A „Nemzeti Sport” utóbbi számainak egyikében már megemlítettük, hogy Párisban megtartották a légjog első nemzetközi kongresszusát, amelyet a „Comité International juridique de Paviation” rendezett.

A rendező nemzetközi jellegű bizottságot még 1909 őszén alakították és tagjai a jogászok, tanárok, bírák, államügyészek és kormánytisztviselők legkiválóbbjai közül kerülnek ki. Az európai államokon kívül képviselve vannak Kanada, Amerika, Brazilia és Egyptom is. Azt, hogy Magyarországot ebben a bizottságban ki képviseli, e pillanatban nem tudjuk. Ha nem tévedünk, ugy hazánknak – mint ahol az aviatikával amugy sem törődnek – nincsen kiküldöttje.

A bizottság első célja: a légi közlekedés számára használható törvények alkotása; a légjogot érintő érdekesebb esetek és okmányok gyűjtése és a „Revue juridique international de la locomotion aérienne” című, a bizottság által kiadott tekintélyes közlöny számára való feldolgozása; az egyes államok parlamentjei és törvényhozó testületei által hozandó törvények megvitatása s végül a léghajózást illető, a bizottsághoz intézett minden kérdésre való válaszolás, vitás esetekben pedig a békebirói tisztség betöltése.

A bizottság ügymenete a következő:

Minden államban működik egy légjogi szakosztály, amelynek élén a „Délégué National” áll. Ez a központi (Párisban székelő) bizottság tervezeteit elbirálás céljából államának szakosztálya elé terjeszti. A tanácskozás eredményeit azután bejelenti a Delayen ügyvéd elnöklete alatt álló „Comité International”-nak.

A minden országból igy a központnak beküldött jelentések felett azután a „Cimité International” havonkénti üléseiben határoz s ennek alapján az illető fejezeteket ideiglenesen megszövegezi. A végleges szövegezés feladata az évenkint tartandó nemzetközi kongresszusé.

Az első kongresszuson, amelyet május 31-én és junius 1–2-án tartottak, Millerand volt francia miniszter elnökölt. Képviselve voltak Franciaország: D’Hooghe, P. Fanchille, De Lapradelle és Carpentier a jogi tudományok tanárai, továbbá H. Couannier, Hennequin, a belügyminisztérium igazgatója, D. Raymunk szenátor stb; Anglia: Th. Barklay országgyülési képviselő, H. Mesnil, Perowne és Solicitor; Németország: Dr. Meyer, Niemeyer, Essen, C. Andrease; Svájc: Pittard tanár és Olaszország: Bosio torinoi ügyvéd által.

A kongresszuson tárgyalt légjogi kérdések öt fejezetre oszlanak: (Általános nyilvános jog, magánjog, rendőri jog, adójog és büntető jog) s ezek közül az idén csupán az első , az általános jogra terjeszkedtek ki.