Dtum
Login with Facebookk
1917 | Június

Schöpflin Aladár - Peer Gynt A magyar színházban

Egy középszerű színi előadás is jobb kommentárja a drámának, mint az okoskodók és irodalmi rébusz-fejtők minden mesterkedése. Mert amíg a kommentátorok azon igyekeznek, hogy egy logikai formulára vezessék vissza azt, amit a költő titokzatosnak, rejtelmesnek, csak sejtéssel és fantáziával megközelíthetőnek gondolt el és alkotott, s ezzel éppen attól fosztják meg, a mi benne lényeg és nagyság, - addig az előadás igyekezete megtalálni az író elképzelésének konkrét és megfogható megjelenítése módját s erre a színész és rendező művészetének eszközeit használja fel, nem a végeredményben mindig művészietlen okoskodóét.

 

A színház a költő intencióit szolgálja, még abban is, hogy meghagyja titokzatosnak és homályosnak azt, amit a költő titokzatosnak és homályosnak alkotott. Elvégre, ha a költő azt akarta volna, hogy művének egészét és minden részletét kétszer-kettő-négy módjára, maradék és kétség nélkül, úgy értsék meg, mint egy geometriai tételt, akkor a költő gondoskodott volna arról, hogy ez lehetséges legyen.

 

Ha Ibsen például a "nagy sánta" látomását úgy írta meg, hogy az olvasója nem tud tisztába jönni vele, mit allegorizál ez a rémalak, akkor nyilván Ibsennek célja volt vele: az életnek, vagy az emberi léleknek valami olyan megmagyarázhatatlan, rejtelmes hatalmát akarta megjeleníteni, a melynek meglétét érezzük, de mivoltát nem tudjuk megfejteni.

 

Az élet s az emberi lélek tele van homályos, be nem világítható zugokkal, a melyekből ismeretlen hatalmak tűnnek elő és beleavatkoznak az ember sorsába, - életünk minden nagy dolgát ezek a sötét hatalmak döntik el s ezért marad számunkra az élet, melynek számtalan részletét könnyen és hiány nélkül átlátjuk, a maga egészében ismeretlen, félelmes rejtelem. Ahol a költészet ezeket a hatalmakat érinti - s a világ költészetének csúcspontjai érintik, - ott mindig marad valami logikával el nem érhető, csak sejtelemmel megközelíthető, eszméletünknek homályos elemeihez szóló.

 

Az ilyen irrealitásokat semmiféle magyarázattal nem lehet reálissá tenni, - nem is volna szabad, mert a mint sikerülne kifogástalan realitásra visszavezetni, megszűnne a mű szépségének lényege. Mit ér az olyan rébusz, a mely mellé oda van írva a megfejtés? Csak addig izgat és érdekel, amíg meg nem fejtettem, amíg nyugtalankodom megfejthetetlensége miatt, a míg sejtésem és fantáziám tapogatózhatik körülötte. Amit a Hamlet, a Faust, a Peer Gynt magyarázói kiokoskodtak, az mind a sejtésnek kilátástalan tapogatózása.

 

Ezért annyiféle a magyarázat, ahány a magyarázó, s egyik magyarázatba sem lehet belenyugodni, mint véglegesbe. A költészet nagy titkait éppoly tanácstalanul igyekszünk megfejteni, mint a tudós az élet titkait. De a tudósnak még könnyebb a dolga, mert az élet titkait az állandó, objektív természet sejteti vele, míg a költészet titkainak közege maga is olyan nyugtalan, változékony, szubjektív és másvalaki számára megközelíthetetlen valami, mint az emberi és pedig a rendkívüli emberi egyéniség.

A színház nem magyaráz, hanem azt keresi, milyen képekben képzelte el a költő mondanivalóját s ezeket a képeket igyekszik a színpadon reprodukálni. Ezért sokszorosan közvetlenebb viszonyba hoz a költővel és művével, mint bármi kommentár. Olyannak érteti meg velem a költeményt, amilyennek a költő írta: reális részleteiben és elemeiben reálisnak, a rejtelmesekben rejtelmesnek.

 

Ezért a Peer Gynt is - bár bizonyára kevésbé színpadra írt mű, mint akár a Faust, bár egész tömeg kihagyás, változtatás, erőszaktétel segítségével lehet csak egyáltalán színpadra hozni s az ilyetén módon való színpadra hozatal elkerülhetetlenül hézagos és töredékes s hézagos és töredékes voltát egyformán érzi az is, aki olvasta a művet s az is, aki nem olvasta, - a színpadon, még nem egészen tökéletes előadásban is, nem egy pontján megvilágosodik, közelebb jut felfogó képességünkhöz, érzékelhetőbbé válik.

 

Viszont vannak pontjai, amelyek a színpadról megzavarják a nézőt, mert nincsenek színpadra, a színpad lényegének megfelelően megalkotva, például mikor a jelenetek nem a színpadon egyedül lehetséges egyidejűség, hanem az időbeli egymásutániság elve szerint vannak kiképezve. Legerősebben a realitáshoz legközelebb eső részletek hatnak, mint pl. az első jelenet Peer és anyja közt vagy Aase halála.

 

A fantasztikus részek s ezt még eddig mindig tapasztaltam, valahányszor fantasztikumot láttam színpadon, többé-kevésbé mindig megzavarnak, mert a színház nagyon is konkrét, szemmel látható alakot ad a fantázia szüleményeinek, kelleténél jobban realizálja őket, ezzel megköti szabad szárnyalásra vágyó fantáziámat, arra kényszerít, hogy szemlélet és hallás után fogjam meg azt, a mi az elképzelés számára van írva.

A Magyar Színház Peer Gynt előadása minden tekintetben tiszteletreméltó ŤLeistungť. Nem teszi - pedig ettől féltünk - merő látványossággá Ibsen drámai költeményét, ürüggyé a kiállítás díszének és egzotikusságának fitogtatására. Inkább az ellenkezőjét lehet kifogásolni: a díszítés s a színpadi berendezés néha kezdetlegesnek tűnik fel, mint pl. a hajótörés jelenetében. A mai viszonyok között azonban ez érthető és megmagyarázható. A rendezés némely helyeken meglepő intelligenciával hozza ki a drámai költemény hatásait és nagy nehézségeket bátor lendülettel győz le.

Törzs hatalmas színpadi alakítást ad. Peer Gynt szerepe munkának is nagyot jelent s olyan széles regisztert kíván a színésztől, hogy ebben a tekintetben alig is hozzá hasonló nehéz és terjedelmes szerep a világ drámairodalmában.

 

Peer alakjában annyi ellenmondást vegyít össze a költő, hogy összefoglalni egy alakká, éreztetni egységét a legkülönbözőbb élet-helyzetekben és lelkiállapotokban, a legnehezebb színészi feladatok egyike. Törzs játéka nem minden részben egyformán meggyőző, de mindig színvonalon áll: egyes részekben egyenesen megragadó. Mellette a tömérdek sok szereplő között Halmi Margit válik ki Aase szerepében.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Montagh András nyerte az agyaggalamblövő világbajnokságot Montagh András nyerte az agyaggalamblövő világbajnokságot
Vasárnap délután fejezték be a Margitszigeten folyó agyaggalamb...
Panasz a faluból Panasz a faluból
Elérkezett az ősz, amelyet a gazda, a falu népe annyira vár....
A frankhamisítás ügyében a budapesti rendőrség az ünnepnapok alatt is a legenergikusabban folytatta a nyomozást A frankhamisítás ügyében a budapesti rendőrség az ünnepnapok alatt is...
Felsőbb helyről utasítás érkezett a főkapitánysághoz, hogy a Hágában,...
A BEAC házi uszóversenye A BEAC házi uszóversenye
A BEAC ujjáalakított uszószakosztálya a mult héten sikerült...
Thierack birodalmi igazságügyminiszter az igazságszolgáltatás háborus feladatairól Thierack birodalmi igazságügyminiszter az igazságszolgáltatás háborus...
Thierack dr. birodalmi igazságügyminiszter rádióbeszédet mondott az...
Egy örjöngő vénkisasszony hasbalőtte az unokanővérét Egy örjöngő vénkisasszony hasbalőtte az unokanővérét
Vasárnap délelőtt 11 óra tájban a vecsési Eötvös ucca 47. számú...
A régi ház A régi ház
Tormay Cécile tehetségéről eléggé meggyőzött már két novellakönyve és...
Ausztriával újra felvesszük a gazdasági kapcsolatokat Ausztriával újra felvesszük a gazdasági kapcsolatokat
Gazdasági feltámadásunk, elsősorban Budapest újjáépítése...
IIván Moszkvin -  A szentpétervári kurir IIván Moszkvin - A szentpétervári kurir
1926 december huszonharmadika emlékezetes ünnepnapja volt a magyar...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98