Dtum
Login with Facebookk
1912 | Augusztus

Ókori portrék

Az arczképet rendszerint oly művészeti ágnak tekintik, melyben a művész a természet legpontosabb utánzását tűzi ki czélul. E czél elérése elegendő a vásári bódék viaszfiguráinál, - jegyzi meg találóan dr. Hekler Antal budapesti egyetemi m. tanár az ó-kori arczkép-szobrászatról imént megjelent nagy művében (Die Bildniskunst der Griechen und Römer. Stuttgart, Hoffman.) - de ennél többre törekszik az arczkép, mint művészet.

 

Művészi portréban nemcsak az ábrázolt egyén arczvonásait kell kapnunk, hanem jellemét is, sőt az ábrázoló festő vagy szobrász művészi képét is, művészi felfogásának hü tükrét. A legmagasabb fok, melyet a portréművészet elérhet: a fizikai jelenség átalakítása a pszichikai jellemzés értelmében.


Az ókori népek portréművészetéről leginkább a szobrok tudósítanak, mert festmények csak kis számban maradtak fönn. A szélesebb köztudatban az a tévhit uralkodik, hogy az arczképszobrászat az ó-korban csak a rómaiaknál ért el magas fejlettséget Hekler az emlékek nagy sokaságával bizonyítja, hogy az arczkép-plasztika már a görögöknél virágzott s művészi tekintetben talán jelentékenyebb volt, mint az ó-kor másik nagy népénél.

 

Nagy szerepe volt a görög közéletben, a városok tereit, ép úgy mint ma, emlékszobrok ékesítették, de az alakokat eltérően a mai szokástól nem bombasztikus felépítésű nagy talapzatokra helyezték, hanem egyszerű, alacsony posztamentekre, közelebbi kapcsolatba hozva őket a járókelőkkel. Jellemző, hogy a görögöknél a portréművészet gyökere nem vallási szükségletben, hanem az ember nemes lelki és testi tulajdonainak megbecsülésében, tiszteletében rejlik.

 

A görög arczképművészet a tipikusból indul ki. Az archaikus kor nem termelt portrét. Érdekes nyomon követni, miként birkózik meg az idealizálásra hajló görög művészet a természeti megfigyeléshez erősen kötött arczkép-plasztikában a realisztikus törekvéssel. A fejlődés iránya a tipikusan széptől az egyénien jellemzeteshez vezet. A fejlődés késői stádiumában a csúnya modellnek ép oly hű és művészi tolmácsa tudott lenni, mint a szépnek, tetszetősnek.

 

A rútnak a művészi ábrázolás számára való meghódítása sokat jelentett a hellenisztikus korig formai ideálok ábrándjai közepett élő görög szobrászatban. A 3. képünkön ábrázolt torzonborz, szinte ijesztően rút alakról első tekintetre kevesen hinnék, hogy görög férfinek görög művésztől alkotott arczképe.

 

Számos késői görög arczképet tartottak régebben, épen a realisztikus ábrázolás miatt római alkotásnak, így III. Antiochosnak a párisi Louvreban őrzött s 5. képünkön látható mellszobrát sokáig Julius Caesar portréjának hitték. A nőkről csak a hellenisztikus korban kezdtek nagyoló számban arczképszobrokat készíteni, mert ez időben a nők társadalmi állása megjavult. De itt a női portréknál ekkor is megmaradtak a szépségtípus közelében, a mint azt a 4. képünkön látható szép női fej is bizonyítja.


Sokáig azt hitték, hogy a római arczkép-szobrászat a görögétől eltérő művészi gondolkodás szülötte. Hekler e felfogással szemben meggyőzően fejti ki, hogy a római arczkép-plasztika a művészi ábrázolás szempontjából közvetlenül a göröghöz csatlakozik. A józan, reális hajlamú, az elvont formulákért nem hevülő római művészeti gondolkodásnak ínyére volt a késői görög arczképszobrászat realisztikus jellege.

 

Bár a római művészet talált Itália földjén arczképszobrászatot az etruszkokét t. i. ebben azonban nem voltak adva egy nagy, önálló művészet kialakulásának föltételei. Művészi jelentőségre csak a termékenyítő hellenisztikus hatás emelte a korai köztársasági kor vallásos eredetű arczképszobrait: az ősöknek az előkelő római házak átriumában fatemplomocskákban őrzött viaszmaszkjait, melyeknek jellegét eredetileg aprólékoskodó, nyersen megmunkáló etruszk művészet határozta meg. Rómában az etruszk kultúrának és művészetnek a Kr. e. I. században beáramlott hellenisztikus hatás vetett véget.


A késői görög és a kora római arczkép-szobrászat a művészi látás szempontjából egyenesági rokonságban áll egymással. A megkülönböztető jegyeket a rómaiban, a más nép-fajhoz tartozó modell és az etikai tartalom hangsúlyozása szolgáltatja. Az erkölcsi tartalom kiemelése a római arczképszobrászatnak mindvégig főtörekvése, s e tekintetben a művészettörténet egyetlen más korszakának portré-művészete sem versenyezhet vele.

 

Ez adja meg igazi nagyságát. A rómaiaknál a kortársak elismerő szeretete a lelki nagyokkal szemben épp oly erőteljesen szólalt meg, mint a mily igazságos volt bírálatuk a született nagyságokkal, a hatalmasokkal szemben. A firenzei quattrocento szobrásza az arczképben kérlelhetetlenül hű másolatot ad, a mohó természeti megfigyelés mellett a jellemzés csak másodsorban érdekli.

 

A barokk kor szobrásza - mondjuk egy Vittoria, egy Bernini - már módosít modelljén, jelentőségét erősen fölfokozza, többnek, hatalmasabbnak, fölényesebbnek akarja láttatni, mint a milyen, patetikus pózba helyezi. A római szobrász, mikor arczképet farag, ítél, s ítéletét mélyen szántó jellemzéssel indokolja; hogy ítéletében mily igazságos, sőt kíméletlen tud lenni, annak beszédes példái az elpuhult és erkölcsileg sülyedt császárok portréi.


A korai köztársasági arczképszobrászat legkedveltebb modellje a tősgyökeres római pór.
A kitörülhetetlen fajiság erős bélyege ül a drezdai Albertinumnak 6. képünkön közölt mellszobrán. Ilyen parasztokkal ma is találkozunk Itália földjén, ezt a ránczos képű birrocciaio-t már láttuk valahol a római Campagnában. A késői republikánus arczkép lassankint elveszti e népi kapcsolatú nyomokat s előkészíti az Augusztus korának nagy portré-művészetét mely arisztokratikus jellegű, a politikai és szellemi előkelőségeket a világhódító hadvezéreket mintázza.

 

A női arczképnek nagy szerep jut előkelő társadalmi állású nőket faragnak márványba, s nem a szellemi előkelőket (költőnők, stb.), mint a görögök. Augusztusnak a görög műveltségért való rajongása és tartózkodó előkelősége rányomta bélyegét kora művészetére, így nemesen idealizáló arczképszobrászatára is. Az epigon-császárok korában az arczképplasztikának fő erénye a jellemzés ereje és az a kérlelhetetlen igazmondás, melylyel az eltunyult uralkodók léha életét ostorozzák, s melylyel a birodalom sorsának világtörténeti tragikumát sokszor megrázóan fejezik ki.

 

Nincs az a történetíró, a ki igazabban tudná e kort jellemezni, mint a brutális, tüdőbeteg Caligula sötét tekintetű portréja, vagy az állatiasan szenvedélyes, korlátolt Claudius arczképszobra, homlokba fésült hajával, duzzadt apró szemeivel, elálló füleivel. A kor női portréi külsőlegesek, lélek nélküliek. Száraz eleganczia, blasirt arczok, hatalmas, bonyolult frizurák, (nem ritkán parókák), melyek divatja gyorsan változott (12. kép).

 

A Flaviusok lüktető, új életet vittek a római portréba, miként, hogy mások voltak ők maguk is, egészségesen nyersek, nem gonoszan petyhüdtek, mint a Juliusok és Claudiusok. Az ábrázolásban élénkség, mozgalmasság, nem ritkán nyugtalanság lép föl. A formákat a pillanatnyi benyomások határozzák meg. A szobrász a fény és árny festői hatását is fölhasználja, finom félárnyékos átmenetekkel dolgozik, amellett anyagi megmunkálása lágy és virtuóz.

 

A Hadrián-korát hideg, akadémikus klaszsziczizmus jellemzi ( 11. képünket). A görög arczképszobrászat világos hatása nyilatkozik meg, gyakori az egyes emlékek egyenes fölhasználása. Phidias az ideál. Hadrián az első császár, a ki szakállát megnövesztette, s ezzel a görög filozófus viseletet udvarképessé tette. A szakállviselés lesz századokra a divat, ép úgy mint azelőtt a csupasz arcz volt az.

 

A nők egyszerűbb hajfésületet viselnek. A római portré utolsó nagy virágzási korszaka Caracalla uralkodásával esik össze; e kor férfiarczképeinek a rövidre nyírt szakáll egyik főismertetőjele. A. Kr. u. III. sz. közepétől kezdve föltartózhatlanul hanyatlik a portré. A Nagy Konstantin utáni időkben a római arczkép már valósággal anti-individuális, típusokat ad, a mikor egyéneket kellene adnia. AZ ó-kori arczképszobrászat visszatért oda, a honnan kiindult: a tipikushoz. A fejlődés bezárult. Egész volt.
G.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Eurupidész hermája (Napoly Museo Nazionale), Ismeretlen görög férfi (Athén Nemzeti Múzeum),  Görög harczos (Napoly Museo Nazionale) Ismeretlen görög nő (Firenze Uffizi), III. Antiochos (Paris Louvre) Ismeretlen római (Drezda Albertinum) Ismeretlen római (Boston Museum of Fine Arts),  Augustus (Roma Museo Nazionale) Titus feje a Vatikánban levő szobráról,  Antonius (Delphi-i múzeum) Julia (Roma Capitolium)
Cikk-ajánló
Beismerő vallomást tett Tóth Pál volt birkózó, a nyilas eszmevédelmi sport ,,ítéletvégrehajtója” Beismerő vallomást tett Tóth Pál volt birkózó, a nyilas eszmevédelmi...
Az elmult héten a főkapitányság politikai osztálya letartóztatta a...
Reformok Törökországban
Konstantinápolyból jelentik julius 21-ikéről: Az osztrák-magyar és...
Az új testőrruha Az új testőrruha
A magyar királyi testőrdarabantok egyenruhájára nézve báró Fejérváry...
Egyetemi élet a középkorban Egyetemi élet a középkorban
Nehéz pontos magyarázatát adni annak, hogy a középkor második felében...
Egy ezredes leányát az uccai telefonfülkéből előállították a rendőrségre Egy ezredes leányát az uccai telefonfülkéből előállították a...
Szombaton délben kínos botrány játszódott le a Vilmos császár út 55....
Kóburg Lujza herczegnő válópöre Kóburg Lujza herczegnő válópöre
Fülöp szász Kóburg gothai herczeg és Lujza herczegnő válópörének...
Hadisebészet Hadisebészet
Az orvostudománynak óriási feladat jutott részeül e világháboruban s...
A bőr feladata
A bőrnek nemcsak az a föladata, hogy megvédje a testet a káros külső...
Magyar kivándorlók pusztulása Magyar kivándorlók pusztulása
New-York egyik legtekintélyesebb lapfa a ŤNew-York-Heraldť...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98