Dtum
Login with Facebookk
1918 | December

Parcellázás és a szakértelem mellőzése

A birtokok szétdarabolásáról még tanácskozások folynak, de a könnyelmüen elhangzott szó sötét árnyékot vet már mindenfelé a vidéken, hol 20 koronás napibér mellett sem akar senki sem dolgozni, hiszen mind földesurnak képzeli már magát, annyival inkább, mert izgató ügynökök a nép fejét telebeszélték, hogy ingyen kapnak földet s adót sem fizetnek majd, még igásjószágot is ajándékban fognak kapni. 

Hogy szedetlen a répa, burgonya és tengeri, azzal ki törődik, most van még mit enni s ha nem lesz, elmennek a nagyobb birtokoshoz s bérlőhöz követelni (természetesen ingyen) tüzifát, szalmát, burgonyát s egyéb élelmet, sőt még lisztet és gabonát is. 

Egy tekintélyes dunántúli nagybérlő az igért földek (nem Igéretföldje) gyakorlati megvilágitását alábbiakban adja:
Legkedvezőbb eset (ha mérsékelt áron kap az illető polgártárs földet):
           10 h. föld á 800 K                                   8.000 K 
           felszerelés (élő, holt)                             5.000 K
           Ház, istálló, élelem egy évre            12.000 K
                                                         Összesen     26.000 K 

Ennek rendes 6% kamatja 1500 K, vagyis más szóval megélni nem tud a szerencsétlen elkábitott ember. (Feltéve, hogy olcsóbb pénzforráshoz jut, de a föld meg annyival drágább lesz s oda lyukad ki, ahová ama bizonyos mádi regálé bérlő.) Hiszen ezen experimentumot már csinálták is, lásd Csángó telepités! 

Hisz mi falusiak nagyon jól tudjuk tapasztalatból, hogy 10 holdas gazda csak ugy él meg családjával, ha uradalmakban keresethez jut, – de ha ezek megszünnek, akkor mi lesz? Mert nála a többtermelés 3-5 q átlagban jelentkezik. 

Nagyszerüen készülnek a parcellázáshoz, szakemberek nélkül, mert 500 ügyvédet és 500 mérnököt jelöl ki e munkára; a földbirtokos, gazdatiszt, bérlő elveszti foglalkozását, ezek alól kihuzzák a talajt, de gondoskodni róluk nem igen szándékoznak; pedig mint föld-, épület-, eszköz-, szerszám-, gép-, ipari berendezés-, állatállomány- és egyéb befektetések, beruházások-, fennálló termés-, fa- és ültetvények- stb. becsüsei ugy az állam, mint a leendő kisbirtokosok érdekében nagyon fontos szakszerü munkát végeznének, mert valljuk be őszintén, hogy ezen dolgokhoz a mérnökök édes keveset, az ügyvédek pedig semmit sem értenek. 

Valóban nagyon elszomoritó dolog, hogy akkor, midőn a gazdatársadalom minden rétege követeli a minisztériumokban és az egyéb gazdasági tudást igénylő közhivatalokban az eddigi tarthatlan jogászrendszer megszüntetését és az egész minősitési törvény megujitását, hogy csak az illető szakmában képzett egyének kerülhessenek fentirt helyekre; akkor századokra kiható nagy horderejü – mert az egész nemzetre kiterjedő – munkálatnál, mint a tervbe vett földosztás, éppen a legszükségesebb elemek, a szakképzett s a gyakorlat terén is megedzett és az élet minden mostoha viszonyai között bevált gazdák teljesen mellőzve lesznek.

No de ez már előre látható volt, hiszen már a birtokpolitikai értekezletre meghivottak névsorát áttekintve láthattuk, hogy azokra meg lettek hiva mindenféle foglalkozásbeli egyéniségek, minden szakma képviselve volt azokon, csak éppen a mezőgazdaság terén müködők valának ott elenyésző legkisebb számban. 

Jogász rendszer, jogász vezetés, jogász gazdálkodás, jogász politika, szóval a sok mindenféle jogász volt eddig is mezőgazdasági előhaladásunknak kerékkötője, ne engedjük még tovább is lenyügözni magunkat a jogászuralom alatt, hanem álljunk már egyszer végre valahára sarkunkra gazdatársak s ha már a házi cselédek (bocsánat alkalmazottak) is szervezkednek, hogy helyzetükön javitsanak, mi gazdák is ragadjuk meg az alkalmat s egyesülve egyhangu határozatban mondjuk ki, hogy követeljük a földmüvelési minisztérium s összes tartozékai (sallangjai), valamint a közigazgatás teljes átszervezését – reformálását – és a gazdasági szakképzettség kötelezővé tételét.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Temetkezési szokások Temetkezési szokások
A halál nagy és félelmetes misztériuma ősidőktől fogva megejtette az...
Budapesti XIV-ik Árumintavásár Budapesti XIV-ik Árumintavásár
A vásár iránt ugy a belföld, mint a külföld, kiváltképpen azonban a...
Rákóczi hamvainak hazaszállítása Rákóczi hamvainak hazaszállítása
A király ama kéziratának hatását, mely II. Rákóczi Ferencz hamvainak...
A nyolcvanéves Freud A nyolcvanéves Freud
Visszavonultan, betegen és betegségébe menekülve zárkózik el az öreg...
Las-Torres veresége Las-Torres veresége
Las-Torres veresége volt a MAFC fiumei versenyének szenzációja. Az...
A tűzhányóhegyek világából A tűzhányóhegyek világából
K. Sapper kiváló német természettudós két vaskos kötetben tette közzé...
A franczia festőművészek A franczia festőművészek
A franczia festőművészek szervezkedni akarnak abból a czélból, hogy...
Négyezerhatszáz utcai árust dönt nyomorba a tanács legujabb rendelete Négyezerhatszáz utcai árust dönt nyomorba a tanács legujabb...
Vasárnap nagygyülést tartottak az utcai árusok a régi...
A diadalmas olasz légiflotta A diadalmas olasz légiflotta
Az olasz bombázógépek – úgy a szárazföldiek, mint a tengeriek...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98