Berlin, febr. 17.
A Norddeutsche Aligemeine Zeitung jelenti: A livlandi nemesség és parasztság meghatalmazottja, Stryk, a birodalmi kancellárhoz táviratot intézett, amelyben jelenti, hogy Livlandban ugyanolyan kétségbeesett helyzet van, mint Estlandban. Az ártatlan emberek ezreit hurcolják Kronstadt kazamatáiba. A tekintélyesebb embereket tuszként viszi el, az otthonmaradottak között vérfürdőt rendeznek.

Önmaguk nem képesek helyzetükön segíteni. Egyedüli segítséget abban látnak, ha az országot katonailag megszállják a németek. A parasztság, nemesség és földmívelőosztály, valamint a polgárság nevében utolsó segélykiáltásként kér tőle segedelmet és védelmet, hogy megmenthessék ezer és ezer ártatlan asszony, gyermek és férfi életét, nehogy ezek áldozatul essenek a korlátlan anarchiának, amely keletről jövet elpusztítással fenyegeti a hétszázéves német kulturát és feltartóztathatatlanul halad előre Európa elpusztítására.

Berlin, febr. 17.
Számos lap, különösen az alldeutsch lapok szerint a bolsevikiek livlandi és estlandi cselekedetei a német kormány sürgős kötelességévé teszik, hogy azonnal közbelépjen, mert nemcsak németek élete, hanem az egész német nép tekintélye és becsülete forog veszélyben.


Anarchia Livlandban.
Rablóbandák gyilkolnak, fosztogatnak.
Berlin, febr. 16.
A Rigában megjelenő let lap borzalmas részletekkel ecsetelni az állapotot Livland ama részében, amely nem volt oly szerencsés, hogy német csapatok megszállhatják és a bolsevikiek kaoszának rémuralmától megóvhatták volna. A közlések szerint az említett országrészben a szó szoros értelmében teljes anarchia uralkodik. Rablóbandák, melyek diákoknak, vagy a bolsevikiek meghatalmazottainak mondják magukat, egyre-másra követik el a gyilkosságokat és fosztogatásokat. Amikor Wenden városában a „Baltishcer Hof” szálló tulajdonosa, akinek minden holmiját elvitték, azt kérdezte a bandáktól, hogy most miből éljen, egy ásót adtak neki, éljen meg azzal. Ismételten kijelentették, hogy mindenkinek csakis egy ásóra, legfeljebb az aggoknak a községi szegényházban való tartózkodásra is van joga, mert különben nem volna megvalósítható, hogy mindenki egyenlő legyen.

A mi számunkra rendkivül fájdalmas, hogy fajtestvéreink a szóban levő vidékeken védtelenül ki vannak téve az ilyen gonoszságoknak és elképzelhető, mily érzelmekkel tekintenek a közeli nyugati határon át, ahol Kurland, valamint Livland részei német csapatok védelme alatt mintaszerű igazgatást és rendet élveznek.