes kérelmére levelet ir azoknak a gazdáknak, a kikhez a munkások hajlandók lennének beszegődni, a levél költségére fizetnek a munkások 20 fillért. És hogy a munkás, munkaadó egymásra találjon, a gazdák is a munkaközvetítőt keresik fel, ott tudatják mennyi időre, milyen munkára, mennyi munkabérért hány munkásra van szükség. De ha a munkáscsapat vezetője egyenesen a földmívelésügyi munkásosztályba akar írni, az is szabadságában van, csak világosan mondja meg milyen munkát vállalnának és mit kérnének munkabért? Nem kell ehhez a kijelentéshez kacskaringós irka-firka, sem bélyeg, megteszi egy egyszerű levél. Szól ez annak a gazdának is, a ki munkásokat keres. 

A földmívelésügyi minisztériumban levő munkásügyi osztály azután a munkások ajánlkozását tudatja a gazdákkal, viszont pedig a munkásokat kereső gazdák nevét tudatja a munkásokkal. A többi azután a gazdák és a munkások dolga, a kik közvetlenül szóba állhatnak és megegyezhetnek egymással. 

Természetes dolog, hogy egy józan munkás sem fog a munkaközvetítőnél akkor jelentkezni, ha a maga szőlőföldjén, a maga határában, vagy a környékén kaphat munkát. Okos, a körülményekkel számoló munkásember nem fog elvágyódni messze földre, idegen viszonyok közé még akkor sem, ha talán valamivel több, nagyobb kereset ígérkeznék, mert a munkás a maga tapasztalatából tudja, hogy idegenben nagyobb kereset is sokkal kisebb, mint odahaza a rendes napszám. 

Mint mondottuk, az egész ország be van hálózva az ingyenes gazdasági munkásközvetítő intézményével.
De azért ne gondoljuk, hogy most ránk van szabadítva az egész világ, az egész ország. Nagyon balul fogná meg az a munkás a dolgot, ha ezen ingyenesen dologba állító országos hálózatot arra használná fel a munkás, hogy a szülőfalujától messzire állhasson munkába, messze idegenbe. Mert hiszen még abban az esetben, ha feltéve, hogy a messze idegenben talán nagyobb volna is a napszám, akkor is pórul járna. Mert messze idegenben több a költség. Magára, otthon levő családjára kell keresnie. Jóformán kettős háztartásról van szó, arról nem is beszélve, hogy idegenben más talaj összetételű földben, talán a hol más fajta növényeket és mindenesetre másképpen művelik, a dolog se olyan kézreálló, mint odahaza, a maga határában, melynek minden zugát ismeri. 

Azért nagyon meg kell gondolni, hogy kössük a batyut, mikor odahaza is rendes napszám mellett meg van a napi kereset. De ha odahaza nincs munka, akad az ország valamelyik táján: ez esetben a munkaközvetítés országos hálózata áll szaporán és ingyen a mezőgazdasági munkás segítségére.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Cséplés Dolgozik a gőzgép
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A méz és a dongó! A méz és a dongó!
Gazdasági életünknek egyre újabb területeire vet szemet a nálunk...
Feleséggyilkos orvos Feleséggyilkos orvos
Borzalmas feleséggyilkosságról adnak hírt Londonból. Ugyanis dr....
A karcagi villanytelep balladája A karcagi villanytelep balladája
Hosszú időn keresztül Karcag villanyát a Siemens és Schuckert cég...
Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája
A Műcsarnok összes termeiben helyezték el azt a kiállítást, melyet...
Étel és ital Étel és ital
Költői attitűdje az expresszionistákra emlékeztet: lázas...
A vízben agyonlőtt rablók
Szlavóniában a csendőrség már hosszabb idő óta három veszedelmes...
A Kassai Székesegyház A Kassai Székesegyház
A hazai csúcsíves építészet koronáját a kassai Szent...
Mit akar Belgium? Mit akar Belgium?
Az első világháború nem „jók” és „rosszak”...
Agyunk csodái, az agytekervények Agyunk csodái, az agytekervények
De nézzük csak az állatokat. A bálnának 4700 gram súlyú agyveleje...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98