Dtum
Login with Facebookk
1914 | Április

Az állam intervenciója a pénzpiacon

Irta: Yves Guyot, Páris

A francia protekcionisták, akik mindig exportálni akarnak, de importálni soha, a tőkék áramlása tekintetében ettől az elvüktől teljesen eltérnek. Mindent elkövetnek abból a célból, hogy a tőkék exportját megakadályozzák. Ma már törvényes intézkedéseket sürgetnek „az arany külföldre vándorlásának feltartóztatására.”

Franciaországban a törvényeket könnyen pótolják kormányrendeletekkel.
Most már odáig jutottunk, hogy a miniszterek nemcsak diszkrét módon gyakorolnak befolyást a pénzpiacra, hanem nyiltan is kezükbe vették annak vezetését. Az bizonyos, hogy nem törvényes alapon járnak el. Mert az 1823. évi királyi rendelet, melyre hivatkoznak, világosan kimondja, hogy ezentul az idegen kormányok által kibocsátott kölcsönök a tőzsdén jegyeztetni fognak. A kormány rezervát jogairól a rendeletben szó sincs.

1873-ban történt elsőizben, hogy az akkori pénzügyminiszter az egyiptomi kölcsön kibocsátásánál arra kérte a tőzsde elnökét, hogy halasszák el a jegyzést addig, mig a külügyminiszter  tanácsát kikéri. Magnio pénzügyminiszter 1880-ban már tovább ment. Rendeletet adott ki, melynek 4. szakasza igy hangzik:

„A pénzügyminiszter mindig megtilthatja valamely idegen értéknek Franciaországban való adásvételét.”

Ez is azonban csak dekrétum és nem törvény.

Ettől az időtől kezdve természetesen a tőzsdeügynökök szindikátusa kénytelen volt minden esetben tájékozást szerezni a pénzügyminiszter intencióiról, ma pedig már a kotirozásra egyenesen a minisztertől kell engedélyt kérni.

Ezt a jogot a miniszterek azelőtt diszkrécióval gyakorolták.
Mindig óvakodtak a pénzpiacon való közvetlen intervenciótól. Ma már szó sincs erről a diszkrécióról. A képviselők belekeverték a politikát a pénzügyekbe és szép beszédeket mondanak arról, hogy a francia tőke olyan erő, melyet a diplomácia rendelkezésére kell bocsátani.

Ez igen veszélyes formula nemzetközi relációink szempontjából is.
De meg különben is, minő jogon teszi rá a kezét a miniszter a sok százezer kis és nagy tőkegyüjtő pénzére, mely plaszirozást, jövedelmet keres? A miniszter valóságos kollektivizmust csinál, pedig ezt a tőkét egyének szerezték munkájukkal, takarékoskodásukkal és előrelátásukkal. Ma még a magántulajdon rezsimje alatt élünk és a tulajdonjog arra nézve, aki azt élvezi, a szabad rendelkezés jogát involválja.

Az állami intervenciót azzal akarják igazolni, hogy a francia tőkét meg kell védelmezni. Ez is hazug állitás. Mert azt látjuk, hogy éppen az állam nem védi a nemzeti tőkét. A megtakaritott pénzeket a maga részére köti le és pedig főleg improduktiv kiadásokra. Első sorban tehát az állam ellen kellene a tőkéket védeni, mert az állam nem használja azokat fel hasznos célokra és igy megakadályozza az uj tőkék formációját.

Ha a kormány irányitani akarja a tőkét, akkor legyen is felelős az ebből származó veszteségekért. Az utóbbi években megakadályozta, hogy a francia tőkék Európában plasziroztassanak és Brazilia fele terelte őket. A braziliai értékek tulajdonosai most nagy veszteségeket szenvedtek és joggal kiáltják fel, hogy ezekért a hiba elsősorban az államot terheli. Az állam intervenciójának tehát káros eredménye volt.

Három hónappal ezelőtt a kormány kijelentette, hogy megakadályoz minden külföldi emissziót, mert a francia tőkét egy belföldi kölcsönre akarja igénybe venni. A kölcsönt azonban nem csinálták meg. Azóta a párisi piac stagnációban van. Ehhez járul még az, hogy a külföldi értékek illetékét 2 %-ról 3 %-ra emelik. Angliában ez az illeték 1 %. Ez volt az oka annak, hogy a belga kölcsönt Londonban plaszirozták. Az angol bankok a kölcsönt 74-es kurzuson vették át és 77-tel helyezték el. Levonva az 1 %-os illetéket, a belga állam tisztán 73 %-ot kapott, mig Franciaországban csak 71-et kapott volna.

A politikának és a diplomáciának a pénzpiacon való intervenciója csak káros eredményeket szülhet. Az állami beavatkozás minden téren nyugtalanságot és aggodalmat idéz elő, de leginkább áll ez a pénzpiacra nézve, melynek a szabad mozgás képezi életerejét.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98