Dtum
Login with Facebookk
1915 | Augusztus

Páncél és lövőfegyver hajdan és most

A hadi mesterség legnevezetesebb évszáma az 1230-ik esztendő Krisztus születése után. Ebben az esztendőben csinálták az első lövőfegyvereket, a kováspuskákat, amelyeket meg szoktunk bámulni a muzeumok régiségtáraiban. Nemsokára aztán ágyukat is kezdtek önteni és pedig vasból és ugyancsak vasból voltak az ágyugolyók is, kisebbek, nagyobbak, de nehezebb ágyugolyó, mint 18-20 fontos (9-10 kiló), nem igen volt még a nagy Napoleon idejében sem.

 

Nem is mentek sokra az ilyen tüzérséggel, hacsak az ellenség nem volt olyan bolond, hogy tömött sorokban odaállt az ágyuk elé. Hasonlóképpen a puskák se tettek sok kárt régenten és ropogásukkal inkább rémitették, mint pusztították az ellenséget. A husszíták elleni háboruban, 1427-ben a 80.000 főnyi hadseregből mindössze 800 embernek volt puskája és még száz év mulva is már nagyon ügyes volt az a katona, aki óránként négy lövést tudott adni a puskájából. Ezért aztán a puskásoknak egész a mult század elejéig igen csekély szerepük volt és például a törökök még az ijászokat is többre becsülték, mert egy ijász száz nyilat is ki tudott lőni egy óra alatt.

 

Már az ágyuk sokkal gyorsabban fejlődtek és például Napoleon a tüzérségnek nagy hasznát vette, de azért az ágyuk döntő szerepe csak akkor kezdődik, mikor a robbanó golyót, a kartácsot feltalálták. A régi puskák gyenge hatása volt az oka annak, hogy a páncélinget, meg a vértet még a mult században is viselték. Ezeket bizony nem birta átütni semmiféle puskagolyó már száz lépésről sem.

 

Igaz, hogy páncélba öltözve nagyon nehéz volt a mozgás, de a harcosok ugy okoskodtak, hogy inkább legyen mozgásuk egy kicsit esetlen, csak, csak a testi épségükben ne essék kár. Még a mai lövőfegyverek golyóival szemben sem akart az ember tehetetlenül állani. Temérdek "golyóálló" páncélt eszeltek ki még pár év előtt is, azonban kiderült, hogy voltaképpen egyikse ér semmit.

 

Egy Mannlieber puska golyója ellen akkora vaspáncéllal kellene a mellet befődni, hogy azt nem bírná cepelni két ember sem. Ha pedig kisebb, tehát könnyebb a páncél és csupán a szivet, vagy tüdőt védi, akkor még veszedelmesebb is, mert a golyó benyomja a testbe és akkor a páncéldarab szilánkjai okoznak halálos sebet. Igaz, megtörténik néha, hogy egy kétkoronás, vagy ötkoronás ezüst pénzdarab felfogja a golyót és megmenti a katona életét, csakhogy az ilyen eset ritka kivétel és csak ugy magyarázható, hogy a golyó vagy fáradt volt már, vagy pedig rézsutosan érte a pénzdarabot. Nem is használ a mai háboruban semmiféle páncélt senki: a puskák, gépfegyverek golyói és shrapnelt szilánkok ellen nincs más védelem, mint a jó fedezék, rohamok alkalmával pedig - a jó szerencse. A páncélnak azért mégis igen fontos szerep jutott a modern hadviselésben.

 

A nyugati harctéren, ahol a franciák kétségbeesett ellenállása tavaly ősszel megállitotta a német offenzivát, a németek ugy rendezkedtek be, hogy lövészárkaikat mesteri módon kiépítették és ellátták sok helyen még páncéllal is. Ezek a páncélok két-három ujjnyi vastag acéllapok, amelyeket ugy állitanak a lövészárkok szélére, mint valami deszkakeritést. A páncélok a gránáton kívül minden más golyónak ellentállnak. A legujabb hadi technika találmánya a páncélautó és a páncélvonat is, amelyek nekünk és a németeknek nem egyszer tettek már hasznos szolgálatokat. Különösen páncélvonataink müködtek nagyszerüen a kárpáti orosz betörések idején, befurakodva egészen az orosz hadállásokig.

 

A páncélvonat rendesen két kocsiból áll, amelyek közt a mozdony van. Mindahármat 2-3 cm, vastag acéllemezek védik kisebb golyók és shrapnellek ellen, a két kocsiban pedig gépfegyverek, vagy kiskaliberü gyorstüzelő ágyak vannak elhelyezve. Az acéllemezek minden oldalról védellmet nyujtanak, csak felülről nem. De ez fölösleges is, mert hisz a vonat majdnem folyton mozgásban van és nagyon csekély az eshetőség, hogy valamely magasból lecsapó gránát, vagy léghajóból ledobott bomba eltalálja. Ugyanebből az okból nem látják el páncéllal a repülőgépeket sem ezeknek, legjobb védelme a golyók ellen a gyorsaságuk.

 

A legnagyobb ritkaság egy nagyon magasan járó repülőgépet lepuffantani. Kétezer méter magasságban a puskagolyó már annyira elfárad, hogy még akkor se tesz nagyobb kárt, ha véletlenül talál. A repülőgép csak olyankor kerül veszedelembe, ha alacsonyan jár és jól elrejtett gyalogság vagy gépfegyver meglepi. Már a nehéz ágyuk golyói ellen az összes mai páncélok nem sokat érnek, akármilyen vastagok is. A modern hadihajók páncélja például tiz és harminc centiméter közt váltakozik, csupán Németországnak vannak olyan hajói, amelyeknek oldalát harmincöt centiméter vastag páncéllemez borítja.

 

Az ember azt hiszi, hogy nincs olyan golyó, amely ezeknek ártani tudjon, pedig minő tévedés! A nagy hajóágyuk golyói három kilométerről hatvan centiméter vastag páncélt ütnek keresztül és még tiz kilométerről is átfurják a 35 centiméteres legerősebb acéllemezt! A hadihajóknak nem minden részét boritja ilyen vastag páncél, mert akkor ennek óriási sulya miatt nagyon mélyen merülnének a vizbe és emiatt nem birnának gyorsan járni.

 

A páncél a hadihajóknak csupán középső részein van alkalmazva: a hajók orrán és hátulsó részén páncél nincsen. A váraknál már nem volna határa a páncél vastagságának és terjedelmének, mert hisz a föld akármilyen nagy sulyt megbir. Csakhogy itt meg az a baj, hogy az acél nem valami olcsó anyag. Ha egy várnak védőfalait tiszta acélból épitenék, akkor némelyik vár ezer és ezer millió koronába kerülne. Szerencsére van egy anyag, amely a szárazföldi védőmüveknél nagyon jól kombinálható az acéllal. Ez az anyag: a beton.

 

Már a vasbetonról is bizonyosan sokat hallott mindenki: a betonnal kombinált vasoszlop az ujabbkori épitészetnek egyik legfontosabb találmánya. A váraknál, erődöknél a falakat a betonból épitik, amely nem egyéb, mint cement, víz és homokos apró kavics. Ez a keverék, ha megszárad, hihetetlenül erős: alig van kő, amely versenyezhetne vele. Ha pedig acél gerendázat is van a beton közt, akkor ez szinte elpusztíthatatlanul tartós.

 

A hadi kikötőkben a parti erőditések ma már szinte kivétel nélkül vasbetonból és acélbetonból készülnek: ezek képezik a páncélt a nehéz parti ágyuk körül, amelyeknek csupán a csöve meredez a tenger felé, halálos lövésekkel fenyegetve az ellenséges hajókat, mihelyt ezek feltünnek a szemhatáron. Az ilyen tengerparti betonerődítések mondhatni örök időkre készültek, mert minden közeledés hozzájuk a tenger felől lehetetlen. Egyetlen fegyver ellenük a léghajó és a repülőgép. Ezekkel fölibük lehet kerülni, bombákat lehet hajigálni rájuk, a bomba pedig mégis csak legrettentőbb fegyvere a háborunak, mert robbanása a vasbetont is szétveti, vagy legalább megrongálja.

 

Azoknál a váraknál, amelyeket körül lehet keriteni és rendszeres ostrom alá fogni, még az acélbetonpáncél sem használ semmit. A világháborunak talán legnagyobb meglepetése az volt, hogy Németország, Ausztria és Magyarország hadseregei olyan mozsarágyukkal jelentek meg a harctéren, amelyek halomra lőttek bevehetetlennek hitt várakat. Belgiumban a modern várépités világhirü alkotásai: Lüttich és Namur csak pár napig birtak ellentállani a 42-es és harminc és feles mozsarak borzalmas gránátjainak.

 

Ahová ezek lecsaptak, ott alaktalan romhalmazzá változott a legvastagabb acélbetonból épített fal is, amely maga alá temetett mindent. A páncél és az ágyu rémitő versengésében tehát ma az ágyu a győztes: ezzel szemben a várépitő mérnöki tudomány csufos kudarcot vallott, épp úgy, mint minden találmány, amely a katonát a puskagolyótól akarta megvédelmezni. Emiatt a hadvezetőségek le is mondtak végképen arról, hogy a csatatéren valami páncélvértet használjanak a katonák, akár a ruhájuk fölött, akár ez alatt.

 

Az ilyen páncélnak, hogy a golyó szétmáljon rajta, legalább 10 centiméter vastagnak kellene lenni, sulya tehát a métermázsa körül járna. Csak ez kellene még a bakának, aki ugyanis roskadoz a felszerelés 35-40 kilogrammos terhe alatt. - Lehetne ugyan a páncélt papirosból is csinálni, mert például egy 1000-1200 oldalas könyv még jobban ellenáll a puskagolyónak, mint a hasonló vastagságu vas, vagy akár az acél is, azonban a 8-10 cm. Papirvértnek sem csekélység a sulya. A szárazföldi harctéren nincsen jobb páncél, mint a föld.

 

A golyó még a frissen hányt puha földrakásban is már 50-60 centiméter után teljesen elveszti minden gyilkoló erejét. Katonáink nagyon jól tudják ezt és ezért olyan helyeken, ahol nincs idő lövészárkokat ásni, hamarjában kicsiny kupacokat hánynak maguk elé, csak éppen akkorákat, hogy ezek elfödjék őket az ellenség puska- és gépfegyvertüze elől. Ezért nevezik az ilyen kupacokat fedezékeknek.

 

Persze a gránát és a shrapnell ellen, amelyek nem vizszintes irányból, hanem felülről csapnak le, az ilyen fedezékek nem nyujtanak védelmet az ágyuk elől bizony be kell bújni a lövészárokba, még pedig a gránátok elől jó mélyen, mert ezek néha másfél méteres lyukat is ütnek a puha földben, mielőtt felrobbannának.

 

A hires 42-es és 30 és feles mozsárágyuk gránátjai ellen pedig csak 7-8 méter mély lövészárkok adhatnának biztonságot, ilyen még árkokat azonban nem ásnak a harctéren, legalább a mi csapatainknál nem, mert hisz 42-es és 30 és feles mozsaraink csak nekünk vannak, amit az angol, francia, orosz és olasz tüzérség eleinte nem is akart elhinni. Csak amikor bevehetetleneknek hitt várak, mint Lüttich, Namur, Antwerpen, ezeknek a mozsaraknak pár száz lövése után romhalmazzá váltak, csak akkor néztek nagyot az ántánt hadvezérei és katonai szakértői, hogy hát ez is lehetséges?

 

Mi elmondhatjuk, hogy a lövőfegyverek tekintetében mi álunk a legelső helyen az egész világon: a Manlieher-puska, mint gyalogsági és a 30 és feles motoros mozsárágyu, mint tüzérségi fegyver olyan csodái a legujabb harci eszközöknek, amelyeket méltán irigyel tőlünk minden hadsereg, még a nagyszerü német hadsereg is. Pedig ez a hadsereg a világ legelső hadserege ugy a nagyszerü, értelmes emberanyag, mint a felszerelés tekintetben. A mi hadseregünk csak számbelileg kisebb, de minőségre vele egyenlő rangu.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Páncél-vértek a rajvonalban. Ezeket az angolok használták először a burok ellen. Ma már a lomtárba kerültek, mert a lövészárok, sőt még rakás föld is biztosabb védelem, mint egy ilyen páncél. Páncél-vérttel felszerelt gyorstüzelő ágyuk. Az acél táblák előlről és két oldalról jövő puskagolyók ellen nyujtanak védelmet a tüzéreknek. Gránát és shrapneli ellen. nem érnek semmit. Hét és fél centiméteres páncélos ágyuk, beton fedezékbe építve. Ezeket az ágyukat sintalpakon hátra lehet tolni, vagyis eltüntetni az ellenség szemei elől amikor tetszik. Páncél torony építése egy olasz tengerparti erődben. Két óriáságyu számára készül ez a torony, amelynek minden része a legerősebb acél. Tengerparti páncélos üteg:  C) homlokzatán páncél; D) páncél födél, e) sinek, amelyeken az ágyut körben lehet forgatni. A sötét részek tiszta kemény acélból valók. Tengerparti gyorstüzelő nehéz üteg acélbeton páncéllal körülépítve. Az ágyuk talpazata körbe forgatható.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A középiskolai hockey vándordíj A középiskolai hockey vándordíj
A BKE középiskolai hockey vándordíjára 9 csapat nevezett. A selejtező...
Neuring hadügyminiszter Neuring hadügyminiszter
Neuring, a szász hadügyminiszter, akit a drezdai spartacusok, mikor a...
Vigyük döntésre a dolgot délen! Vigyük döntésre a dolgot délen!
Conrad és Falkenhayn nem tudta egyeztetni az 1916-os esztendőre...
Dollfuss osztrák kancellár tragikus halála Dollfuss osztrák kancellár tragikus halála
Negyvenhét éves korában érték a gyilkos golyók dr. Engelbert Dollfuss...
Márczius 15-ike Márczius 15-ike
Márczius 15-ikét hagyományos lelkesedéssel s a szokottnál is...
Negyedmillióra olvadt a kétmillióra tervezett nyugdíjtörvény-megtakarítás Negyedmillióra olvadt a kétmillióra tervezett...
Nagyszabású költségvetési megtakarítás jegyében fogadtatta el a...
Magyarországon nincs kártékony infláció Magyarországon nincs kártékony infláció
Oltványi Imre pénzügyminiszter pénteken délután fogadta a magyar...
Vasárnap megszűnt a német köztársaság Vasárnap megszűnt a német köztársaság
Vasárnap a német köztársaság fekete-piros-arany lobogója hivatalosan...
VIII. Edward népkirály lesz VIII. Edward népkirály lesz
Anglia mély gyászban várja a halott király temetését, fekete...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98