E hó 16-ikán, (a keleti naptár szerinti Péter-Pál napját követő első vasárnapon) tartották meg a gajnai leányvásárt.  Nagy esemény volt ez valamikor széles vidéken, ma már kevéssé az. Valóságos leányvásár volt akkor, a hol feleségül „vehette” kiválasztottját a legény, Hét vármegyéből jöttek össze a házasulandó legények és eladó leányok a Gajna-hegy tetején a Fehér-Kőrös és Aranyos-folyók vizválasztóján, Arad, Hunyad és Torda-Aranyos megyék összeszögelésénél.

A legények közül leginkább azok jöttek, a kik katonai kötelezettségöknek még nem tettek eleget, de már szerettek volna megházasodni. A leányok pedig hozományukkal együtt jöttek el, a festett ládával, a fehérneművel, a juhokkal és szarvasmarhával, melyeket apjuk, anyjuk velük ád. Pópák is jöttek, szép, nagyszakállú férfiak, a kik nem igen kérdezték, volt-e már sorozáson a legény, s valamely szomszéd falu templomában összeadták a fiatalokat. Legföljebb a stólát számították dupla krétával. A ki legénysorban jött a vásárra, mint férj térhetett haza, magával vive a menyecske hozományát is.

A vásárnak ez a jellege persze már régen megszünt. A hatóságok végét vetették az ily könnyű szerrel kötött házasságoknak már előbb is, de kivált azóta, mióta életbe lépett az állami anyakönyvvezetés. Azóta csak közönséges áruvásárt tartanak a Gajnán. De azért most is sok nép gyűlik ott össze minden évben. Eladó lányok, házasulandó legények most is felkeresik, s elég jó alkalom, hogy messze vidékek fiatalsága összeismerkedjék.