Dtum
Login with Facebookk
1913 | Március

A magyar czifraszűr

Népünknek csak még ezelőtt egy emberöltővel is nem volt kedveltebb ruhaneműje a czifraszűrnél. Népdalaink egy ruhadarabot sem emlegetnek gyakrabban, mint épen ezt. Sajnos, ezen felette ősi és minden ízében magyar ruhaneműt maholnap csak a népdalokból, közmondásokból fogjuk ismerni s azon néhány példányból, miket egyik-másik múzeum őriz.

 

Nemcsak azért kell sajnálnunk a szűr gyászos elmúlását, mert népűnk viselete szegényebb lett egy festői darabbal, hanem főként azért, mert a czifraszűr a magyar ornamentikának elsőrendű kincsesbányája volt.


A szűrszabóság az Alföldön alakult először czéhes mesterséggé és pedig Debreczenben. 1462-ik évben kapnak az itteni szűrszabók kiváltság-levelet Szilágyi Erzsébettől, Mátyás király anyjától. Századokon át a legfontosabb iparág maradt itt a szűrgyártás.

 

Első hanyatlása akkor kezdődött, mikor a XVII. század vége felé Munkács felől terjedő gubaviselet a szűrt az ország keleti felén kiszorította, második csapás akkor érte ezen mesterséget, mikor a múlt század elején az Alföldön a szűrnadrág és szűrdolmány, a jobbágyság téli viselete kezdett kimenni a divatból.

 

Debreczenben még 1807-ben is 57 szűrszabó volt, de már 1853-ban csak tizenhatot írnak össze. Napjainkban pedig, mikor a czifraszűr is kihalófélben van, alig dolgoznak két-három műhelyben. A csapómesterség többi fészkében, Veszprémben, Pápán, Székesfehérváron szintén virágzó szűrszabó-műhelyek voltak. Leghíresebbek voltak a veszprémi szűrszabók, kiknek gyártmánya Pozsony, Zágráb, Eszék közt mindenütt kelendő volt.


A magyar czifraszűr rendkívül egyszerű szabású. Fő jellemzője a hátul lelógó nagy négyszögletes gallér és az oldalába bevarrott hímzett rész az „aszaj”. A szűrt nem szokták felölteni, sőt nem is igen lehet, mert ujjait gyakran bekötik vagy bevarrják, ez helyettesíti ugyanis a zsebet.


A magyar szűrnek csak kétféle típusa van, egyik a dunántúli, másik az alföldi. A dunántúli, vagy gyakoribb nevén bakonyi szűr rövid, térdig érő s igen bő. Gallérja szerfölött nagy, ujjai ellenben igen rövidek és mindig bevarrottak.

 

A bakonyi szűr elengedhetetlen dísze a piros posztószegés és borítás. Van a dunántúli szűrőknek egy más, úgylátszik újabb típusa, a juhász szűr. Ez sokkal hosszabb, mint az előbbi, gallérja pedig kicsiny.


A bakonyi szűr fénykorát a múlt század elején élte. Nemcsak a pásztorság, hanem a polgárság is széltére viselte, de a ki legjobban megfizette az árát, az a betyár volt. Ezek számára a szűrt selyemmel hímezték a szűrszabók, a piros posztó helyett piros bársonnyal szegték és borították, sőt bélésének is piros selymet használtak.Drága is volt abban az időben a czifraszűr, a mint a nóta mondja :

 

„Czifra szűröm Veszperémben vettem,
Érte harmincz forintot fizettem,
Mikor azt a nyakamba terítem.
Még az angyalát is elkerítem!”


Harmincz pengő forint nagy pénz volt abban az időben. Még számadó pásztornak sem volt annyi fizetése esztendőn át sem. Czifraszűre pedig még a bojtárnak is volt. Nem minden alap nélküli volt nemes Veszprém vármegye azon sejtelme, hogy a szűr árát bizonyosan bűnös uton teremtik elő, ezért a vármegye közgyűlése 1825-ben kimondja, hogy a czifraszűr, mely kétségtelen előidézője a felettébb való tetemes tolvajságoknak, örökre eltilttatik s a járási szolgabírák utasíttatnak, hogy a hol ilyen szűrt találnak, haladéktalanul kobozzák el.

 

Egyuttal átiratban hasonló közbiztonsági intézkedésre hívja fel a szomszédos Vas-, Zala és Somogy vármegyéket is. Ez a kemény statuum ugyan nem irtotta ki a czifrászűrt, mert tudomásunk van róla, hogy még a Bach-korszakban is a zsandárok késsel vakarták le a czifraságot a pásztorok szűréről.

Az Alföldön még a hetvenes évek elején is igen szép szűröket csináltak.

 

Egy czifraszűr elkészítése egy gyorskezű legénynek hajnali négy órától esteli kilencz óráig folyton dolgozva kilencz napig tartott s ezért a munkájáért teljes ellátáson kívül a mestertől húsz krajczár napi bért kapott.

 

Voltak azonban olyan remekbe készült munkák, melyeknek a szűrszabó parasztját nem hagyott, az ilyen szűrök hónapokig készültek.Természetesen egy mesternek sok legénye dolgozott, másként nem győzte volna a munkát. A hetvenes években leghíresebb volt a Nagy Sándor műhelye Nagyváradon, a ki 80 segéddel dolgozott.


A czifraszűr megoldja a varrógép lett. Mihelyt divatba jött, mindjárt meghonosult a színes posztóról való díszített technikája. Ekkor jöttek divatba a széles posztószegés és a posztóból kivágott virágok s a szűrszabók régi hímzett virágai, a rózsa, szegfű, tulipán, nefelejts, rózsalevél, tölgyfalevét rozmaring lassanként lemaradtak a szűrről.


Az alföldi szűrök díszítés tekintetében különböznek egymástól. Legrégibb típusú a debreczeni szűr, melynek összes hímzése a két oldalra konczentrálódik.

 

A magyar ornamentika szempontjából igen érdekes a bihari szűr, melynek virágai szétszórt foltokban jelennek meg. A bihari szűrnek posztóból metszett virágú változata is van, mely a nyolczvanas években átment Erdélybe is, hol addig a czifraszűrt nem viselték.

 

A nagykun szűrt inkább a szélein hímezték, s főleg élénk színük és szép pávatollszironyos csatjaik miatt érdekesek. A hajduvárosokban főleg a fekete szűrök divatoztak, rendesen barna posztóvirággal és barna hímzéssel készültek.

 

Borsod megye is egyik főfészke volt a szép czifrsszűröknek Észak-Borsodban sötétebb virágút, délen a matyóknál élénk színűt szerettek. Legczifrábbak voltak az egri szűrök, melyeket olykor nemcsak teli hímeztek, hanem még gyöngyöt, apró tükröket is varrtak rájuk.


Nemzetiségeink közül csak a tótok vették át a szűrt, az ő közvetítésükkel a morvákhoz is átjutott. Most legújabban az oláhság is kezdi átvenni s talán századok multán még nemzeti ruhadarabjukká lesz.

 

Ez annál is könnyebben megtörténhetik, mert a czifraszűr a magyarságnál már majdnem teljesen letűnt s az itt bemutatott utolsó hírmondókat a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya csak nagy fáradozások árán tudta megmenteni.
Dr. Győrffy István.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Dunántúli juhász-szűr Debreczeni szűrszabó műhely Bakonyi pásztor czifraszűrben Hajdúsági fekete czifraszűr
Cikk-ajánló
Nyomorultak a kenyérosztogatásnál.- Lampérth Géza verse
Néztem: a mint sorjába fölvonulta A kenyér nélkűl tengő nyomorultak....
Házi táviróhivatal, a telegraf Házi táviróhivatal, a telegraf
Míg a távbeszélő hálózatba bárki idén egyszerű módon bekapcsolódhat -...
Pamela Wrinch az Angol Tudományos Társaság legfiatalabb tagja Pamela Wrinch az Angol Tudományos Társaság legfiatalabb tagja
Pamela Wrinch 11 éves gyermek, az Angol Tudományos Társaság...
Erőteljesen fokozta belső erejét és teljesítőképességét a MFTR Erőteljesen fokozta belső erejét és teljesítőképességét a...
42. közgyűlését tartja június 30-án a Magyar Királyi Folyam- és...
Kispest 2:0-ra vezetett, mégis 6:3-ra győzött a Ferencváros Kispest 2:0-ra vezetett, mégis 6:3-ra győzött a Ferencváros
Majorszky Ferenc bíráskodása mellett megérdemelten győzött a...
Meghalt Tolsztoj (1828-1910) Meghalt Tolsztoj (1828-1910)
Az a visszhang, melyet Oroszország nagy fiának halála világszerte...
Egy pesti szépasszony szerepe a Városi Villamos Vasút sikkasztási ügyében Egy pesti szépasszony szerepe a Városi Villamos Vasút sikkasztási...
A lapok kimeritően foglalkoztak az Egyesitett Városi Villamos...
A resiczai sztrájk A resiczai sztrájk
Magyarországon ritka a nagy ipartelep. A legtöbb munkást a...
A francia vasutak a Budapesti Nemzetközi Vásáron A francia vasutak a Budapesti Nemzetközi Vásáron
Két éve föltünést keltett a vásár kiállitói sorában a Chemin de Fer...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98