Dtum
Login with Facebookk
1914 | Június

Az első pesti festőiskola

A czím után azt gondolhatná az olvasó, hogy nagy messzeségbe kell visszamennie az emlékezés útján, pedig alig hatvan éve nyílt meg a Velenczéből idevetődött Marastoni Jakab „festészeti akadémiája”. Óriási jelentősége volt ennek az eseménynek, a művészeti fejlődésben egészen megbénult főváros polgársága számára.

A harminczas évek Pest-Budájának egész társadalmi berendezkedése, az elszigeteltség, külön életet élés váltotta ki azt a sajátszerű ridegséget, a mely a szervesen kialakuló művészeti közös törekvéseket már csirájukban megfojtotta. A kor ízlésének hódoló, de azért tehetséges művészeink, ha az isteni láng magasra lobbant lelkükben: hanyatt-homlok menekültek a művészeti múltból dúsan lakmározó Bécsbe, vagy tovább.

Itthon maradtak a szerényebbek, a nyugodtvérűek, a kiknek egész művészi becsvágyuk abban merült ki, hogy a kitaposott, kipróbált kompozicziómodort, a megszokott meglátásokat ugyanazon a szinten tartsák meg, a melyen először látták.

A pontos aláfestésnek, a nyárspolgári, valóban túlzott józanságnak e korában csakis e korszaknak szellemi rokona nyithatott festőiskolát. S az öreg Marastoni valóban ilyen volt. Az akadémikus olasz festési modor hagyományain nőtt fel s mikor java férfikorában - 36 éves volt - 1846 október 3-án nagy lelkesedés meg érdeklődés között megnyitotta „festészeti akadémiáját”, maga József nádor üdvözölte elsőnek az ünnepelt mestert, a ki ebben a pillanatban az újszerűséget, a modern haladást képviselte a kis igényű, elmaradt Pesten...

Csodálatos lelkesedéssel sereglettek csakhamar a tanítványok Marastoni mester akadémiájára. Az első évben már 34 volt ezeknek száma, a mely a következő évben majdnem megkétszereződött. Hogy mily szeretettel csüngtek a mesteren tanítványai, bizonyítja az az ezüst, pesti készítményű festékdoboz is, melyet az iskola egy éves fennállásának emlékére nyújtottak át a mesternek. (Schickinger pesti jónevű ötvösművész készítménye a pesti ötvösjegygyel ellátva.)

Ez iskola működéséről s tanítási módszeréről igén érdekes s művelődéstörténeti szempontból különösen becses emlék jutott a közelmultban a Székesfővárosi Múzeum birtokába. Marastoni első tanítványgárdájának rajzai, melyeket egy-kettőnek kivételével maga a mester szignált s valamennyin rajta van a kicsiny köralakú bélyegző: „Magyar Festő Akadémia” körirattal, mely az M. J. betűket öleli körül. Régi pesti-budai művészeti emlékekben anynyira szegények vagyunk, hogy ez az emlékalbum a maga 70 rajzlapjával igazán kulturkincset jelent.


Az ihlet ismeretlen valami volt ebben az iskolában; a kitaposott középszerűség szigorú korlátain belül a művészi megérzés legkisebb kilengését is szellemi lázadásnak tekintette a mester, ezért azután Marastoni keze alól nem került ki az egy Lotzot kivéve, egyetlen istenadta tehetség sem.

Lotz tizennégy éves korában még Marastoni keze alatt másolgatja az olasz szentimentális műlapokat, a lovára támaszkodó, busuló harczost, a diszkoszvetőt, vagy Heliodorost...A kornak közérzése a nyárspolgári nyugalmat, a rendet, a csínt mindenek fölé emelte. Nos, ez a kor festészeti törekvéseit is a maga képére teremtette.


A nyugtalan színfoltokat, a csak odavetett árnyéklatokat gondosan letompították, az egész képet áthúzták s a kontúrokat hajszálfinoman élezték ki. Ehhez a hangulathoz simult az egész polgári élet, a berendezés: szolid hajlású bútorok, a sarokban a sublóton alabástrom oszlopos óra, melynek halkan tipegő szavát néha-néha megszakítja egy epedő, szentimentális olasz melódia, vagy minétmuzsika...

A mi Lotz Károlyunk alig három évig tanult a Marastoni-iskolában s néhány esztendő múlva a nagy Rahl jobbkeze lett Bécsben! A reprodukczióban bemutatott krétarajz, (Olasz leány képe térdig ábrázolva) még semmi egyéb, mint gyakorlat, ügyes másolat a mintalapról. S mégis, elmerengve nézzük az első időszak e fönmaradt emlékét; nekünk többet mond e kép a nyomában támadó hangulattal, mint „művészi” értékével.

Lotz mindvégig kedvencz tanítványa volt Marastoninak, s a két idegenből ide szakadt ember, a maguk választotta új hazának kezdetleges, dadogó kultúrájáért élt, dolgozott. Művészi útjaik hamar elváltak egymástól, művészi álmaik más tájakat kerestek föl, de összekapcsolta, sőt baráti érzésekkel forrasztotta egybe őket annak a kicsiny, poros falunak, Pestnek elmaradottsága miatt érzett fájdalom...

Külföldről is föntartotta első mesterével az összeköttetést, a mikor a betegeskedő Marastoni 1859-ben visszavonult akadémiája vezetésétől, mire nemsokára az egész akadémia feloszlott, Lotz Károly már itthon volt köztünk s szomorúan látta az első művészeti iskola haldoklását.

Az emlékalbum két lapja, melyet Muzslay nevű tanítványa rajzolt, különösen figyelmünkre méltó, mert a merev iskolás másolás helyett, eredeti akttanulmányt látunk magunk előtt. Az egyik lap férfi aktját ábrázolja, a mint bal térdével egy négylábú ülőkére térdel s felső testével előre hajolva, rudat feszit lefelé. Az egész megrajzolás, beállítás, a fej kiképzése, izomtanulmányok szabadsága elárulja nekünk, hogy ez már komoly kísérlet az akt-rajzolásban.

Az első szabadabb lélekzetvétel, mely felénk áramlik a Marastoni iskolából! A kétségtelen elrajzolások, a sablonos konturkiélezés hiánya, művészi keresésre mutat. Muzslay másik czeruzarajza, melyet ugyancsak bemutatunk, kéztanulmány, eredeti beállítás után.

Ebből a két megmaradt lapból szeretnénk arra következtetni, hogy Marastoni az aktrajzolást is meghonosította iskolájában. S talán idővel előkerül még egy csomó rajzlap, mely e hitünket igazolni fogja. Itt találunk még néhány Kohaut-rajzot is, a mi közelebbről azért érdekel bennünket, mert később, a hatvanas években kedvelt arczképkészítő volt, kinek műveit egykorú kőnyomatú sokszorosítások terjesztették el.

A kilencz műtermet magába foglaló akadémia alig másfél évtized alatt, a mig fönnállt, határozottan nagy kulturális szükségletet elégített ki az akkori Pest-Budán. Fejlesztette a közízlést, fölkeltett egy csomó szunynyadó tehetséget, új világ felé mutatott, mely eladdig zárva volt kisszerű fővárosi viszonyaink miatt a polgárság ezrei előtt.

Az irodalmi fejlődés lázas lüktetése, mely a huszas-harminczas évek közti magyarosodó Pestjét csöndes remegésbe hozta, természetszerűen könnyebben átvibrált a pesti urak és asszonyságok lelkületein: hiszen a nemzeti nyelv kérdése volt az előtérben! De művészet? Képek, szobrok a harminczas években ? Akkor még csak a legelőkelőbbek szívvilága fordult igaz szeretettel e kérdések felé s a „Honderű” aczélmetszetei a „legújabb bétsi nagy-úri divatöltönyök” ábrázolásával, képezték a polgári elemek galériáját...

Dr. Kremmer Dezső.

 

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Anya gyermekével Marastoni Józsefnek Marastoni fiának fetménye Olasz leány -  Lotz Károly ifjúkori rajza
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Galileo Galilei 2. Galileo Galilei 2.
A főiskolai tanárokat abban az időben nagyon különbözően fizették,...
Ezeregy éjszaka... Ezeregy éjszaka...
Schiaparellivel, Róla beszélnek mindig a legtöbbet. Ő a nagy kutató...
Az emberi izomerő megmérése Az emberi izomerő megmérése
Azok, a kik látták az ugynevezett népmulatóhelyeket (különösen a...
Hadi kupamérkőzés: FTC – 33 FC 2:0 (1:0) Hadi kupamérkőzés: FTC – 33 FC 2:0 (1:0)
A "33" nyerési esélyeit eleve meghiúsította az a körülmény, hogy...
Wilson és a wilsonizmus tündöklése és bukása Wilson és a wilsonizmus tündöklése és bukása
1918. október 4-én Németország fegyverszünetet kért. Abban megoszlott...
A nemzeti munkaterv a szövetkezeti mozgalom kiépitését késziti elő A nemzeti munkaterv a szövetkezeti mozgalom kiépitését késziti...
A kormány nemzeti munkaprogramja ismét fokozottabban előtérbe tolta a...
A legujabb repülőgép A legujabb repülőgép
Eddigelé a repülőgépek szerkezeti elhelyezésében alig történt valami...
A láthatatlan gyürü egyre szükebbre szorul körülöttünk A láthatatlan gyürü egyre szükebbre szorul körülöttünk
A székesfőváros közgyülése hosszu üléseken keresztül vitatkozott...
Újabb magyar – osztrák mérkőzés Újabb magyar – osztrák mérkőzés
Magyarország győz 4:3 (3:1) Rangemelésben részesült a magyar-osztrák...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98