A baromfiak és a homok

Általánosan ajánlani szokták, hogy a baromfiól talajára legalább 30 cm. vastag száraz homokréteget kell teríteni. A homok felszivja a nedvességet és ha már piszkos, könnyen ki lehet hordani és a trágyadombra dobni, vagy a veteményes kertben felhasználni.

A tyúkfélék a homokban fürdenek és ez igen szükséges, mert csak így kerülhetik el a tetveket és egyéb élősködőket. Az érdes homok azért jobb, mert a nagyon is finom homok belepi a légzőszerveket és hurutot okozhat, az érdes homokban azonkívül a tyúkok mindig találnak quarczot és meszes alkatrészeket (csigahéjak maradványait) már pedig ez a pipék zuzájuknak minél előbbi működését elősegíti és azonkívül a tojáshéjképzéshez szükséges meszet is mielőbb megkapják. Ha a baromfi már tetves, akkor friss homokhoz perzsarovarport keverünk. 


A burgonya mint takarmány

A burgonya etetése malaczokkal sokkal czélszerűbb főzött állapotban, mint nyersen, mert egyrészt a rágás munkája elmaradván, a tápanyagok mind hus és zsírtermelésre és az életfentartásra fognak fordíttatni az emésztési szervek által.

Másrészt a főzés folytán a burgonyában foglalt tápanyagok még könnyebben emészthetővé válnak, végül a gumókban, kivált pedig a csirákban foglalt Solanin nevű méreganyag a főzés által elveszti mérgező hatását, illetve a főzővíz ezt kivonja a burgonyákból, azért ezen vizet ne etessük fel, hanem öntsük le róla a komposztra vagy a trágyatelepre.

Még a gőzzel főzött egész burgonyánál is lesz bizonyosan egy kis folyadékképződmény, mit szinte okvetlenül el kell távolítani.

Az ellen, hogy egész burgonya ne akadjon meg a malacz torkán, úgy védekezzünk, hogy a főtt burgonyát gyömöszöljük össze tömőfákkal a vályuban, ez igen gyorsan s tökéletesen hajtható végre s az ilyen zúzott eleséget lehet meghinteni darával, korpával stb. A burgonyát előre összevágni nem ajánlatos, mert a munka késedelmesebb mint az összegyömöszölés s s valószínűleg többe is kerülne, de meg az összedarabolt burgonya, a főzővizet felszívná mind és a Solanin-méreg mind benne maradna.