Mitteleurópa – németül Közép-Európát jelent. Amikor a németek megfogalmazták hadicéljaikat, nem a megszokott földrajzi és történelmi értelemben vett Közép-Európára gondoltak. Az ő Mitteleurópájuk egy olyan „közép” Európát jelentett, amelyik a Nagy-Britannia és Oroszország között fekvő térséget foglalta magába – beleértve Németország világháborús katonai ellenségeit, egyes semleges országokat, elfoglalt területeket, és a németek szövetségeseit is.

Így tagja lett volna Franciaország, a Benelux államok, a Monarchia, Lengyelország, esetleg Svédország, Olaszország is.

Ez a földrajzilag felettébb tágan értelmezett Közép-Európa egy német vezetés alatt álló vámszövetséget jelentett volna, e mögött szélesebb gazdasági és esetleg katonai együttműködés reményével is. A német tervet Bettmann-Hollweg kancellár és Falkenhayn vezérkari főnök is támogatta.

Óvatlan elmék talán hajlamosak a német Mitteleurópa-tervben a majdani Európai Unió ősét látni. A hasonlóság – a formálisan önálló államokból álló „nagytérgazdaság” – csak látszólagos. Az Európai Unióba tagjai önként léptek be, és ott egyenjogúak. A német vezetésű Mitteleurópába való belépés legfeljebb a szövetséges Monarchia esetében lehetett önkéntes, a többi ország esetében kényszerű: a német Közép-Európa terve a hódítás leplezett formája volt.