A trónörökös és nejének holtteste még ott feküdt ravatalon a konakban, amikor halálukért már boszszura indult a szerajevói nép.

A bomba robbanása és a gyilkos golyók eldörrenése után az első órákban a gyorsan következő tragikus események hatása alatt lenyűgözve, megdöbbenve álltak az emberek.

Amint kitudódott, hogy a tettesek a szerbek közül kerültek ki, az lefojtott indulat egy pillanat alatt kilobbant s pusztítva végigsepert a városon. Horvátok és muzulmánok felbőszült csapata járta be a várost s halálra kereste a szerbeket, hogy a két merénylő gaztettéért rajtuk vegyen bosszut.

A népáradat behatolt a szerb üzletekbe és magánlakásokba, szétdultak, összetörtek mindent. Drága butorok, üzleti áruk és berendezések romjai borították az utcákat. A fékevesztett gyülölet és bosszuszomj nem kegyelmezett semminek, ami a szerbeké volt.

A katonaság és rendőrség tehetetlenül nézte a pusztítást, ami ki tudja hová fajult volna, ha hamarosan ki nem hirdetik a statáriumot. A szerbek elrejtőzve siratták vagyonukat.