Dtum
Login with Facebookk
1913 | Március

A magyar czifraszűr

Népünknek csak még ezelőtt egy emberöltővel is nem volt kedveltebb ruhaneműje a czifraszűrnél. Népdalaink egy ruhadarabot sem emlegetnek gyakrabban, mint épen ezt. Sajnos, ezen felette ősi és minden ízében magyar ruhaneműt maholnap csak a népdalokból, közmondásokból fogjuk ismerni s azon néhány példányból, miket egyik-másik múzeum őriz.

 

Nemcsak azért kell sajnálnunk a szűr gyászos elmúlását, mert népűnk viselete szegényebb lett egy festői darabbal, hanem főként azért, mert a czifraszűr a magyar ornamentikának elsőrendű kincsesbányája volt.


A szűrszabóság az Alföldön alakult először czéhes mesterséggé és pedig Debreczenben. 1462-ik évben kapnak az itteni szűrszabók kiváltság-levelet Szilágyi Erzsébettől, Mátyás király anyjától. Századokon át a legfontosabb iparág maradt itt a szűrgyártás.

 

Első hanyatlása akkor kezdődött, mikor a XVII. század vége felé Munkács felől terjedő gubaviselet a szűrt az ország keleti felén kiszorította, második csapás akkor érte ezen mesterséget, mikor a múlt század elején az Alföldön a szűrnadrág és szűrdolmány, a jobbágyság téli viselete kezdett kimenni a divatból.

 

Debreczenben még 1807-ben is 57 szűrszabó volt, de már 1853-ban csak tizenhatot írnak össze. Napjainkban pedig, mikor a czifraszűr is kihalófélben van, alig dolgoznak két-három műhelyben. A csapómesterség többi fészkében, Veszprémben, Pápán, Székesfehérváron szintén virágzó szűrszabó-műhelyek voltak. Leghíresebbek voltak a veszprémi szűrszabók, kiknek gyártmánya Pozsony, Zágráb, Eszék közt mindenütt kelendő volt.


A magyar czifraszűr rendkívül egyszerű szabású. Fő jellemzője a hátul lelógó nagy négyszögletes gallér és az oldalába bevarrott hímzett rész az „aszaj”. A szűrt nem szokták felölteni, sőt nem is igen lehet, mert ujjait gyakran bekötik vagy bevarrják, ez helyettesíti ugyanis a zsebet.


A magyar szűrnek csak kétféle típusa van, egyik a dunántúli, másik az alföldi. A dunántúli, vagy gyakoribb nevén bakonyi szűr rövid, térdig érő s igen bő. Gallérja szerfölött nagy, ujjai ellenben igen rövidek és mindig bevarrottak.

 

A bakonyi szűr elengedhetetlen dísze a piros posztószegés és borítás. Van a dunántúli szűrőknek egy más, úgylátszik újabb típusa, a juhász szűr. Ez sokkal hosszabb, mint az előbbi, gallérja pedig kicsiny.


A bakonyi szűr fénykorát a múlt század elején élte. Nemcsak a pásztorság, hanem a polgárság is széltére viselte, de a ki legjobban megfizette az árát, az a betyár volt. Ezek számára a szűrt selyemmel hímezték a szűrszabók, a piros posztó helyett piros bársonnyal szegték és borították, sőt bélésének is piros selymet használtak.Drága is volt abban az időben a czifraszűr, a mint a nóta mondja :

 

„Czifra szűröm Veszperémben vettem,
Érte harmincz forintot fizettem,
Mikor azt a nyakamba terítem.
Még az angyalát is elkerítem!”


Harmincz pengő forint nagy pénz volt abban az időben. Még számadó pásztornak sem volt annyi fizetése esztendőn át sem. Czifraszűre pedig még a bojtárnak is volt. Nem minden alap nélküli volt nemes Veszprém vármegye azon sejtelme, hogy a szűr árát bizonyosan bűnös uton teremtik elő, ezért a vármegye közgyűlése 1825-ben kimondja, hogy a czifraszűr, mely kétségtelen előidézője a felettébb való tetemes tolvajságoknak, örökre eltilttatik s a járási szolgabírák utasíttatnak, hogy a hol ilyen szűrt találnak, haladéktalanul kobozzák el.

 

Egyuttal átiratban hasonló közbiztonsági intézkedésre hívja fel a szomszédos Vas-, Zala és Somogy vármegyéket is. Ez a kemény statuum ugyan nem irtotta ki a czifrászűrt, mert tudomásunk van róla, hogy még a Bach-korszakban is a zsandárok késsel vakarták le a czifraságot a pásztorok szűréről.

Az Alföldön még a hetvenes évek elején is igen szép szűröket csináltak.

 

Egy czifraszűr elkészítése egy gyorskezű legénynek hajnali négy órától esteli kilencz óráig folyton dolgozva kilencz napig tartott s ezért a munkájáért teljes ellátáson kívül a mestertől húsz krajczár napi bért kapott.

 

Voltak azonban olyan remekbe készült munkák, melyeknek a szűrszabó parasztját nem hagyott, az ilyen szűrök hónapokig készültek.Természetesen egy mesternek sok legénye dolgozott, másként nem győzte volna a munkát. A hetvenes években leghíresebb volt a Nagy Sándor műhelye Nagyváradon, a ki 80 segéddel dolgozott.


A czifraszűr megoldja a varrógép lett. Mihelyt divatba jött, mindjárt meghonosult a színes posztóról való díszített technikája. Ekkor jöttek divatba a széles posztószegés és a posztóból kivágott virágok s a szűrszabók régi hímzett virágai, a rózsa, szegfű, tulipán, nefelejts, rózsalevél, tölgyfalevét rozmaring lassanként lemaradtak a szűrről.


Az alföldi szűrök díszítés tekintetében különböznek egymástól. Legrégibb típusú a debreczeni szűr, melynek összes hímzése a két oldalra konczentrálódik.

 

A magyar ornamentika szempontjából igen érdekes a bihari szűr, melynek virágai szétszórt foltokban jelennek meg. A bihari szűrnek posztóból metszett virágú változata is van, mely a nyolczvanas években átment Erdélybe is, hol addig a czifraszűrt nem viselték.

 

A nagykun szűrt inkább a szélein hímezték, s főleg élénk színük és szép pávatollszironyos csatjaik miatt érdekesek. A hajduvárosokban főleg a fekete szűrök divatoztak, rendesen barna posztóvirággal és barna hímzéssel készültek.

 

Borsod megye is egyik főfészke volt a szép czifrsszűröknek Észak-Borsodban sötétebb virágút, délen a matyóknál élénk színűt szerettek. Legczifrábbak voltak az egri szűrök, melyeket olykor nemcsak teli hímeztek, hanem még gyöngyöt, apró tükröket is varrtak rájuk.


Nemzetiségeink közül csak a tótok vették át a szűrt, az ő közvetítésükkel a morvákhoz is átjutott. Most legújabban az oláhság is kezdi átvenni s talán századok multán még nemzeti ruhadarabjukká lesz.

 

Ez annál is könnyebben megtörténhetik, mert a czifraszűr a magyarságnál már majdnem teljesen letűnt s az itt bemutatott utolsó hírmondókat a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya csak nagy fáradozások árán tudta megmenteni.
Dr. Győrffy István.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Dunántúli juhász-szűr Debreczeni szűrszabó műhely Bakonyi pásztor czifraszűrben Hajdúsági fekete czifraszűr
Cikk-ajánló
Mozgósítás egy főszolgabíró ellen Mozgósítás egy főszolgabíró ellen
Valóságos hadsereget mozgósítottak január 25-én...
A vakság elektromos gyógyítása 2. rész A vakság elektromos gyógyítása 2. rész
Mi a villamos sebészet lényege? Magasfrekvenciájú váltóáram...
A Soproni Football-Club 2:1 győz a Budai Athletikai Club I. ellen A Soproni Football-Club 2:1 győz a Budai Athletikai Club I. ellen
A szép és érdekes küzdelmet sajnálatos inczidens zavarta meg a B. A....
Bemutatók Bemutatók
Valóban szégyenletes keveset tudunk a bolgárok irodalmáról. Néhai...
Hoover elnök póstája Hoover elnök póstája
Az Egyesült Államok népszerű elnöke nagyszabású hivatalos...
A legujabb repülőgép A legujabb repülőgép
Az ember a megszokás rabja. Kisebb-nagyobb rettenetes és óriási...
Német vélemény szerint Churchill Glasgowban Amerika számára beszélt Német vélemény szerint Churchill Glasgowban Amerika számára...
A német vasárnapi lapok behatóan foglalkoznak Churchill glasgowi...
Kemény tél Kemény tél
A rosz termésű évre, a munka és ipar pangása közepette az idén korán...
A tengeri hullám magassága A tengeri hullám magassága
A washingtoni hidrográfiai intézet érdekes kisérletet végzett az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98